„Ugyanazokat az eszközöket használjuk” – Blokád alatt a Velencei Biennále magyar pavilonja

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 30.

Villámnarancs

Magyar aktivisták egy csoportja látványos módon tiltakozik a biennále helyszínén a magyar kormány kerítésépítése és menekültellenes propagandakampánya ellen.

Blokád alá vette magyar aktivisták egy csoportja a Velencei Biennále magyar pavilonját – írja a Kettős Mérce. A demonstrálók NATO-szögesdróttal és a Fidesz-kormány menekültellenes propagandaplakátjaival vették körbe és zárták el az épületet. A magát #fenceforeurope-nak nevező – az ex-krétakörös Gulyás Márton vezette – csoport közleménye szerint „…ugyanazokat az eszközöket használjuk, amelyeket a magyar kormány használt az elmúlt hónapokban, részben a magyar lakosság félrevezetésére és megfélemlítésére, részben hazánk déli határának lezárására. Az általunk épített kerítéshez használt plakátok mindegyike a magyar kormány menekültek ellen uszító plakátjainak, illetve a »Nemzeti Konzultáció« néven elhíresült önigazoló propaganda szövegének angol fordítása, azoknak a tartalmát semmilyen formában nem módosítottuk. A kerítéshez használt NATO-drót szintén szabványeszköz: ugyanezeket az éles pengéket telepítette a kormány a déli határunkhoz, remélve, hogy a menekülő embereket ezzel távol tarthatja”.

false

 

Fotó: Árvay Márton

A #fenceforeurope kritizálja az európai menekültügyi gyakorlatot is: „Európai konszenzus ma egyedül a menekülő emberek érdemes és érdemtelen menekültekre történő elkülönítésében van. A magyar helyzetet látva biztosra vesszük, hogy hamarosan a fegyveres erőszak bevetésében is hasonló egyetértés fog mutatkozni.”

A blokádot a csoport a ma esti zárásig szeretné fenntartani, a nap folyamán konzultációs kérdőíveket osztogatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.