Újabb villákat húznának fel, helyiek tiltakoztak Tihanyban a beruházás ellen

  • narancs.hu
  • 2024. március 24.

Kis-Magyarország

Az érintett területen nagyon sok a hulladék, a helyiek azt szeretnék, ha villák építése helyett visszaadnák inkább a természetnek. 

Demonstrációt tartottak szombaton Tihanyban a félsziget legújabb beruházása közelében, ahol a befektető Cordia nevű cég nemrég kezdte a terület hulladékmentesítését – számolt be a 444.hu. A helyiek a hulladékkezelési munkálatok azonnali leállítását, illetve egy szakértő cég közreműködésével az érintett terület kármentesítését és egy hivatalos eljárás elindítását követelték.

A szombati megmozdulást azután jelentette be a HKK Civil társaság, miután kiderült, hogy a falu fideszes vezetése még évekkel korábban eladta a félsziget Kenderföldek nevű országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is minősített terület egy részét, ahol most 45 villa épülhet. Március elején ugyanis egy képviselő-testületi ülésen az új településrendezési szerződésről szavaztak volna, amely a beruházás megkezdéséhez szükséges. Az ülésen a beruházó arról beszélt, hogy az önkormányzat már évekkel ezelőtt eladta nekik a területet, és az eredetileg szállodát és nagy tömböket tartalmazó terven rengeteget finomítottak azóta, szerintük a most tervezett 45 villaépület nem lesz nagy, a területen lévő hulladéknak ártalmatlanítását pedig meg is kezdték. A jelentős felháborodás miatt végül a szavazást a polgármester elhalasztotta, hogy megpróbáljanak új, kompromisszumos megoldást találni. A befektető azonban többször is elmondta, hogy a most is érvényben lévő korábbi szabályozási terv sokkal nagyobb beépítést is lehetővé tesz.

A szombati megmozduláson a felszólalók többek között arról beszéltek, hogy hiába kezdte meg a Cordia a hulladékmentesítést engedéllyel, ők ezt nem látták, csak azt vették észre egyik napról a másikra, hogy elkezdték kivágni a fákat, pontosabban markolókkal kidönteni azokat. Éger Ákos az MTVSZ (Magyar Természetvédők Szövetsége) ügyvezető elnöke elmondta, több beadványt is készítettek az ügyben, amit be is adtak a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz és a bírósághoz. Azonban van, amire még mindig nem kaptak választ, például arra, amiben jelezték, hogy az itteni hulladékgazdálkodást nem tartják elfogadhatónak. 

Ilosvay György, az MTVSZ elnökségi tagja szerint a tihanyiak azt szeretnék, hogy a területen ne épüljön semmi. Azt nem tartja elfogadhatónak, hogy ezek a szállodák vagy villaépületek olyan természetvédelmileg jelentős helyekre épüljenek, mint a Kenderföldek. „Tehát ne egy nemzeti park területére, ne egy volt tájvédelmi körzetre, ne egy balatoni élőhely típusra. Ezt vissza kell állítani és semmit nem építeni.”

A demonstráción több helyi felszólaló is arról beszélt, hogy már a 90-es évek óta nézik, ahogy egyesek illegálisan hordják a hulladékot az érintetlen természeti helyekre. Többen is azt mondták, hogy szerintük már az apátság felújításánál is ide hozatta az önkormányzat az építkezési törmeléket, pár éve pedig teherautókkal hordták a betondarabokat erre a helyre, állítólag a szemközti Balatonfüredről hordták ide a szállodaépítkezésből megmaradt sittet. A Kenderföldek ezen része egyébként nagyon mocsaras, így egy potenciális építkezés előtt egyébként is fel kellene tölteni. 

Az önkormányzat ugyanakkor azt állítja, hogy a hulladék a helyiek illegális szemétlerakásából ered, és nem tudni, hogy pontosan kik hordták oda. A helyiek szeretnék, hogy a Cordia vagy az önkormányzat elvigye a hulladékot onnan, mivel egy előzetes vizsgálat kimutatta, hogy több veszélyes anyag, mint például higany, cink és ólom is található benne. Ez azért is aggasztja az itt élőket, mert a víz áradásával ezek az anyagok és a jelentős mennyiségű mikroműanyag könnyen bemosódhat a Balatonba is, sőt van, aki szerint a hulladék szivárgása már meg is kezdődött, ami miatt elkezdett kipusztulni a helyi nádas egy része.

Fülöp Bence építőmérnök viszont arról beszélt, hogy szerinte a helyszínen nem hulladékgazdálkodás történik, hanem tereprendezés, feltöltés, és előkészítése a beruházásnak. Szerinte inkább a hulladék elszállítása lenne az ideális megoldás, illetve az egész terület rekultiválása, majd visszaadása a természetnek.

A Balaton tönkretételével és a többnyire NER-es beruházókhoz köthető építkezésekkel ezekben a cikkeinkben foglalkoztunk:

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?