Szabad prédává vált a Balaton-part, és ezt csak erősítené egy készülő szabályozás

  • narancs.hu
  • 2024. március 12.

Kis-Magyarország

Fonyódon államosítani, majd lezárni terveznek másfél kilométernyi Balaton-partot, a Club Aligában a Kádár-sziget mellé Balaton-meder is jár az új, vízpartig érő telkek tulajdonosainak. Itt a tavasz, élénkül a tó környéke: polgármesterek szólalnak fel sorra a Balaton partját szabályozó új terveket kifogásolva, miközben Fonyódon a Nők a Balatonért Egyesület készül demonstrációra, Balatonvilágoson pedig a helyi fürdőegyesület vívja harcát a Club Aliga partjáért.

Tüntetnének a tópartért

A fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres partszakasz továbbra is maradjon szabad parti sétány, s törvény garantálja, hogy soha ne lehessen lezárni, értékesíteni. Ezt, illetve a fonyódi képviselő-testület azonnali összehívását, lakossági fórum megtartását a Nők a Balatonért Egyesület (NABE). A civil szervezet petíciót is indított követelései alátamasztására, sőt, információnk szerint demonstrációra is készek a fonyódi, és valamennyi Balaton-parti terület hozzáférhetőségének a biztosítása érdekében. A NABE tiltakozását az váltotta ki – amint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta –: előbb államosítani tervezik a fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti Balaton-partot (területeket cserélve a fonyódi önkormányzattal), majd lezárnák a másfél kilométernyi partszakaszt. Az ingatlancserét és a lezárást tagadta ugyan Hidvégi József, Fonyód kormánypárti polgármestere, ám az ingatlanról már a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy „ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni”, a lezárás tervéről pedig maga az alapítvány számolt be a hírportálnak, a „gyermekek táborozásának biztonságára” hivatkozva. A kormány 2016-ban ajándékozta az állami tulajdonú zánkai és fonyódligeti táborokat a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, mely 15 évig szabadon rendelkezhet a több mint 20 milliárdos állami támogatásból felújított táborokkal. 

 
Gyerekek a fonyódligeti Erzsébet-táborban
Fotó: MTI Fotó: Varga György

„Magánérdekeknek kedvez”

Balaton-partjukat féltik azok a polgármesterek is, akik felszólaltak az új Vízparti Terv ellen; a tópart településenkénti újraszabályozásának tervezetét – mely évekre, évtizedekre meghatározhatja a települések Balaton-partjának arculatát – az elmúlt hetekben véleményezhették az egyeztetésekre meghívott polgármesterek és szakemberek. Koncz Imre balatonakali polgármester szerint – aki a hirbalaton.hu-nak nyilatkozott a múlt héten– a zöld területek szabályozása több esetben a magánérdekeknek kedvez a társadalmi érdekekkel és a nemzeti vagyonnal szemben. Például vannak olyan területek, melyeken a helyi önkormányzat szabadon bejárható parti sétányt alakítana ki az alapvető törvényi cél elérése érdekében, amint arra pénze lesz, esetleg állami támogatást kap hozzá – számos esetben ezeket a közcélvárományos területeket eltörölné az új tervezet. Koncz Imre felidézte: több mint húsz éve az SCD Holding (melynek vezetőjeként először tűnt fel a nyilvánosságban Jászai Gellért jelenlegi 4iG-vezér) úgy szerezte meg a balatoni kempingeket a megyei önkormányzatoktól, hogy azoknak a beépíthetősége korlátozott volt, majd a parlament ezt követően ezt megemelte, s az így értéknövekedéshez jutott ingatlanokat az SCD fejlesztés helyett eladogatta.

Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet:

a terv szerint csorbulna az önkormányzatok elővásárlási joga a vízparti területekre

(ami akkor is erős jog, ha nincs pénzük, mert így legalább értesülnek róla, hogy mi épül a parton és később akár még visszaszerezhetik köztulajdonba), továbbá fontosnak tartaná, ha a helyhatóságok beleszólhatnának abba, hogy mi létesül a vízben, a partjaik előtt. Fürdőházak, vízisípályák, vízi játszóterek, kikötők, hullámtörők és hasonló létesítmények esetében is ki kéne kérni szerinte településképi szempontból az önkormányzatok véleményét.

„Világbotrány”

Ha ez már most is így volna, feltehetően a Club Aliga partjai elé sem települhetne a tavaly nyáron élénk lakossági tiltakozás nyomán meghiúsult vízi élménypark. Ahogyan a Narancs.hu akkor megírta, végül a balatonvilágosi képviselő-testület vonta vissza hozzájárulását, hogy a települési tulajdonú strand előtt épülhessen meg a „vízibanánpálya”. Újabban azonban – így értesült az Aligai Fürdőegyesület (AFE) – a vízi élményparkosok már be is adták az idei szezonra szóló engedélykérelmüket, csakhogy most nem a községi strand, hanem a Club Aliga partjai elé. 

Lapunk ezt már az elmúlt szezon végeztével is valószínűsítette; ekkor az élményparkos B. Á. B. Numberone Go Kft. szezonzáró bulit szervezett a NER-es ingatlanfejlesztő, Balázs Attila érdekeltségében álló hajdani pártüdülőben, s a rendezvény sajátos installációiként karikatúraplakátokon figurázták ki az AFE vezetőit (a fürdőegyesület a vízi élménypark ellen tiltakozó lakosok mellé állt, arról nem is beszélve, mennyit „kellemetlenkedett” már Balázs Attiláéknak.). Akkor azt írtuk: „Az pedig e nyárzáró buli után keveseket lepne meg, ha jövő nyáron a Club Aliga partjai előtt nyílna meg az idén meghiúsult vízi élménypark.”

Vízibanánok tehát feltehetően lesznek (a Club Aliga bizonyára megadja a hozzájárulását, az önkormányzat pedig immár nem illetékes), az azonban egyelőre kérdéses, hogy vitorlások is lehetnek-e a Club Aligában, hiszen a tavaly nyárra felújított kikötőnek az AFE „támadásai” nyomán jelenleg se érvényes használatbavételi, se vízjogi létesítési engedélye nincs. Előbbi eljárást az AFE keresetét osztó bírósági ítélet nyomán az illetékes hatóság éppen most folytatja le ismét, a vízjogi engedély témájában pedig bírósági ítéletre várnak a felek.

„Tudjuk, hogy indul a vitorlásszezon és mi nem is akarjuk ezt akadályozni, »csupán« az elvett közterületeket kérjük vissza Balázs Attilától – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. – Hiszen itt a kikötőfelújítás örvén olyasvalami történt, ami világbotrány: eltűnt a közterület, magántulajdonba ment át.”

 
A Club Aliga vitorláskikötője
Fotó: Narancs.hu

Telek szigettel, Balaton-mederrel

Mint ahogy magántulajdonba ment át 540 méter korábbi szabadon bejárható parti sétány is; a hajdani pártüdülőből fennmaradt elnevezéssel Aliga II (itt nyaralt az MSZMP-pártelit, kerítéssel elzárva Aliga I-től, ahol az alacsonyabb státuszúak üdülhettek) felparcellázása révén alakított ki vízpartig érő telkeket Balázs Attila cége, majd bocsátotta áruba. Mind a tizenhárom új ingatlannak meg is van már a tulajdonosa (akik, ahogyan arról egy év eleji cikkünkben beszámoltunk, összesen mintegy 7 milliárd forintot fizettek), sőt, elindultak az építési engedélyezési eljárások is. A jelek szerint azonban akár sziget és Balaton-meder is „járhat” a vízparti telek mellé. Ahogyan ugyanis az AFE kiderítette, az egyik telektulajdonos, a budapesti székhelyű Twinport Investment Kft. nemcsak hogy 15 évre bérbe vette évi 300 ezer forintos bérleti díj fejében az egykori Kádár-szigetet a vízügytől „elsősorban szabadidős tevékenység céljából”,

hanem mellé 406 négyzetméternyi Balaton-medret is „kapott”: mederhasználati szerződést kötött a vízüggyel.

(A Kádár-sziget az MSZMP-pártfőtitkár valahai kedvenc fürdő- és horgászóhelye, hajókikötője volt. ) Mi e szerződés célja, mire ad lehetőséget a szigetbérlőnek és amennyiben a többi tulajdonos is igényt tart „némi Balaton-mederre”, ugyanígy szerződést kötnek-e velük is? – kérdeztük a vízügytől. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság válasza szerint „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Twinport Investment Kft.-vel a Balaton tómederben 1950-től meglévő szigetet körülvevő, a hatvanas években létesült partvédőmű, valamint a parti ingatlan védelmét biztosító partvédőmű üzemeltetésére (406 négyzetméter területre) mederhasználati szerződést kötött, tekintettel arra, hogy a partvédőmű fennmaradása vízgazdálkodási érdeket nem sért. Ez a mederhasználati szerződés a sziget által elfoglalt 150 négyzetméter mederterületre vonatkozó bérleti szerződéssel egyidejűleg köttetett. A mederhasználati szerződés biztosítja az üzemeltető számára, hogy saját költségén és saját kockázatára a partvédőművet üzemeltesse, vagyis a fenntartással járó jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Az üzemeltető a mederhasználati szerződés birtokában, vízjogi üzemeltetési engedély megszerzést követően, a vízjogi üzemeltetési engedély hatálya alatt jogosult a létesítmény által elfoglalt meder használatára.”

 
A Kádár-sziget egy korábbi felvételen. A vízbe benyúló kis kiugrón lévő fűzfát azóta kivágták
Fotó: Narancs.hu

A válasz kitér arra is, hogy az igazgatóság 2023-ban összesen tizenkét esetben kötött mederhasználati szerződést a Balatonra, a mederhasználat joga pedig ez esetben a partvédőmű fenntartására, karbantartására szól (kérdeztük céljaikról a Twinport Kft.-t is, de több hét alatt sem reagáltak). S bár konkrét kérdésünkre konkrét válasz nem érkezett, a válaszból arra következtetünk: a többi vízpartig érő telek esetében sem kizárt a szerződés a mederhasználatra „a partvédőmű üzemeltetése” céljából.

Ítéletre várva

„Vagyis a telkeik előtti másfél-két méteres sávban akár csónakok kikötésére is lesz lehetőségük a tulajoknak”  – valószínűsítette Bukovszki András, hozzátéve: az AFE bizonyosan kérni fogja a vízügytől, hogy bontsa fel a Kádár-szigetre kötött bérleti szerződést és három önkormányzati képviselő ugyanilyen felhívás megtételére kéri a világosi képviselő-testületet is. (A balatonvilágosi testületben kisebbségben, hárman vannak az AFE álláspontját osztó képviselők a Takács Károly független polgármestert támogatókkal szemben, akik a település vezetőjével együtt így négy fővel képeznek minimális többséget– a szerk.) Ahogyan szintén megírtuk, abban a szavazásban megvolt a többség a testületben (igaz, véletlenül, a „négyek” közül egy képviselő tévedésből mondott igent), hogy az AFE mellett az önkormányzat is kérjen ügyféli jogállást az új telkek építési engedélyezési eljárásaiban, ezt ugyanis a Somogy megyei kormányhivatal nem biztosította. Ez ügyben is bírósági ítéletre várnak, de a fürdőegyesület információja szerint csak az AFE érdekelt, az önkormányzat ugyanis késve adta be keresetét a bíróságra.

A cikkünk elején említett Vízparti Terv egyébként Balatonvilágosnak sem kedvez. Az AFE legalábbis azt állítja: a Club Aliga strandja, közparkja, közútjai már csak zöld területekként vannak feltüntetve. Abban a tervben, mellyel kapcsolatban az egyeztetéseket megszervező Építési és Közlekedési Minisztérium általános meglepetésre azt írta egy zamárdi civil szervezet betekintési kérelmére: nem nyilvános és amúgy sem tükrözi sem a kormány, sem a szaktárca álláspontját.

*

A Narancs.hu rendszeresen foglalkozik a Balatonnál folyó NER-es nyomulással, a tópart elrablásával. Egyik erről szóló összefoglaló cikkünk itt olvasható:

Ebben a cikksorozatunkban egy-egy beruházás részleteit tártuk fel:

A Club Aligával foglalkozó összes írásunk pedig ide kattintva érhető el.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk