7 égetően fontos kérdés a Sargentini-jelentésről

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018. szept. 11., 10:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Minden, amit még Orbán mai színre lépése előtt tudni érdemes az Európai Parlament eljárásáról.

Az Európai Parlament kedden Orbán Viktor részvételével vitázik, szerdán pedig szavaz arról a jelentésről, amely az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindítását javasolja Magyarországgal szemben. A jelentést Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő állította össze (aki kedden jelentette be, belefáradt a vitákba, nem indul jövőre a európai parlamenti választáson).

A komoly szankciókkal fenyegető 7-es cikk szerinti eljárást az unió történetében eddig csak Lengyelországgal szemben indították meg, ez jelenleg is folyamatban van. Ebben az esetben az Európai Bizottság volt a kezdeményező, így holnap fordulhat elő első alkalommal, hogy az eljárás a Parlament javaslatára indul. A történelmi szavazás előtt végigvesszük a legfontosabb kérdéseket.

1. Tényleg a migrációról szól az egész?

Nem igazán. A 7-es cikk szerinti eljárás első körben azt állapíthatja meg, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének veszélye. Ezek az értékek az alapszerződés szerint „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása.”

A fogatlan oroszlán szájában

Mit tehet az EU és mit nem a demokrácia romlása esetén? Szerte Európában terjed az a nézet, hogy az Európai Unió fogatlan oroszlán, mert a tagállamok demokratikus működésének végső biztosítását szolgáló eljárásai alkalmazhatatlanok. Politikusok, elemzők, újságírók több okot sorolnak ennek indoklásaként.

A jelentés 12 alfejezete közül csak egy foglalkozik a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival. A többi fejezet tárgya:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  • az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  • a korrupció és az összeférhetetlenség;
  • a magánélet védelme és az adatvédelem;
  • a véleménynyilvánítás szabadsága;
  • a tudományos élet szabadsága;
  • a vallásszabadság;
  • az egyesülési szabadság;
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  • a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  • a gazdasági és szociális jogok.
  •  

    2. Szubjektív, Magyarországot szándékosan rossz színben feltüntető jelentés készült?

    Ha valamit fel lehet róni a Sargentini-jelentésnek, az inkább az, hogy feltűnően tartózkodik az önálló következtetésektől. Gyakorlatilag a jelentés minden pontja nemzetközi szervezetek – Velencei Bizottság, EBESZ, az Európai Tanács emberi jogi biztosa – Magyarországról tett nyilvános megállapításain, valamint uniós szervek – Európai Bizottság, OLAF – eljárásain, és különböző bíróságok – strasbourgi, luxembourgi – ítéletein alapul.

    A tágabb összefüggések ezért gyakran elvesznek a szövegben, és Sargentini egyenlő súllyal tárgyal nagyon különböző szintű problémákat. Kifejezett rosszindulatot azért is nehéz feltételezni, mert a jelentés azt is elismeri, ha egyes területeken előrelépések történtek. Egyetlen, hivatkozás nélküli és megkérdőjelezhető értékítéletet találtunk: Sargentini szerint Orbán 2018. március 15-i beszéde „nyilvánvalóan antiszemita sztereotípiákon alapuló támadásokat intézett Soros György ellen, amelyek büntethetőnek minősülhettek volna.”

    Érdemes megemlíteni, hogy Sargentini szerint több helyen fideszes képviselők módosítási javaslatait is beemelték, és a jelentéshez kisebbségi véleményt is csatoltak. Ebben a lengyel kormánypárt, a holland és az osztrák Szabadságpárt valamint Marine Le Pen pártjának egy-egy képviselője védi meg Orbánékat.

    3. Hány szavazat kell a jelentés elfogadásához?

    A leadott szavazatok kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének – azaz minimum 376 főnek – a támogatására van szükség, hogy átmenjen a jelentés. A Parlament jogi szolgálatának hétfői állásfoglalása szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, az igeneknek tehát csak a nemekkel szemben kell kétharmados többséget elérni.

    4. Van rá esély, hogy megszavazzák?

    Amennyiben a tartózkodás lényegében nem szavazatnak számított volna, elég kevés esélye lett volna a jelentésnek. Az új helyzetben viszont igaza lehet Sargentininek, aki szoros, megjósolhatatlan kimenetelű voksolásra számít.

    Feszültebb pávatánc

    Hiába veszi semmibe a jogállamiságot és az unió alapértékeit a kormány, Brüsszelből elsősorban politikai és nem jogi értelemben tudnak nyomást gyakorolni Orbán Viktorra.

    Előzmény:

    2017 májusában, amikor a Parlament arról döntött, hogy felkéri a jelentés összeállítására a Sargentinit is soraiban tudó LIBE (állampolgári, jogi és belügyi) szakbizottságot, 393 igen szavazat érkezett, a 376-os limit tehát nagy valószínűséggel most is meglesz. Az igazi kérdés a kétharmad. A tavaly májusi szavazáskor a 393 igen mellé 221 nem jött, az igenek 64 százalékos többségben voltak. Plusz 13 szavazat hiányzott a kétharmados többséghez. A LIBE szakbizottságban 37:19-es szavazati aránnyal éppen meglett a kétharmad, úgy, hogy több Néppárti bizottsági tag helyett Fideszes képviselő szavazott, természetesen nemmel.

    5. Min múlhat a szavazás?

    Az Európai Néppárton. A Fideszt is soraiban tudó legnagyobb parlamenti frakció a tavaly májusi szavazáson messze a legkisebb összetartást mutató csoport volt: 67-en szavaztak igennel, 93-an nemmel, 40-en tartózkodtak, 16-an pedig nem mentek el vagy nem szavaztak. Ha a tartózkodók vagy nem szavazók közül néhányan most a jelentés mellett voksolnak, az elég lehet az arányok átbillentéséhez.

    Orbán Manfred Weberrel

    Orbán Manfred Weberrel

    Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

    Az osztrák Néppárt tavaly tartózkodást választó 5 képviselője már bejelentette, hogy most megszavazzák a jelentést. Fontosabb, hogy miként viselkedik a négy nagy néppárti csoport: a németek, a franciák, az olaszok és a spanyolok. Ők legutóbb inkább megvédték Orbánt, vagy tartózkodtak. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy most sem lesz kötelező szavazási irány a frakcióban, a német delegáció részéről pedig azt kérte, Orbán mutasson kompromisszumkészséget a CEU és a civilek ügyében. Elképzelhető, hogy az EPP-ből többen Orbán mai szereplésétől teszik függővé a szavazatukat.

    6. Kikre lesz még érdemes figyelni?

    A nagyobbik olasz kormánypárt, az 5 Csillag Mozgalom 14 képviselője tavaly májusban tartózkodott, de több jel is arra utal, hogy most megszavazhatják a jelentést. Egy képviselőjük, Marco Zullo a LIBE-bizottságban, Fabio Massimo Castaldo pedig az alkotmányügyi bizottságban állt a jelentés készítői mellé.

    Érdekes kérdés, mennyire lesz összetartó a magyar ügyben a visegrádi szövetség. Orbán a lengyel kormánypárt szavazataira borítékolhatóan számíthat, legutóbb azonban mind a szlovák Smer, mind a cseh szociáldemokrata párt a Fidesz ellen szavazott. Így tett a nagyobbik cseh kormánypárt, az ANO négy képviselője is, igaz, az ő véleményük nem biztos, hogy Andrej Babis miniszterelnök álláspontját is tükrözi, közülük két képviselőt ugyanis időközben már függetlenként tüntet fel az EP honlapja.

    7. Az egésznek úgysem lesz semmi következménye, nem igaz?

    A szigorú szankciókhoz – például a kormány uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez – valóban teljes konszenzusra lenne szükség a Tanácsban, amire kevés az esély, mert a lengyel kormány ilyen helyzetben megvédené a magyart. A szavazás politikailag mégis nagyon fontos, mert ha az EPP segítségével elfogadják a jelentést, Orbánnak elég nehéz lesz bent maradnia az Európai Néppártban, pedig idén nyáron a tusnádfürdői beszédében azt hangsúlyozta, hogy maradni szeretne.

    Azért sem mindegy, hogy a Tanács foglalkozik-e a magyar jogállamiság helyzetével, mert az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetési keret mellé is javasolt egy úgynevezett jogállamisági feltételt. Ez például az igazságszolgáltatásban vagy a korrupció elleni fellépésben tapasztalt hiányosságok esetén megállíthatná az uniós pénzek kifizetését, alkalmazása pedig sokkal egyszerűbb lenne, mint a 7-es cikkelyé. Ha a Sargentini-jelentés átmegy, egy jövőbeli Bizottság muníciót kaphat ahhoz, hogy a jogállami feltételt adott esetben Magyarországra alkalmazza.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018. szept. 11., 10:50
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    Nonemart
    2018. szeptember 11., kedd 14:58
    Nem marad következmény nélkül semmilyen esetben sem. Ha orbánt nem marasztalják el, akkor az EU-nak semmi tekintélye sem marad nálunk.Jelenleg az ellenzéknek van némi szimpátiája, a kormányoldalnak már most sincs. Ha elmarasztalják, orbánnak tennie kell valamit belföldön, a jelentésben foglaltak pontjai szerint. Tehát belföldi konzekvenciák mindenképpen lesznek. Külföldiek meg talán szintén, amennyiben a lengyel retro-uraságokra nézve is fékező erőt gyakorol majd.Nem lehet a szcializmus fekszámolása, annak megbosszulása ürügyén fasizmust bevezetni !

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra