Lemondott a Corvinus megbízott gazdasági főigazgatója

Belpol

Lemondott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke a Budapesti Corvinus Egyetem megbízott gazdasági főigazgatói állásáról, megszüntetve így a hónapok óta tartó összeférhetetlenséget. Utódja azonban szintén aktív könyvvizsgáló, vagyis az összeférhetetlenség újra fennáll.

Megerősítette a magyanarancs.hu értesülését Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, miszerint lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemen betöltött állásáról: „Megkeresésére hivatkozva megerősítem, hogy lemondtam az általam eleve három hónap időtartamra elvállalt ideiglenes gazdasági főigazgatói tisztségről.” Megjegyezzük, Lukács másfél hónappal túllépte az általa vállalt határidőt.

Mint korábban megírtuk, Lukács januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt az egyetemen, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végezte, és kamarai elnöki tisztségét is gyakorolta, márpedig e két munka – az auditálás és nem oktatói tevékenységet jelentő munkaviszony – a kamarai törvény szerint összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált, eredetileg három hónapra szólt, amíg pályázat útján ki nem nevezik az új főigazgatót. A három hónap jócskán letelt, az év elejére ígért pályázatot viszont – információink szerint – még mindig nem írták ki. Így aztán Lukács átmeneti megbízása időkorlát nélkülivé vált.

false

Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Lukács ügyében rendre egymásra mutogattak az érintettek. Az összeférhetetlenségről a kamara felvételi bizottsága dönt, az eljárás részeként levelet küldött az elnöknek, amelyben kérelem beadására ösztönözte. A kamarai törvény ugyanis felmentést biztosít az összeférhetetlenség alól, ha ezt a kérelmező, a munkaadóval – jelesül Balog Zoltán miniszterrel – egyetértésben, kellő alappal indokolja. Lukács tisztában is volt ezzel, viszont kérelmet vagy nyilatkozatot sem ő, sem a miniszter nem adott be, ami alapján a felvételi bizottság már márciusban meghozhatta volna döntését.

Lukács felhívta figyelmünket arra, hogy a gazdasági főigazgatói megbízatásról és nem főigazgatói munkaviszonyról van szó, ami „mint magasabb vezetői megbízás ugyan a közalkalmazotti jogviszonyra épül, de attól elkülönült jogviszonynak számít”. Hozzátette, az ideiglenes gazdasági főigazgatói beosztásáról történő lemondása természetesen nem terjed ki a Budapesti Corvinus Egyetemnél fennálló további, oktatói és tanszékvezetői jogviszonyára, amelynek fenntartását a felvételi bizottság annak idején engedélyezte.

A magyaranarncs.hu a kamara felvételi bizottságánál érdeklődött az összeférhetetlenségi eljárás végeredményéről, de hiába, mert annak elnöke, Tölgyes András elzárkózott a tájékoztatástól. Megkeresésünket továbbította Lukács János részére, mondván nem nyilvános kamarai eljárásról, adatokról és információkról van szó, annak részleteiről az eljárással érintett kamarai tagként csak a kamara elnöke nyilatkozhat.

Ő meg is tette ezt, de nem részünkre, mivel a magyarnarancs.hunak küldött válaszában elhallgatta, hogy az összeférhetetlenség kimondása miatt mondott le. Lukács a kamara honlapján olvasható közleménye egyértelműen utal arra, a kamara bizottsága összeférhetetlenséget állapított meg megbízatása kapcsán. „A felvételi bizottság időközbeni állásfoglalására is tekintettel – mely szerint a Budapesti Corvinus Egyetemnél betöltött ideiglenes gazdasági főigazgatói jogviszony a Kkt. 2. § 27. pontja értelmében munkaviszony jellegű jogviszonynak minősül – az általam eredetileg is legfeljebb 3 hónap időtartamra elvállalt ideiglenes gazdasági főigazgatói tisztségről 2014. április 15-ével lemondtam.”

Úgy tudjuk, a megbízott főigazgatói feladatokat Lukács eddigi helyettese látja el. Pavlik Líviánál szintén fennáll az összeférhetetlenség, legalábbis a kamara nyilvántartása szerint Pavlik aktív könyvvizsgálóként vállalta a főigazgató-helyettesi, most a főigazgatói státusszal járó munkákat.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.