Ángyán József: „Kilépek a Professzorok Batthyány Köréből”

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 23.

Belpol

A fideszes tudósok újabb szervilis nyilatkozata verte ki nála a biztosítékot.

Az egyebek mellett egy ideig Orbán évértékelőit is szervező Professzorok Batthyány Körének (PBK) két közleményéről is írtunk az elmúlt években. Az egyikben a hazájuk ellen forduló liberálisok nemzetközi áskálódásait ítélték el a tudósok, a másikban pedig Jeszenszky Géza cigányügyi felszólalása mellett álltak ki emlékezetes módon. Az első esetben több szakmailag kiváló tagot is megkerestünk, hogy ugyan magyarázzák már el, mire gondoltak, de senki nem vállalta a feladatot. Másodszor pedig tudományos érveket vártunk volna a tudomány nagyjaitól, de hiába.

Tegnap a PBK a népszavazásról adott ki egy légből kapott szlogenek egymás után pakolásából álló, a Fidesz retorikájába légmentesen illeszkedő közleményt. Íme az egész:

Tudta?
Tudta-e, hogy az Európai Unió felelőtlen politikusai a népvándorlás kezelésében elkövetett balfogásaik terhét akarják szétteríteni egész Európán? Tudta-e, hogy ezt hatalmuk jogilag kétes kiterjesztésével próbálják elérni? Tudta-e, hogy Európa védelmében eddig Magyarország tette a legtöbbet? Tudja-e, hogy a magyar példán egyre több európai polgár bátorodik fel és tér észhez? Hogy a mi népszavazásunk döntően befolyásolhatja a tagállamok és az EU központjának jövőbeli viszonyát? Tudja-e, hogy Magyarország és egész Közép-Európa önvédelmi ösztöne a keleti inváziókkal szemben évszázadok alatt alakult ki, és ennek elfojtása mindig is végzetes következményekkel járhatott volna? Legyen tisztában vele, hogy a népvándorlással szembeni kemény fellépés és a kampánykérdésekbe ágyazott leegyszerűsítő állítások ellenére az igazi menekültek befogadásra találnak Magyarországon! A kampány bizonyosan nem találkozik mindenki ízlésével, de ettől tekintsünk el! Értsük meg, hogy a részvétel a népszavazásban sorsdöntő jelentőségű, és a helyes válasz: NEM!

Ángyán József volt államtitkár, egyetemi tanár utólag értesült a nyilatkozatról, és levélben jelentette be kilépését az elnöknek és a tagságnak. A narancs.hu birtokába került írást szintén végig idézzük:

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Professzortársak!

Egy erdélyi  családi pihenésről hazatérve most olvastam az októberi népszavazással kapcsolatos belső vitát és az ennek „eredményeként” megszületett – számomra megdöbbentően szervilis, a megítélésem szerint önző és a keresztény értékrendtől messze távol álló (ti. aki egy szűk, bennfentes kört gazdagítva fizet, legyen bár haramia, jöhet, de a többi, menekülő nyomorultból nem kérünk) kormányzati álláspontra, valamint az ezt közvetítő ostoba és hazug propagandára is rálicitáló, csúsztatásokat és féligazságokat tartalmazó – sajtónyilatkozatot. Ez megerősítette azt a régóta érlelődő elhatározásomat, hogy a világról és benne a felelős értelmiség feladatairól alkotott, egymástól egyre távolodó, mára már paradigmatikusan eltérő véleményünk okán – szomorúan reménytelennek látván, és feladván az ezzel kapcsolatos belső vitát – kilépek a Professzorok Batthyány Köréből. Kérem ezért Elnök Urat, hogy nevemet a PBK tagjainak sorából haladéktalanul töröltetni szíveskedjék.
A kezdeti közös hiteket, reményeket és szép emlékeket is hordozó, együtt töltött évekért köszönetet mondva, a PBK-nak – mint magát felelős keresztény, nemzeti értelmiségi tömörülésként meghatározó körnek –, valamint tagjainak személy szerint is eszmélést és sok sikert kívánva, búcsúzó üdvözlettel:
Ángyán József

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.