„Hahó, Orbán Viktor! – Itt a facebookosok, a magyar nép beszél”

Belpol

A Fidesz igazított kicsit az internetadón, de ez a tüntetőknek nem elég. A ma esti demonstráción a felszólalók világosan látták, mi itt a tét.

Lejárt a vasárnapi internetadó elleni tüntetésen szabott ultimátum 48 órája. A Fidesz nem vonta vissza a netadó tervezetét, helyette tegnap módosító indítvány formájában megszavazták maguknak – egyelőre persze csak a javítást. Azt javasolják, hogy az adatforgalomra kivetett távközlési adó felső korlátja – hasonlóan a telefonadóhoz – magánszemélyeknél 700 forint, üzleti előfizetőknél pedig havi 5 ezer forint legyen.

A tüntetés szervezői, és ekképp a jelenlévő sok ezer ember ellenben a netadó teljes visszavonását követelte – ma este is, 6 órától a József nádor téren.

Mert az végtére is szinte lehetetlen, hogy a Fidesz úgy, ahogy van, teljesen sötét legyen; hogy ne értsék világosan: a probléma elsősorban nem a 700 vagy 5000 (vagy akárhány) forinttal van, hanem az elvvel, hogy korlátozni akarják az információ szabadságát. (Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy kétségkívül pikáns dolog épp akkor új adónemről dönteni, amikor hatalmas korrupciós botrány van épp kitörőben, amelynek egyik biztos főszereplője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.) A budapesti tüntetés mellett nem mellesleg Nyíregyházán, Pécsen, Kiskunfélegyházán, Vácon, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán, Komlón – és Varsóban is tüntettek az adó bevezetése ellen.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor



A tüntetés a felvezető klasszikus zene után Gulyás Balázs bevezetőjével kezdődött (ő az internetadó elleni tüntetés főszervezője), aki azt mondta, hogy azért fontos, hogy a törvényesség keretein belül a jelenlévők arcukat vállalva, pártjelvények- és színek nélkül legyenek jelen, mert ezúttal azon van a hangsúly, hogy "együtt tiltakozunk az igazságtalan adó ellen". Mert "ez nem a békemenet, amire az egész országból utaztatják az embereket, itt nem napidíjas tüntetők vannak, hanem ti itt mind magatokért és az országért vagytok jelen."

A szervezők szerint „a kormány csak trükközik a netadóval, de nem reagált a tüntető tömegek követelésére”. Gulyás Balázs antréja után két beszéd következett, elsőként Várady Zsolt, az (i)wiw alapítója szólalt fel, aki már az október 23-i Tedd magad szabaddá tüntetésen is felemelte szavát az új adó ellen, de a NAV-botrány okán felhívta a figyelmet a finoman szólva problémás adórendszerre, s a mérhetetlen szegénységre is, ami eluralkodott az országban.

Várady ezúttal elmondta, hogy 2002 és 2006 között, mikor az (i)wiw felfutott, az első magyar közösségi oldal motivációt adott az embereknek ahhoz, hogy bevezetessék az internetet, vagyis hozzájárult az internet népszerűségéhez és terjedéséhez. Ez az új adó viszont veszélyezteti az internet terjedését. Várady idézte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálat rendeletét: ennek célkitűzései között, melyek a 2014-2020-as időszakra vonatkoznak, többek között az szerepel, hogy az internet terjedése érdekében el kell "tüntetni" a lendületet akadályozó tényezőket. Márpedig a netadó bevezetésével vagy a szolgáltatás ára fog növekedni, vagy a minősége romlani. Várady még hozzátette, hogy ő például olyan országban szeretne élni, ahol az adózás nem ciki, hanem erény. Ehhez képest jelenleg "az adórendszerünk egy nagy kalap szar. Ott tartunk, hogy fogalmunk sincs, milyen lépést tervez a következő héten a kormány." A beszéd közben időnként zúgott az "Orbán takarodj!", miközben Várady arra szólított fel mindenkit, hogy az emberek ne csak az utcán szerveződjenek, hanem kocsmákban, blogokon, a munkahelyeken is. "El kell hinni, hogy képesek vagyunk irányítani, alakítani az életünket."

false

 

A másik beszédet Füzessi Károly diákaktivista tartotta, aki azzal kezdte, hogy véleménye szerint nem árt, ha a politikát irányító államférfiakat tisztelni lehet, viszont nehéz, ha se hozzáértés, se emlékezet, se őszinteség nincs a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. "A korrupció, az elvtelenség és az ostobaság romlásba viszi az országot. Ha hiszünk a magunk erejében, képesek leszünk megakadályozni az internetadót és a magyar társadalmat semmibe vevő politikát. Ha van bennünk elég mersz - békés úton is - beteljesíthetjük közös akaratunkat. "

Mert azt már Füzessi szerint sem hiheti senki, hogy jó szándékból el fogják törölni az internetadót. Ez az adó szerinte különösen a gyerekeket fogja sújtani, mert az internet a legjobb eszköz a távolságok és némely hátrányok kiküszöbölésére. A vidéki városok csatlakozásával, azzal, hogy az ország több pontján is demonstráltak a netadó ellen, kijelenthető, hogy országossá vált a nemtetszés kifejezése. A Fidesz pártszinten azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartanak minden véleményt, és partnerek a nyílt vitában. "Vitázzunk hát! Hahó, Orbán Viktor! Itt a Facebookosok beszélnek. Hahó, Orbán Viktor! Itt a magyar nép beszél."

false

Füzessi felidézte: a miniszterelnök azt mondta egyszer, hogy számára az a legnagyobb veszély, ha elmagányosodik, mert akkor nagyobb az esélye annak, hogy hibás döntéseket hoz. "Hát ne hagyjuk, hogy szegény Orbán Viktor elmagányosodjon!"

Majd vázolta a következő időszakra az akciótervet. Az internetadót előreláthatólag a november 17-i héten fogják tárgyalni, így mindenkit arra kért, figyelje a híreket, olvassa a netet, és ha megvan a pontos nap, tegye magát szabaddá. "Legkésőbb akkor találkozunk, és megakadályozzuk, hogy kivessék a netadót." Ezután szelfizésre, kép- és információ-megosztásra bíztatott mindenkit, majd ismertette a demonstráció további részét, a vonulás útvonalát. Ugyanis a több ezres tömeg az Erzsébet tér-Astoria-Erzsébet híd-Lánchíd utca útvonalon keresztül átvonult a 0-ás kilométerkőhöz, hogy megmutassák: "pontosan 0 forint Internetadót fogunk fizetni".

Frissítés:

A tömeg elért a 0-ás kilométerkőhöz. Mindenkit a békés hazavonulásra biztatnak. Az alagút fölött EU-s zászló látható, illetve egy fehér vászon, rajta a felirattal: netezz bátran!

Ezután a tüntetők egy csoportja a Kossuth térre vette az irányt. Körülbelül 2 ezren voltak a Parlament előtt, EU-s zászlót lengettek, és azt kiabálták, hogy „tűzzük ki!". Közben a tüntetők egy része a Gyorskocsi utcába ment, ahol addig szándékoznak maradni, amíg ki nem engedik a fogvatartottakat. Csakhogy információink szerint például Rózsa Milánt – a fogva tartott hat fiatal egyikét – délután már szabadon engedték.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.