Mennyiért hallgat el a Heti Válasz?

  • Vári György
  • 2012. június 12.

Belpol

Birtokunkban van egy szerződés, amelyet a Heti Válasz és a második kerületi önkormányzat kötött, s ebben – nem túl nagy összegért – a hetilap vállalja, hogy nem ír semmi sértőt a kerületről. Az ügy további pikantériája, hogy eddig az önkormányzat azt állította, nem fizetett a lap mellékletében való megjelenésért.

Áprilisban megírtuk, hogy két jobboldali hetilap, a Heti Válasz és a Demokrata az utóbbi évek folyamán összesen bő százmillió forintnyi bevételhez jutott a döntő többségükben fideszes budapesti önkormányzatoktól. (Borókai Gábor reagálását a cikkre lásd itt, Bojtár B. Endre válaszát pedig itt – a szerk.) Akkor bekértük a kerületektől a lapokkal kötött megállapodásokat, s noha nem kaptuk meg minden kerülettől a szerződéseket, a megszerzettekből is csinos kis összeállítást tudtunk készíteni. Ám azóta is érkezett néhány kontraktus a postaládánkba, és ezek bizony tartogatnak meglepetéseket.

A második kerület és a Heti Válasz közti, tavalyi évre vonatkozó megállapodás (melyet most küldött el az önkormányzat) legszembeszökőbb pontja, hogy „azonnali hatályú, rendkívüli felmondás joga illeti meg továbbá a megbízót, amennyiben a Heti Válasz c. hetilapban a Megbízó érdekét bizonyíthatóan sértő információ, tényközlés, hirdetés, tájékoztatás jelenik meg”. Az orgánum tehát azt vállalta magára, hogy nem ír semmi rosszat megbízójáról, még akkor sem, ha esetleg lenne mit. Tettek ugyanilyen vállalást Óbudával, Budafok-Téténnyel és a Hegyvidéki Önkormányzattal kapcsolatban is, eleve lemondva az újságírás egyik alapfeladatáról.

Az idézett szerződés egyéb pontjai a Pest-Budai Látkép című mellékletben való megjelenésre vonatkoznak. A második kerület az előző cikkünk készültekor még azt állította, hogy bartermegállapodása volt a Heti Válasszal. Sőt, először azt írták, hogy az önkormányzat a folyóiratnak pusztán megrendelője, csak újabb érdeklődésünkre mondták el, hogy ha a hivatal nem is, de a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Budai Polgár Nonprofit Kft.-nek volt „barter jellegű” szerződése a Heti Válasz Kft.-vel a Pest-Budai Látkép című melléklet támogatására vonatkozóan (azaz pénzt nem utaltak, de valamilyen ellenszolgáltatást nyújtottak). Most viszont a megküldött, 2011-re vonatkozó szerződésből feketén-fehéren kiderül, hogy a lap a kerülettől a melléklet támogatásáért – és a kedvezőtlen információk elhallgatásáért – havi 275 ezer forintot, év végéig tehát összesen 3 millió 300 ezret (plusz áfát) kapott. A bartermegállapodásokhoz, mint végül megtudtuk (no nem a megküldött szerződésből, hanem további kérdéseinkre adott válaszokból), annyi köze volt az ügyletnek, hogy a fizetésen felül később még arról is megállapodtak, hogy a Heti Válasz és a kerületi újság kölcsönösen hirdethetnek egymásnál. Tehát a mellékletbeli megjelenésért fizetett összegek – mint azt a szerződések hangsúlyozzák is – nem foglalják magukban az önkormányzatok esetleges hirdetéseit, azokért külön kellett viszontszolgáltatni vagy fizetni.

Az önkormányzat kérdésessé vált szavahihetőségének fényében aggasztónak tűnik, hogy a kerület mindössze ezt az egy szerződést bocsátotta végül rendelkezésünkre, noha a Heti Válasz is és a szerződések preambuluma is azt jelzi, hogy a kezdetektől „támogatják” a melléklet megjelenését.

Bónusz

Az első cikk megjelenése óta megkaptuk a XII. Kerületi Önkormányzat és a Magyar Demokratát kiadó Artamondo Kft. idei szerződését is, amely annyit ír csak elő ellenszolgáltatásként Bencsik lapjának havi 300 ezer forintért, a szerződés időtartamára tehát összesen 3 millió 600 ezer forintért cserébe, hogy „jelentősen működjön közre” a Hegyvidéki Önkormányzat „kulturális tevékenységének, munkájának és projektjeinek” népszerűsítésében. Mivel sem a megjelenések mennyiségét, sem terjedelmét nem írja elő a kontraktus, jóformán semmilyen teljesítményt nem kérhet számon a „támogatási szerződést” megkötő önkormányzat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.