Arcunk leszakad: Parragh László eldicsekszik, hogyan segített lezülleszteni az oktatást és közmunkássá tenni gyerekeket

  • narancs.hu
  • 2017. november 30.

Belpol

A gimnáziumbezárások atyja megint nagyot ment. Fájdalmasan nagyot.

Sokatmondó és árulkodó interjút készített a friss 168 Óra Parragh Lászlóval, aki idén júniusban még arról beszélt, hogy be kellene zárni a gimnáziumokat, mert van köztük olyan, ahol sok a gyenge tanuló, és szerinte ennek nincs értelme. A mostani beszélgetés majd minden sora beszédes, ugyanis átjön belőle, hogyan gondolkozik Parragh az egész közoktatásról. Mindez amúgy teljesen érdektelen lenne, elvégre ő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, és normális országban az oktatás ügyeibe nem igazán szólhatna bele, maximum a véleménye lehetne érdekes, már akinek. Nálunk persze máshogy van, és Parraghot tartják a magyar oktatáspolitika egyik legfontosabb alakítójának, aki megmondja Orbán Viktornak, mi a helyes irány.

Csempekirályból hűbéres

A fürdőszobai vállalkozásába jókora hitelállománnyal belebukó, majd az iparkamarai elnökség révén újraéledő Parragh László fontos szereplője a közéletnek. Bármikor odaáll Orbán Viktor mellé, legyen szó tanácsadói szerepről, a szakszervezetek elfojtásáról, a felsőoktatás megregulázásáról. Saját ötletekben nem bővelkedik, de mindig tudja, kihez miért kell fordulni.

Hogy Parragh szerint mi is a helyes irány, az kiderül az interjúból, melyben harcról beszél, és elmondja, hogy utóbbiban kevés szövetségese van. De nézzünk egy konkrét részletet:

168 Óra: De a PISA-jelentés nem javasolja, hogy szűkítsük a középiskolai oktatást, csökkentsük a gimnazisták számát, szórjuk ki a rossz tanulókat. Csak felállít egy diagnózist. Ön már orvosságot is javasol.

Parragh László: Pontosan. Félig-meddig történészként mondom: amikor arról beszélek, hogy az Árpád-házi királyok családfáját fölösleges a diákkal magoltatni, a megoldáshoz közelítek. Tudnia kell, hogy a névsort pillanatok alatt kidobja a Wikipédia.

168 Óra: Meg is születtek erről a döntések: a szakiskolákban leépítik a közismereti tárgyak oktatását.

Parragh László: Készséggel elismerem, ebben a kormánnyal tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lenni, annak a szakácsszakmát kell megtanulni.

Vagyis Parragh egyértelműen kimondja: aki szakmát akar tanulni, az ne is tanuljon mást, minek ide történelem, nyelv és hasonló baromságok?! Aztán szépen nekimegy olyanoknak, akik nem egészen így képzelik el az oktatást:

Arról van szó, hogy él nálunk egy betokosodott, a világra, a modernitásra egyre kevésbé fogékony „szakértői kör”, amely 25-30 éve ugyanazt mantrázza (…) Név nélkül mondjuk úgy, hogy egy olyan „szakértői kör”, amely tévedhetetlennek nyilvánította magát.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Szerencsére elmondja, hogy ő a valóságot nézi, amikor ilyeneket beszél. „A valóságot nézem. Abból indulok ki, hogy mi jó a gazdaságnak. Nézzük a dolog pedagógiai oldalát. Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?” – teszi fel a kérdést az iparkamara elnöke, majd amikor a újságíró rákérdez, hogy a közmunkára utal-e, Parragh rögtön úgy felel: „Akár. A dolog felülről nyitott, két szakmát megszerezhet állami pénzen. A felsőoktatásban a helyzet ugyanez. Ha átlagosan hét évet tölt egy diák a felsőoktatásban, ott valami nem stimmel.”

És hogy kerek legyen az interjú, Parragh László megismétli júniusi önmagát, amikor a beszélgetés utolsó részében megint utalgat a gimnáziumbezárásra: „Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk.”

Parragh László júniusi kijelentése után itt írtunk részletesen arról, mi is a baj azzal, amit az iparkamara elnöke mond:

„A magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés”

Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben. Nagy visszhangot váltott ki Parragh László múlt heti kijelentése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis egy rögtönzött sajtótájékoztatón „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.