„A magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés”

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. jún. 13., 18:17
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben.

Nagy visszhangot váltott ki Parragh László múlt heti kijelentése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis egy rögtönzött sajtótájékoztatón „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat. Parragh vélhetőleg megfeledkezett arról, hogy az iskolák 2013-tól nem önkormányzati, hanem állami fenntartásban vannak, így a polgármesterek ha akarnának, se tudnának bezáratni gimnáziumokat. Mindenesetre az iparkamara elnöke hétfő reggel a Lánchíd Rádióban bővebben is kifejtette álláspontját, miszerint a gimnáziumok „érdekérvényesítő ereje” miatt egyre többen tanulnak gimnáziumokban, és kevesebben a szakképzésben. „Én azt gondolom, hogy ez helytelen (…)” – magyarázta Parragh, akiről úgy tartják: ő a magyar oktatáspolitika egyik legbefolyásosabb alakítója, noha a partvonalon kívülről diktál.

Csempekirályból hűbéres

A fürdőszobai vállalkozásába jókora hitelállománnyal belebukó, majd az iparkamarai elnökség révén újraéledő Parragh László fontos szereplője a közéletnek. Bármikor odaáll Orbán Viktor mellé, legyen szó tanácsadói szerepről, a szakszervezetek elfojtásáról, a felsőoktatás megregulázásáról. Saját ötletekben nem bővelkedik, de mindig tudja, kihez miért kell fordulni.

Ahol bűn a tudás

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondja, egészen példátlan Parragh László mondata: „Megmondom őszintén, a magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés, amit Parragh László megengedett magának. A világ minden országában büszkék arra az állam irányítói, hogy milyen magasan képzett emberek élnek náluk, kivéve Magyarországon, ahol szinte bűnnek számít, ha valaki érettségit szeretne szerezni, és belépni a felsőoktatásba” – fogalmaz Mendrey, aki szintén úgy látja, ma Parragh László a magyar oktatásügy nagy alakítója, aki 2010-től kezdve a háttérből irányít.

„Ostoba, teljesen értelmetlen ötlet, ami, remélem, soha nem fog megvalósulni – így jellemzi a magyarnarancs.hu-nak egy fővárosi gimnázium igazgatója a Parragh László által felvetett gimnáziumbezárást. – Kicsit sem lep meg, hogy az iparkamara elnöke gimnáziumokat záratna be, de egyelőre még a gyerekek és a szülők döntenek, és ők egyértelműen kitartanak mellettünk” – magyarázza az igazgató, aki szerint nincs azzal gond, hogy sok olyan diák is bejut a gimnáziumokba, aki később rájön, hogy nem bírja a tempót, netán iskolát vált. „Az nem megy, hogy már 14 évesen eldől egy gyerek sorsa. Ha akar, menjen gimnáziumba, ha nem tetszik neki, menjen át szakközépbe vagy szakiskolába, de ne akarja megmondani a kormány, hogy neki szakiskolában kell tanulnia, mert nem annyira jó átlaggal végezte el az általános iskolát.”

A háttérből irányít: Parragh László a kép bal szélén

A háttérből irányít: Parragh László a kép bal szélén

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Bár Parragh mondata nagyot ment az interneten és jelentős felháborodás övezte, a törekvés, hogy a gimnáziumok felől a szakképzés irányába tereljék a diákokat, egyáltalán nem új a kormányzat részéről: korábban volt már szó a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséről, nemrég pedig maga Palkovics László oktatásért felelős államtitkár utalt rá, hogy 2019-től jöhet a kötelező gimnáziumi felvételi és a keretszámok rendszere, ami tulajdonképpen azt jelentené, hogy kevesebben kerülnének be gimnáziumi képzésre. Így a kormánynak nem kellene közvetlenül bezáratni intézményeket, de a kevesebb diák miatt lehetnének olyan gimnáziumok, amelyek ellehetetlenülnek. Mendrey László erről azt mondja, az oktatás hivatalban lévő irányítóit annál azért intelligensebbnek tartja, hogy gimnáziumokat direkt módon zárassanak be, de azt el tudja képzelni, hogy adminisztratív úton próbálják majd a számukat csökkenteni.

Öngyilkos az irány

„A gazdasági kamara vezetői, nagyvállalkozói körök jelentek meg és kezdik el nyomni, hogy minek annyi érettségizett, és jöjjenek a szakik: a csőszerelők és a hidegburkolók. Az egyetemi kör is adott esetben erre rezonál, mert miért kellene tömeges felsőoktatás, ez tönkreteszi a színvonalat, tönkreteszi az elitet. Benne vagyunk ebben a körben, amely öngyilkos irány” – ezt nem egy szakmai szervezet képviselője, hanem Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori alelnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere mondta még 2015-ben, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szabályos hadjáratot hirdetett a gimnáziumi képzés ellen. Ekkor történt ugyanis, hogy a szakiskolák (a mostani elnevezés szerint: szakközépiskolák) a Varga Mihály vezette minisztériumhoz kerültek, és amely úgynevezett többcélú intézményben egyszerre folyt szakiskolai és gimnáziumi képzés, ott utóbbi megszüntetése mellett döntöttek.

Ez az intézkedés és a Parragh László által felvetett gimnáziumbezárás egyébként egybevág azzal, amit a kormány már a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott, vagyis hogy meg kell teremteni a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák helyes arányát. „Miközben a gazdaság egyes területei, a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket: ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka” – írták 2011-ben.

A terv, hogy a szakiskolákba tereljék a diákokat, nem igazán jött össze, mivel az elmúlt években nem csökkent a gimnáziumokba felvételizők száma: a 2014/2015-ös tanévben az általános iskolát befejező diákok 31 százaléka ment gimnáziumba, a 2016/2017-es tanév felvételi eljárásának adatai már azt mutatják, hogy a tanulók 35 százaléka választotta a gimit, míg a szakiskolába jelentkezők száma évről évre stagnál, vagy csak kevéssel nő.

Milyen előnye van a giminek?

Egyáltalán nem meglepő, hogy a gyerekek és a szüleik kitartanak a gimnáziumok mellett. Az MTA kutatói 2015-ben jelentettek meg egy tanulmányt, amelyben azt elemezték, milyen előnyei vannak a gimnáziumoknak és a szakközépiskoláknak a szakiskolákkal szemben: Az érettségi védelmében című tanulmány rávilágít, hogy aki előbbiek valamelyikében végez és érettségit szerez, sikeresebb a munkaerőpiacon, és vélhetőleg többet is fog keresni.

Üres osztályterem egy miskolci gimnáziumban

Üres osztályterem egy miskolci gimnáziumban

Fotó: MTI/Vajda János

De a gimnázium és a szakközépiskola nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola, ahogy az sem mellékes, hogy az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkásoklevél. A tanulmány szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy „az érettségit adó középiskolai képzés leépítése fékezi a társadalmi mobilitást és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket”. Beszédes adat, hogy az elmúlt két évtizedben a szakiskolát végzettek 8 százaléka volt bizonyos ideig munkanélküli, ám ez a szám az érettségizettek körében csak 3,9 százalék.

Hermann Zoltán, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a tanulmány egyik szerzője azt mondja, az érettségit adó középiskoláknak – így a gimnáziumoknak és a szakgimnáziumoknak (ezek a korábbi szakközépiskolák) – nagyon nagy előnye van a diákok számára rövid és hosszú távon is. „Egyrészt megnyitják a továbbtanulás lehetőségét a felsőoktatásba, bár ez nem feltétlenül egyezik meg azokkal a szándékokkal, amelyeket Parragh László is kifejez. A gimnáziumi és szakközépiskolai diákoknak egy óriási előnyük van azokkal szemben, akik csak szakiskolát végeznek, nevezetesen az, hogy jobb általános készségekkel és tanulási készségekkel kerülnek ki az iskolából, ami hosszú távon azt jelenti, sokkal nagyobb eséllyel tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci változásokhoz. A szakiskola kevéssé készíti fel a diákokat arra, hogy mi van akkor, ha bizonyos szakmák iránti kereslet visszaszorul, vagy a szakmák tartalma megváltozik, új technológiák jelennek meg” – mondja az oktatás-gazdaságtannal foglalkozó szakember, aki úgy látja, ha akarata ellenére több diákot kényszerítünk szakiskolai pályára, nem feltétlenül válnak valóra a Parragh László által remélt, rövid távú hasznok: „Ha annak a munkaerőhiánynak, amiről ő is beszél, az a legfontosabb oka, hogy elmennek és külföldön vállalnak munkát a legjobban képzett szakmunkások, akkor ezt nem fogja feltétlenül enyhíteni az, ha több embert kényszerítünk arra, hogy ilyen végzettséget szerezzen.”

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. jún. 13., 18:17
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    Hofipisti
    2017. június 13., kedd 22:28
    Van ennek az okos, gyönyörű, ügyes vállalkozó (bukott WC-kagyló kereskedő) embernek gyereke? Azt is inasiskolába küld(te)i?
    Avagy a saját gyerek, az kivétel. Ő lesz a következő iparkamarai elnök?

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Sinkó Eszter és Kincses Gyula
Mi várható az egészségügyben?
Harc a független bíráskodásért
Interjú a lengyel ombudsmannal
Horváth Viktor író
Tankom – könyv 68-ról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra