Köszönőbeszédében (melyet itt nézhet meg) Nemes Jeles László külön kiemelte Röhrig Géza, a film (valóban kimagasló) főszereplője nevét.
| ||
Egyébként nem mondhatjuk, hogy olvasóink nem álltak pozitívan a kérdéshez: ebben a tegnapi szavazásunkban úgy a szavazók 80 százaléka gondolta úgy, hogy Nemes Jeles László első filmje meg fogja kapni a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart. (Csak a rend kedvéért: egyéb fontos díjak: a legjobb film a Spotlight lett, Leonardo DiCaprio is megkapta élete első Oscarját, animációban az Agymanók, zenében Morricone győzött.)
És meg is kapta! Ilyen utoljára 1982-ben fordult velünk elő: akkor Szabó István Mephistója aratott (előtte évben pedig Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje).
A Saul fiával mi is alaposan foglalkoztunk az elmúlt egy év során: többször is írtunk a filmről, és interjúkat készítettünk az alkotókkal. Vonatkozó cikkeink, interjúink itt olvashatók:
Kritikák:
„Nemes Jeles Lászlónak sikerült teljesen újszerű nézőpontból úgy beszélnie a holokausztról, hogy nem süt filmjéből a nevelés, a »jó« reprezentáció létrehozásának szándéka.”
Első kritikánk a filmről, még Cannes előtt.
„Ha szűkítjük a kört, már nem állítható, hogy a Saul fia bármi lényegeset hozzá tudna tenni ahhoz a tudáshoz, amelyet a holokauszt sötét szívének működési mechanikájáról eddig elsajátíthattunk.”
Második írásunk a hazai bemutató idejéből, immár az addig megjelent kritikák tükrében.
Interjúk:
„Tudatosan ellene mentünk a holokausztfilm kódjainak, ami azért is fontos, mert sok esetben nem történelmiek az eddig használatban lévő kódok, logikák. A háború utáni filmes sémák túlélési történeteknek felelnek meg. Nekem az európai zsidóság elpusztításáról nem a túlélés jut eszembe.”
Tavalyi interjúnk Nemes Jeles Lászlóval, a rendezővel, még Cannes előtt.
„Menekülök. Isten számomra nem egy logikai lehetőség, egy gondolat csupán. Én soha, de még a legsötétebb pillanataimban sem tudtam elképzelni a világot nélküle. Kételyeim tehát kevésbé az ő, sokkal inkább a saját személyemet illetően vannak. A Biblia első kérdése az emberhez egyetlen szócska: Ájeka. Hol vagy? Ádám elbújt a kertben e kérdést hallva, ahogy én is gyakran elbújok.”
Röhrig Géza, a film főszereplője.
„A film ugyanis segíti a koncentrációt. Digitálisnál van, hogy le sem állítják a kamerát, megy reggeltől estig, és rengeteg terabyte-nyi szemétből kell kikotorni aztán a hasznos részeket. A filmnél viszont minden limitálva van: az is, hogy hányszor lehet egy jelenetet felvenni, vagy hogy milyen hosszú lehet, és ezt persze a színészek is tudják – tudják, hogy nagyobb a tét, mert a lehetőségek száma véges, így nekik is sokkal jobban kell összpontosítani.”
Erdély Mátyás, a film operatőre a digitális vs. celluloid vitáról.
