A Simicska Lajos tulajdonában álló Nemzet Lap- és Könyvkiadó kedd reggel közölte, hogy azonnali hatállyal megszűnik a Magyar Nemzet, az mno.hu és a Lánchíd Rádió is. A kiadó finanszírozási problémákra hivatkozva lépte meg a bezárást. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja még aznap délután Facebook-oldalán jelentette be, hogy ajánlatot tett a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió megvételére és fenntartására – noha a Heti Válasz megszűnése egyelőre nincs napirenden.
Megkeresésünkre Ungár Péter annyit elmondott, hogy a korábbi híresztelésekkel ellentétben még zajlanak a tárgyalások közte és a tulajdonosok között, de azt is hozzátette, lehet, hogy nagyon hamar véget érnek. További részleteket nem árult el. Arra a kérdésünkre, hogy ha sikeresek lesznek a tárgyalások, miből tervezi fenntartani a lapokat, azt válaszolta: tisztában van az érintett cégek anyagi helyzetével, és a vételi ajánlatot ennek tudatában tette meg. Azt is elmondta, hogy sok múlik azon, mit akar egyáltalán eladni a cégek jelenlegi tulajdonosa, és milyen formában.
Ezért megnéztük az érintett cégek pénzügyi mutatóit és azt összevetettük Ungár Péter anyagi helyzetével. Elöljáróban annyit mondhatunk, hogy a nyilvános adatok alapján nem jön ki a matek: a kiadványok masszívan veszteségesek, és a jövőbeli kilátásaik sem túl rózsásak (a Simicska-birodalom helyzetéről augusztusban írtunk részletesen).
Áll még
A választások közeledtével a nyilvánosság szempontjából fontos plakát- és médiafronton durvul az Orbán–Simicska-háború. A kegyvesztett oligarcha cégei nincsenek túl jó passzban, de messze még a végjáték.
A portfólióban a legnagyobb tétel egyértelműen a 80 éves Magyar Nemzet és annak online verzióját kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. A cégnek 2014-ben, a G-nap előtti utolsó békeévben még 3,1 milliárd forint árbevétele és 930 millió forint nyeresége volt, ám az állami hirdetések és előfizetések eltűnésével gyorsan változott a kép. A legfrissebb elérhető adatok 2016-osak (a tavalyi számok május végén lesznek nyilvánosak), ezek szerint 1 milliárdos bevételre már 762 milliós veszteség jutott. A Matesz adatai szerint 2014 elején még több mint napi 37 ezer példány ment el a lapból, ez 2017 végére 13 ezerre csökkent. Az mno.hu látogatottsága viszont növekedett, az utóbbi időszakban már napi 80-100 ezer ember kattintott az oldalra. A cégben ezen kívül 3,7 milliárd forintnyi eszköz és 3,4 milliárdnyi tőke van, és 2016-ban még 233 millió hitele is volt. A Nemzet Kiadó Kft. tulajdona a B-Reklám Kft, ez a 2014-es 824 millió után 2016-ban már csak 118 millió forint nyereséget termelt. A 824 millió forintos eszközállomány és a 402 millió tőke mellett 420 millió forint hitel terheli a céget.
Nincs jó helyzetben a rádiót működtető Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft. sem. 2016-ban 102 millió forint volt a vesztesége, a 173 millió forint eszközállomány mellett negatívba fordult a saját tőke (–28 millió) és 198 milliós hitelállománya is van. Tovább nehezíti a helyzetét, hogy jövőre lejár Lánchíd Rádió legfontosabb frekvenciacsomagjára vonatkozó koncessziós szerződés. Mivel a megállapodást egyszer már meghosszabbították, most újra kell pályázni rá, ám a Médiahatóság jelenlegi felállása mellett kizárható, hogy egy független cég nyerjen frekvenciát. A budapesti, a székesfehérvári a balatonfüredi, a zalaegerszegi, a keszthelyi, a dunaújvárosi, a győri, a tatabányai, valamint a szombathelyi frekvenciák veszhetnek el jövőre, míg a szegedi, pécsi, siklósi, kaposvári és szigetvári körzetben elvileg még 2021-ig sugározhat a cég. Tavaly óta nincs hivatalos rádiós hallgatottságmérés, így nem lehet tudni, mennyire népszerű az adó, a Kantar adatai szerint naponta 65 ezren hallgattak bele az adásba. A Heti Válasz kiadója 2016-ban 118 millió forint veszteséget termelt, a cég eszközállománya 819 millió forint, tőkeállománya 452 millió volt, hitele pedig 229 millió. A hetilap példányszámai is folyamatosan csökkennek az utóbbi években: a 2014-es 15 400-as példányszám 2017 végre 10 500-ra esett.
2016-os értéken számolva tehát a portfólió összesen 864 millió forintos veszteséget halmozott fel, 1 milliárd forint hitel terheli a cégeket, melyek eszközértéke 5,5 milliárd forint, tőkéjük pedig 4,23 milliárd forint.
Mivel Ungár Péter önkormányzati képviselő a II. kerületben, a vagyonnyilatkozata nyilvános; megnéztük, fenn tudná-e tartani a Nemzet-csoportot. Ungáré egy II. kerületi, 340 négyzetméteres lakóház egynegyede és 2010 óta van egy Toyota terepjárója. A politikus legfőbb vagyontárgya az édesapjától örökölt ingatlancégben, a BIF-ben lévő tulajdonrésze (a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. történetéről itt írtunk részletesen).
Hogyan vette át Schmidt Mária a milliárdos ingatlancéget: a gazda áldásával
Az egyik legfontosabb hazai ingatlanfejlesztő cégért, a BIF-ért folytatott küzdelem a múlt héten zárult le. Gazdag és befolyásos férfiak estek el, a csatát Orbán Viktor bizalmasa és főideológusa nyerte. Az alábbiakban áttekintjük a cég intrikákkal teli történetét, amelynek legutóbbi fejezetében Mészáros Lőrinc neve is felmerült.
Ungárnak a saját nevén van 3 százaléknyi BIF-részvénye, és a családi cégen, a Pió 21 Kft.-n keresztül további 15 százalék az övé a BIF-ből. Megjegyzendő, hogy a BIF 2008 óta nem fizet osztalékot, ám az idei közgyűlésen, április végén 2 milliárdos osztalék kifizetéséről fog dönteni a cégvezetés, amelyből 370 millió juthat Ungárnak.
Hiába érnek azonban az Ungárnál lévő BIF-részvények mintegy 9,38 milliárd forintot, nem biztos, hogy egyáltalán el tudná adni azokat. A saját nevén lévő 1,56 milliárdnyi értékpapír elvileg értékesíthető a tőzsdén, ám a vagyon nagyobb része a Pió 21-ben van. Kérdés, ki vásárolná be magát milliárdokért egy olyan cégbe, melynek a kétharmada Ungár Péter anyjáé, Schmidt Máriáé, 17 százaléka pedig Ungár Annáé, Schmidt Mária lányáé. Schmidt Mária a Terror Háza főigazgatója, a kormány egyik nagy kedvezményezettje és Orbán egyik legfőbb támogatója, aki határozott és ellentmondást nem tűrő irányítási stílusáról ismert. Ez nem egy vonzó ajánlat, Ungár ráadásul tavaly azt mondta lapunknak, hogy nincs semmi oka eladni tulajdonrészét: „Ez az én örökségem, ez az én vagyonom, ebből élek.”
Ungár Péter: „Amit más tesz, azt ne rajtam kérjék számon!"
A Fidesz nyer 2018-ban, de az LMP is megerősödik a választások után, véli Ungár Péter, aki szerint az csak látszat, hogy üzletileg profitál édesanyja, Schmidt Mária politikai helyzetéből. Ha sor kerülhetne rá, pártja az '56-os emlékév kiadásait is felülvizsgálná. Magyar Narancs: A múlt héten azt írta a hvg.hu, hogy Botka Lászlóval informálisan tárgyal a két párt közötti választási koordinációról.
Noha a tárgyalásokról részleteket nem tudni, az Átlátszóhoz hasonlóan mi is úgy értesültünk, hogy Ungár egymilliárd forintot ajánlott fel vételárként – nem a cégekre, hanem a kiadói jogokra. Ha tehát össze is tud szedni ennyi pénzt egyedül, kérdés, mire megy vele, hiszen úgy tűnik, a cégek fenntartására nincsen meg a fedezete. Ráadásul a Lánchíd Rádió amúgy is hamarosan elhallgatott volna, a Magyar Nemzetnek napról napra csökken az értéke, a hirdetési piac beszűkült, és új előfizetőkre is szükség lenne a lap újraindításához és a veszteségek csökkentéséhez. Megoldás lehetne az állami hirdetések befogadása is, ahogyan a Népszava esetében is történt: a kormány kisegítette Puch Lászlót, a lap maradhatott kormánykritikus, de oknyomozásnak és Orbán támadásának nincs helye a baloldalinak tartott újságban.
Ugyanakkor Ungár az Indexnek azt mondta, ő mindenképp független sajtót szeretne, és vagyonát az ellenzék erősítésére szeretné használni. Üzletileg racionális megoldás egyedül az lehetne, ha csak az online Magyar Nemzet indulna újra (ez csökkentett stábbal és költségekkel évi pár százmillióból kijönne), ami mellett talán még a Heti Válasz is elfér, de családi segítség nélkül még ez a verzió is nehezen tűnik kivitelezhetőnek.
További probléma, hogy mennyire tudna függetlennek tűnni egy olyan lap, melynek tulajdonosa egyben a kormányszócső Figyelőben is tulajdonrésszel rendelkezik. Ungár szeptemberben a Narancsnak arról beszélt, nem probléma, hogy tulajdonos a Figyelőben, és annak szerkesztésébe nincs beleszólása. Akkor azt is hozzátette, hogy ha az állami hirdetésekkel kitömött Figyelőből valamikor nyereségre tesz szert, azt jó célra fogja fordítani. A politikus ugyan furcsa stílusban elhárította a 444 arra vonatkozó kérdését, hogy mit szól a hetilap „Soros-zsoldosokat” listázó cikkéhez, az Indexnek már elítélte azt, ahogyan a Figyelő többi írását is.
Fontos megjegyezni, hogy Ungár korábban is ambicionálta a saját médiát. Úgy tudjuk, szerette volna, ha az LMP-nek lett volna saját újságja, és ebből a kezdeményezésből született meg a pártközeli reflektor.hu, melyet Ungár finanszírozott. A blog idővel átkerült az ingyenes blog.hu alá, ezt a váltást pedig Ungár egyértelműen anyagi okokkal magyarázta.
Ahogyan arra Ungár Péter is utalt a Narancsnak, a tárgyalások akadoznak, és több jel arra utal, nem is biztos, hogy Simicska el akarja adni a lapokat és a rádiót. Orbán volt barátja korábban nem folyatott komoly tárgyalásokat az eladásról, nem hagyott pár hónapot az esetleges átállásra, hanem a választások másnapján hirtelen lehúzta a rolót. Noha arról már korábban is szóltak hírek, hogy a nyomtatott Magyar Nemzet idén tavasszal megszűnhet, a teljes leállás mindenkit meglepett. Úgy tudjuk a Nemzetnél korábban is voltak tervek arra, hogy a print megszüntetésével és az online racionalizálásával csökkentsék a kiadásokat, ebből végül semmi nem valósult meg. Ráadásul Tóth Szabolcs, a Magyar Nemzet akkori főszerkesztő-helyettese tavaly azt mondta a Narancsnak, hogy a 2016-os 700 milliót meghaladó veszteség kiugró, azt átalakítások és az online fejlesztésének költségei dobták meg, így 2017 már nullszaldó körül alakulhat. Azt is fontos megjegyezni, hogy a médiacégek legfőbb értéke a brand: minél tovább nem jelenik meg a Magyar Nemzet, annál kevesebbet ér, a Lánchíd Rádió értéke pedig a lejáró frekvenciák miatt gyakorlatilag nulla. A kiadó szerdai közleménye szerint az előfizetőknek azonnali hatállyal visszatérítik az előfizetési díjakat, ami szintén arra utal, hogy nem igazán kerestek kiutat. A Narancs úgy tudja, a Magyar Nemzet munkatársai sem igazán bíznak a megmentő eljövetelében. Az Index pedig arról írt, hogy Simicska egy vevőt már el is hajtott. Milkovics Pál cseh médiabefektetéseiről ismert, ám az ő megkeresésére nem is reagáltak a tulajdonosok, így a vállalkozó visszavonta ajánlatát. Állítólag Milkovicsban kormányközeli vállalkozók strómanját látták Simicskáék, akik nem szerették volna, hogy a Magyar Nemzet is Mészáros Lőrinchez kerüljön.
