Sorozatgyilkosság: a másodfok első napja
A romák elleni sorozatgyilkosság másodfokú pere ma kezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán. Első fokon a négy vádlott közül hármat tényleges életfogytiglanra, egyet 13 évi fegyházbüntetésre ítélt a bíróság. Az elsőfokú eljárásról itt és itt olvashat részletesen.
Belegabalyodott a Quaestor-ügybe a kormány
Egyelőre sem a rendőrségen, sem a Legfőbb Ügyészségen nem találják azt a feljelentést, amit 2011-ben tett a Magyar Fejlesztési Bank a Quaestor ETO-parki beruházása miatt – hozta nyilvánosságra ma a Népszabadság és az index.hu. Az ügy pikantériája, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) följelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda most nyomozást rendelt el a beruházás kapcsán. A lapoknak nyilatkozó hivatalos személyek szűkszavú és semmitmondó válaszokat adtak. Mindez persze érthető, hiszen a most rapid módon előráncigált esettel a kormány azt kívánja igazolni, hogy a Quaestor-ügyben az eredendő bűnt a Gyurcsány-kormány idején követték el egy meggondolatlan hitelkihelyezéssel. De mint az elmúlt hetekben oly sokszor, Orbánék csak egyre jobban belegabalyodnak a brókerbotrányba, és egyre inkább magukra húzzák az ügyet. Például gyorsan kiderült, hogy szó sem volt fedezet nélküli hitelnyújtásról, míg a mostani malőr pedig fölér egy lórúgással. A jelek szerint ugyanis a második Orbán-kormány idején egyrészt soha nem bírtak eljutni a nyomozó szervek a kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező Tarsoly Csaba Quaestor-vezérig, másrészt a cég vissza nem térítendő százmilliókhoz jutott a Fidesz-kabinettől, harmadrészt pedig ma már egyetlen fideszes hivatalnok sem akar tudni a 2011-es följelentésről, arról meg pláne nem, hogy miként is kezelhetett állami milliárdokat a cég.
| ||
Lopás a Fidesz egyik fellegvárában
Áll a bál Karcagon – Varga Mihály és Fazekas Sándor miniszterek szűkebb pátriájában –, miután a budapesti székhelyű, de döntően karcagi érdekeltségű szolgáltatócég ügyvezetése lelépett helybéli ügyfelei pénzével. A hvg.hu információi szerint a botrány főszereplője a Kun-Mediátor Kft., amely ellen lakossági bejelentés nyomán, sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. A kft. engedély nélkül foglalkozott devizaügyletekkel, és a piacinál jóval nagyobb kamatokat ígért – nem csoda, hogy rengeteg ügyfele lett a városban. A vállalkozás karcagi befektetői azonban hiába próbáltak hozzáférni pénzükhöz a határidős szerződések lejárta után, a cégvezetés ugyanis egyszerűen eltűnt. Az első becslések szerint a kisbefektetők összesített kára több milliárd forint is lehet.
A Népszavának egy éve nem válaszolnak az Orbán-esküvő ügyében
Egy éve várja a választ a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól az Orbán Ráhel esküvője után elrendelt nyomozás furcsaságait firtató kérdéseire. A rendőrség akkor türelmet kért a laptól. A Népszava az évfordulón újra megkereste az ORFK-t, amely további türelmet kért. Orbán Ráhel és Tiborcz István tavalyelőtti esküvőjén elloptak egy mobiltelefont, mire a rendőrség a legjobb gyilkossági nyomozóit mozgósította, és anyagi forrásait nem kímélve próbált az ügy végére járni. Az esküvőn dolgozó személyzettől 2013 őszén DNS-mintát is vettek; a napilap információi szerint volt, aki meg akarta tagadni a mintaadást, mire 200 ezer forintos rendbírsággal fenyegették meg. A Népszava állítja, hogy a DNS-vizsgálatok költsége a tízmilliós nagyságrendet is eléri.
| ||
Brüsszel bekeményít
Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Az Európai Bizottságnak (EB) már lefutott és kifizetett projektek elszámolásaival vannak problémái. A kormány várakozása szerint a 700 milliárd forintos keretösszeg körülbelül 10 százalékát kell visszafizetni büntetésként – jelentette be ma Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy hangsúlyozta, hogy az EB döntése miatt nem kell fejlesztést leállítani. Az EB egyébként 2014-ben indított vizsgálatot több ezer pályázat átnézésével, továbbá azt is ellenőrizték, hogy a pályázatgyőztesek kiválasztása megfelelően működött-e. A 700 milliárd forintos támogatás felfüggesztéséről a vizsgálatok lezárulta után döntöttek. A bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország „nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit”.
Feljelent az MTVA
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója levélben tett bejelentést a füredi rendőrkapitányságon Borsa Miklós hírolvasó bántalmazása ügyében. Az MTVA munkatársát szombaton Balatonfüreden egy ismeretlen férfi „most hazudj!” felkiáltással ütni kezdte. Szabó László Zsolt megengedhetetlennek és a társadalomra kiemelten veszélyesnek tartja, hogy a közmédia munkatársát vagy bármely állampolgárt a munkája miatt akár szóbeli, akár tettleges támadás érjen.
Menekülnek Orbántól
Kiszálltak a felcsúti fociakadémia támogatásából a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek – a Közgép, a Pro-Aurum, a Hír Tv –, de eltűnt a támogatói listáról Demján Sándor és cége, a TriGránit is – adta hírül a Figyelő. A jelek szerint ugyancsak nem dotálja tovább a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát a Coca-Cola, a BÁV, az FGSZ és több más kisebb vállalat. Mészáros Lőrinc cégei, a CBA vagy id. Orbán Győző érdekeltségei természetesen továbbra is szponzorok, ahogyan a posztsimicskai éra futtatott cége, a Közgép örökébe lépett Duna Aszfalt is.
MNB: 36 ezer Quaestor-károsult van
A korábban megjelent 120 ezer Quaestor-károsult a cég valaha volt összes ügyfele, a cégnek jelenleg csak 36 ezer értékpapírszámláján van egyenleg, ezek az élő szerződések.
A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren és nem többen vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött – nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI kérdésére. A Quaestor brókercégénél – a kötvényesekkel együtt – ma összességében kb. 36 000 ügyfélnek van értékpapírszámláján egyenleg. A felügyeleti biztos most egyezteti az általuk ismert, illetve az értékpapírcégnél nyilvántartott követeléseket.
A szóvivő légből kapottnak, a közvélemény megtévesztésére alkalmasnak nevezte azokat az egyes sajtóorgánumokban megjelent találgatásokat, amelyek szerint a Quaestor brókercégének ennél jóval több, akár 120 ezer ügyfele volna. A hvg.hu is arról írt hétfőn, hogy 100-120 ezer Quaestor-ügyfélről lehetett hallani korábban. Binder István most azt mondta, a 120 ezres szám a Quaestor brókercégének nyilvántartása szerinti valaha volt összes ügyfelét tartalmazza, nem a jelenleg ténylegesen szerződéssel, élő értékpapírszámlával rendelkezőket.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfő délután módosítási javaslatot nyújtott be a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjának létrehozását célzó törvényjavaslathoz. Ez lehetővé tenné, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport „csúcsintézményének” számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozna az alap – a törvényjavaslat szerint maximum 30 millió forintos – kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt ma jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, de ez természetesen nem érinti az ügyfelek kártalanítását – mondta el a felügyeleti szóvivő.
Binder határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Mint jelezte, az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok – például részvények, állampapírok – nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak. Ezek ugyanis az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát – amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor brókercégének tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását – nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, azaz az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.
Síri csend az Orbán-esküvő DNS-botránya ügyében
Több mint egy éve nem magyarázza meg a rendőrség az Orbán-esküvőn történt telefonlopás utáni nyomozás furcsaságait. Miért a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el egy lopási ügyben? Miért költöttek tízmilliókat a DNS-vizsgálatokra?
Egy éve várja a választ a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól Orbán Ráhel esküvője után elrendelt nyomozással kapcsolatos kérdéseire. A rendőrség egy éve türelmet kér, a lap most ismét megkereste őket az évforduló alkalmából. További kis türelmet kértek.
Mint arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök lányának tavalyelőtti esküvőjén elloptak egy mobiltelefont. Az ügy kivizsgálását a legjobb hazai gyilkossági nyomozókra bízták.
Az esküvőn dolgozó személyzet tagjait 2013. novemberben kereste meg a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal, hogy tanúskodjanak az ügyben. Még DNS-mintát is vettek tőlük, hogy elősegítsék a nyomozást. Volt, aki meg akarta tagadni a mintaadást, neki 200 ezer forintos rendbírságot helyeztek kilátásba – tudta meg a Népszava az esküvői személyzet egyik tagjától, Csókási Lászlótól.
A történt különös momentuma, hogy egy közönséges lopási ügyben, ami vétségnek minősül, a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el. A DNS-vizsgálatok költsége pedig a tízmilliós nagyságrendet is eléri.
Bepereli az LMP az Országos Roma Önkormányzatot
Az ORÖ válaszra sem méltatta az LMP közérdekű adatkérését, ezért a párt perre megy. Az LMP a Híd a munka világába programmal kapcsolatos visszásságokról szeretett volna többet megtudni.
Az LMP bepereli az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) – közölte Ikotity István országgyűlési képviselő és Hadházy Ákos "antikorrupciós szakszóvivő".
Az LMP azért ment perre, mert az ORÖ törvényi kötelezettségét megszegve nem reagált semmit az LMP közérdekű adatkérésére.
Az LMP szeretne választ kapni a "Híd a munka világába – szociális szövetkezetek" uniós program megvalósításával kapcsolatos kérdésekre. A program vezetője az ORÖ, amely több százmillió forintot költ projektirodákra, több tízmillió forintért vásárol bútorokat, alakít ki szerverszobát, hasonló nagyságrendben írat toborzási és szoftverbeszerzési tanulmányt vagy éppen havonta 500 ezer forintért bérel Opel Corsákat autónként – foglalták össze az utóbbi idők sajtóértesüléseit az LMP közleményében.
Az LMP képviselői korábban találkoztak a program vezetőivel, de mivel számtalan kérdésre nem sikerült választ kapniuk, közérdekű adatkérést nyújtottak be. Többek között a meghozott döntések, elvégzett feladatok, megkötött szerződések, megíratott tanulmányok vagy éppen a létrehozott szociális szövetkezet felől érdeklődtek.
Az ORÖ, bár a válasz törvényi kötelessége lett volna, még csak válaszra sem méltatta az LMP megkeresését. Korábban Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az ORÖ korábbi, az érintett szociális szövetkezet jelenlegi elnöke sem volt hajlandó találkozni az LMP-sekkel.
A fél város futhat a pénze után a karcagi sikkasztási ügyben
Nem klasszikus értelemben vett brókerbotrány a karcagi, viszont ez is jó nagy: volt, aki több tíz-, volt, aki több százmilliót adott a cégnek. A társaság devizázott, de nem volt engedélye, és a piacinál jóval nagyobb kamatokat ígért, így a fél város az ügyfele lett. Az ügyvezető Karcagon nagy tiszteletben állt, most nem találják sem őt, sem a családját.
Gyorsan dagad a karcagi sikkasztási ügy, amiben több százmilliós vagy akár többmilliárdos is lehet a kár. Lakossági bejelentések alapján, sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság egy budapesti székhelyű, de döntően karcagi érdekeltségű szolgáltató cég ellen kedden. A vállalkozás karcagi illetőségű befektetői ugyanis hiába próbáltak hozzáférni pénzükhöz a határidős szerződések lejárta után, arra nem volt lehetőségük, mert a cég ügyvezetése szőrén-szálán eltűnt.
Bár a rendőrségi közlemény szűkszavú, a hvg.hu helyi forrásokból úgy értesült, a botrány főszereplője a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. Információnkat megerősíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerdán – a beérkezett piaci jelzések alapján – éppen a Kun-Mediátor Kft.-vel szemben indított piacfelügyeleti eljárást, jogosultatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával, és egyeztetett az illetékes rendőr-főkapitánysággal is.
Varga Mihály is vizsgálatot kezdeményez
A mai napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatóját, hogy a Kun-Mediátor Kft. utazásszervezési tevékenységével kapcsolatban haladéktalanul indítson vizsgálatot. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy a cég utazásszervezési tevékenysége miatt kerülhetett-e bárki veszélybe, vagy kára származhatott-e abból. A vizsgálatnak tisztáznia kell azt is, hogy a cég működése során nyújtott-e szabálytalan módon, engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást.
Az üggyel kapcsolatban számos feljelentés érkezett a rendőrséghez. A helyzetről Lukács László György, karcagi illetőségű jobbikos országgyűlési képviselő kedden délután az MNB piacfelügyeletért felelős igazgatóságát is tájékoztatta. Az MNB közleményében azt írta, a társaság fő tevékenységeként utazási irodaként működik, utazásközvetítéssel foglalkozik, e mellett pénzváltási tevékenységet is folytat. Erre a tevékenységre vonatkozó engedélye azonban nincs az MNB-nél.
Az ügyvezető köztiszteletben álló karcagi üzletasszony
A vállalkozás ugyan budapesti székhellyel működik, de vezetője karcagi lakos, a helyi társasági és gazdasági élet meghatározó szereplője. Azaz csak volt, mert kedden már hiába keresték ügyfelei, ismerősei és barátai, felkutatása nem vezetett eredményre.
A Kun-Mediátor Kft.-t 1999-ben alapították, eredetileg utazási irodaként működött, de tevékenységi köre gyorsan bővült, és 2002 óta pénzügyi közvetítéssel is foglalkozott. Az iroda tulajdonképpen ügynöki tevékenységet folytatott, a befektetők megtakarításait devizára váltotta, és határidős szerződéseket kötött az ügyfelekkel. A jellemzően féléves időtartamra vonatkozó kontraktusokban garantált megtérülést ígért, és az esetleges árfolyamnyereség is a befektető megtakarításait gyarapította volna. A vállalkozás az átlagosnál jóval magasabb kamatot ígért, így az ügyfelek száma gyorsan gyarapodott, ahogy egyik karcagi forrásunk fogalmazott, most a fél város futhat a pénze után.
Karcag nagy fideszes fellegvár, két miniszter is karcagi bázisú a kormányban. Az egyik a város volt polgármestere volt sokáig. Fazekas Mihály földművelésügyi miniszter (a képen éppen egy karcagi tehenet tekint meg).
A vállalkozás ügyvezetője, Dobrai Sándorné helyben köztiszteletben álló üzletasszonynak számított. Korábban a bankszektorban dolgozott (1998–1999-ben az OTP befektetési tanácsadója volt, 2000-től a Postabank üzletkötője), majd az 1999-ben alapított Kun-Mediátort is sikerrel futatta fel, a cég gyorsan terjeszkedett. A vállalkozás pénzügyi szolgáltatói tevékenységének híre azonban jellemzően informális úton terjedt, a fő profil továbbra is az utazásszervezés volt. Több helyi forrásunk is megerősítette, hogy ebben az esetben valóban szájról szájra terjedt a banki kamatoknál jóval magasabb hozamokkal kecsegtető befektetési lehetőség híre. Mivel a település több sikeres vállalkozója is a Kun-Mediátor ügyfelének számított, kevesen gyanakodtak arra, hogy a céggel gond lehet. Jellemzően ezzel, és az ügyvezető asszony helybéli igen komoly megbecsültségével magyarázható az is, hogy az utóbbi időszak brókerbotrányait követően sem indult meg a tömeges pénzkivétel.
Közös céget alapítottak a berekfürdői önkormányzattal
A Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-t 1999 nyarán alapították, a társaság alaptőkéje akkor 5 millió forint volt, amiből 3 millió volt készpénz. Öt évvel később már 7 milliós a jegyzett tőke, majd tovább hat év múlva 10 millió forint – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság nagyon széles tevékenységi kört jegyeztetett be, fő tevékenysége a máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység volt, de foglalkozott egyebek mellett utazásszervezéssel, kereskedelemmel, oktatással, üzleti tanácsadással, vendéglátással, hirdetéssel, televíziós műsorszolgáltatással és -gyártással, és brókerkedett is. Az alapítás után kilenc évvel főtevékenységük szerint átmentek utazásközvetítő cégbe, de fenntartották a szerteágazó tevékenységi kört is. Főtevékenységük jelenleg is az utazásközvetítés, de furcsa módon három hónapra a nyomás (kivéve: napilap) tevékenység is felbukkant főtevékenységként.
A másik karcagi bázisú kormánytag Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A társaságot a karcagi illetőségű Dobrai Sándorné 70 százalékos tulajdonosként és két lánya – Dobrai Erika és Binderné Dobrai Krisztina – alapította. A lányok 2008 novemberében kiszálltak a cégből, utána Dobrainé egy ideig 100 százalékos tulajdonos volt, majd 2013. április elején beszállt Kemecsi László 30 százalékkal. Az új tulajdonosnak az Opten szerint nincs más üzleti érdekeltsége. A társaság ügyvezetője kezdetben a három tulajdonos volt, majd a lányok 2007. május közepén felhagytak ezzel a tevékenységgel, így Dobrai Sándorné vezeti a céget.
A cég utolsó öt évében stabil működést mutatott, árbevétele 2009 és 2013 között 63 és csaknem 70 millió forint között mozgott, jellemzően növekedett. Üzemi szinten ugyancsak stabilan veszteséges volt a működés, a 2010-es 1,2 milliós veszteség 2013-ra csaknem 20 milliósra duzzadt. A vállalat adózott eredménye 2,4 és 5,7 millió forint között legyezett, a mérleg szerinti eredmény azonban ennél rendre sokkal kiesebb, csak pár tízezer forint volt, ami arra utal, hogy az eredménytartalékot növelték.
A vállalat jelenleg egy budapesti telephelyet és öt vidéki fióktelepet tart fenn Debrecenben, Püspökladányban, Karcagon, Berekfürdőn és Törökszentmiklóson. A vállalat résztulajdonos a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft.-ben, amit a berekfürdői önkormányzattal közösen alapított 2011 szeptemberében, karcagi magánszemélyekkel, valamint egy református és egy katolikus egyházi egyesülettel.
Mekkora lehet a kár?
A botrány pontos méreteit egyelőre csak becsülni lehet, annyi bizonyos, hogy a befektetett összegek igen tág intervallumban mozogtak, volt, aki pár százezer forintos megtakarítását bízta a cégre, más viszont több százmilliót fektetett be. Utóbbi adatból arra lehet következtetni, hogy összességében milliárdos nagyságrendű sikkasztásról lehet szó. És ezek csak a karcagi adatok, a vállalkozás ugyanis több más városban (pl. Budapest, Debrecen, Tiszafüred, Berekfürdő) is folytatott üzleti tevékenységet. Arról egyelőre nincs információ, hogy más telephelyeken mekkora összegeket fektettek be az ügyfelek.
Teleki Zoltán, Karcag rendőrkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a gyanú egyelőre nem alapos, megalapozásául mindössze a vállalkozás ügyvezetőjének és családjának eltűnése szolgál. A rendőrség mindenesetre megkezdte a tulajdonosi kör ingó és ingatlan vagyontárgyainak bűnügyi zárlat alá helyezését.
Megjött az újabb pofon Brüsszeltől
Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Olyan projektekkel van probléma, amit már befejeztek a kivitelezők és ki is fizettek. A felfüggesztés 700 milliárd forint támogatást érint, és a kormány várakozása szerint ennek körülbelül 10 százalékát kell visszafizetni büntetésként.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (büntetés) értéke általában 10 százalék körüli, így a mostani intézkedés pár tízmilliárd forintos korrekciót jelenthet. Azt is hozzátette, hogy az EB döntése miatt fejlesztést nem kell leállítani.
Az Európai Bizottság 2014-ben indított vizsgálatot, több ezer pályázatot átnéztek a magyarországi gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) intézményrendszerének átalakítása miatt. Tavaly év elejétől megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és szervezeti egységeit a Miniszterelnökséghez és a minisztériumokba tették, ezt is vizsgálták, és hogy a pályázatok győzteseinek kiválasztása megfelelően történt-e. A 700 milliárd forintos támogatás felfüggesztéséről ezután döntöttek.
A bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország "nem kell körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", magyarán előfordult, hogy nem az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette. Ez lényegében a klasszikus közbeszerzési korrupció képlete.
Feljelentést tett az MTVA a híradós megverése miatt
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója levélben tett bejelentést a füredi rendőkapitányságon, kérve, hogy indítsanak vizsgálatot Borsa Miklós bántalmazása ügyében.
Szabó László Zsolt vezérigazgató bejelentést tett a balatonfüredi rendőrkapitányságon Borsa Miklós bántalmazása miatt - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerdán.
Az MTVA munkatársát, Borsa Miklóst szombaton Balatonfüreden egy ismeretlen férfi bántalmazta. Mint arról beszámoltunk, a támadó először megkérdezte, hogy ő mondja-e a híreket, majd "most hazudj!" felkiáltással ütni kezdte.
Szabó László Zsolt szerdán levelet írt az ügyben a rendőrségnek azzal a kéréssel, hogy a hatóság kezdjen vizsgálatot a Borsa Miklóssal történt eset ügyében.
Az MTVA vezetője megengedhetetlennek és a társadalomra kiemelten veszélyesnek tartja, hogy a közmédia munkatársát vagy bármely állampolgárt a munkája miatt akár szóbeli, akár tettleges támadás érjen.
Kedden a hvg.hu még úgy értesült, hogy nem indult nyomozás Borsa Miklós megverése ügyében.
MNB: 36 ezer Quaestor-károsult van
A korábban megjelent 120 ezer Quaestor-károsult a cég valaha volt összes ügyfele, a cégnek jelenleg csak 36 ezer értékpapírszámláján van egyenleg, ezek az élő szerződések.
A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren és nem többen vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött – nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI kérdésére. A Quaestor brókercégénél – a kötvényesekkel együtt – ma összességében kb. 36 000 ügyfélnek van értékpapírszámláján egyenleg. A felügyeleti biztos most egyezteti az általuk ismert, illetve az értékpapírcégnél nyilvántartott követeléseket.
A szóvivő légből kapottnak, a közvélemény megtévesztésére alkalmasnak nevezte azokat az egyes sajtóorgánumokban megjelent találgatásokat, amelyek szerint a Quaestor brókercégének ennél jóval több, akár 120 ezer ügyfele volna. A hvg.hu is arról írt hétfőn, hogy 100-120 ezer Quaestor-ügyfélről lehetett hallani korábban. Binder István most azt mondta, a 120 ezres szám a Quaestor brókercégének nyilvántartása szerinti valaha volt összes ügyfelét tartalmazza, nem a jelenleg ténylegesen szerződéssel, élő értékpapírszámlával rendelkezőket.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfő délután módosítási javaslatot nyújtott be a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjának létrehozását célzó törvényjavaslathoz. Ez lehetővé tenné, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport „csúcsintézményének” számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozna az alap – a törvényjavaslat szerint maximum 30 millió forintos – kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt ma jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, de ez természetesen nem érinti az ügyfelek kártalanítását – mondta el a felügyeleti szóvivő.
Binder határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Mint jelezte, az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok – például részvények, állampapírok – nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak. Ezek ugyanis az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát – amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor brókercégének tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását – nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, azaz az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.
Síri csend az Orbán-esküvő DNS-botránya ügyében
Több mint egy éve nem magyarázza meg a rendőrség az Orbán-esküvőn történt telefonlopás utáni nyomozás furcsaságait. Miért a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el egy lopási ügyben? Miért költöttek tízmilliókat a DNS-vizsgálatokra?
Egy éve várja a választ a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól Orbán Ráhel esküvője után elrendelt nyomozással kapcsolatos kérdéseire. A rendőrség egy éve türelmet kér, a lap most ismét megkereste őket az évforduló alkalmából. További kis türelmet kértek.
Mint arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök lányának tavalyelőtti esküvőjén elloptak egy mobiltelefont. Az ügy kivizsgálását a legjobb hazai gyilkossági nyomozókra bízták.
Az esküvőn dolgozó személyzet tagjait 2013. novemberben kereste meg a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal, hogy tanúskodjanak az ügyben. Még DNS-mintát is vettek tőlük, hogy elősegítsék a nyomozást. Volt, aki meg akarta tagadni a mintaadást, neki 200 ezer forintos rendbírságot helyeztek kilátásba – tudta meg a Népszava az esküvői személyzet egyik tagjától, Csókási Lászlótól.
A történt különös momentuma, hogy egy közönséges lopási ügyben, ami vétségnek minősül, a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el. A DNS-vizsgálatok költsége pedig a tízmilliós nagyságrendet is eléri.
Bepereli az LMP az Országos Roma Önkormányzatot
Az ORÖ válaszra sem méltatta az LMP közérdekű adatkérését, ezért a párt perre megy. Az LMP a Híd a munka világába programmal kapcsolatos visszásságokról szeretett volna többet megtudni.
Az LMP bepereli az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) – közölte Ikotity István országgyűlési képviselő és Hadházy Ákos "antikorrupciós szakszóvivő".
Az LMP azért ment perre, mert az ORÖ törvényi kötelezettségét megszegve nem reagált semmit az LMP közérdekű adatkérésére.
Az LMP szeretne választ kapni a "Híd a munka világába – szociális szövetkezetek" uniós program megvalósításával kapcsolatos kérdésekre. A program vezetője az ORÖ, amely több százmillió forintot költ projektirodákra, több tízmillió forintért vásárol bútorokat, alakít ki szerverszobát, hasonló nagyságrendben írat toborzási és szoftverbeszerzési tanulmányt vagy éppen havonta 500 ezer forintért bérel Opel Corsákat autónként – foglalták össze az utóbbi idők sajtóértesüléseit az LMP közleményében.
Az LMP képviselői korábban találkoztak a program vezetőivel, de mivel számtalan kérdésre nem sikerült választ kapniuk, közérdekű adatkérést nyújtottak be. Többek között a meghozott döntések, elvégzett feladatok, megkötött szerződések, megíratott tanulmányok vagy éppen a létrehozott szociális szövetkezet felől érdeklődtek.
Az ORÖ, bár a válasz törvényi kötelessége lett volna, még csak válaszra sem méltatta az LMP megkeresését. Korábban Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az ORÖ korábbi, az érintett szociális szövetkezet jelenlegi elnöke sem volt hajlandó találkozni az LMP-sekkel.
A fél város futhat a pénze után a karcagi sikkasztási ügyben
Nem klasszikus értelemben vett brókerbotrány a karcagi, viszont ez is jó nagy: volt, aki több tíz-, volt, aki több százmilliót adott a cégnek. A társaság devizázott, de nem volt engedélye, és a piacinál jóval nagyobb kamatokat ígért, így a fél város az ügyfele lett. Az ügyvezető Karcagon nagy tiszteletben állt, most nem találják sem őt, sem a családját.
Gyorsan dagad a karcagi sikkasztási ügy, amiben több százmilliós vagy akár többmilliárdos is lehet a kár. Lakossági bejelentések alapján, sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság egy budapesti székhelyű, de döntően karcagi érdekeltségű szolgáltató cég ellen kedden. A vállalkozás karcagi illetőségű befektetői ugyanis hiába próbáltak hozzáférni pénzükhöz a határidős szerződések lejárta után, arra nem volt lehetőségük, mert a cég ügyvezetése szőrén-szálán eltűnt.
Bár a rendőrségi közlemény szűkszavú, a hvg.hu helyi forrásokból úgy értesült, a botrány főszereplője a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. Információnkat megerősíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerdán – a beérkezett piaci jelzések alapján – éppen a Kun-Mediátor Kft.-vel szemben indított piacfelügyeleti eljárást, jogosultatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával, és egyeztetett az illetékes rendőr-főkapitánysággal is.
Varga Mihály is vizsgálatot kezdeményez
A mai napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatóját, hogy a Kun-Mediátor Kft. utazásszervezési tevékenységével kapcsolatban haladéktalanul indítson vizsgálatot. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy a cég utazásszervezési tevékenysége miatt kerülhetett-e bárki veszélybe, vagy kára származhatott-e abból. A vizsgálatnak tisztáznia kell azt is, hogy a cég működése során nyújtott-e szabálytalan módon, engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást.
Az üggyel kapcsolatban számos feljelentés érkezett a rendőrséghez. A helyzetről Lukács László György, karcagi illetőségű jobbikos országgyűlési képviselő kedden délután az MNB piacfelügyeletért felelős igazgatóságát is tájékoztatta. Az MNB közleményében azt írta, a társaság fő tevékenységeként utazási irodaként működik, utazásközvetítéssel foglalkozik, e mellett pénzváltási tevékenységet is folytat. Erre a tevékenységre vonatkozó engedélye azonban nincs az MNB-nél.
Az ügyvezető köztiszteletben álló karcagi üzletasszony
A vállalkozás ugyan budapesti székhellyel működik, de vezetője karcagi lakos, a helyi társasági és gazdasági élet meghatározó szereplője. Azaz csak volt, mert kedden már hiába keresték ügyfelei, ismerősei és barátai, felkutatása nem vezetett eredményre.
A Kun-Mediátor Kft.-t 1999-ben alapították, eredetileg utazási irodaként működött, de tevékenységi köre gyorsan bővült, és 2002 óta pénzügyi közvetítéssel is foglalkozott. Az iroda tulajdonképpen ügynöki tevékenységet folytatott, a befektetők megtakarításait devizára váltotta, és határidős szerződéseket kötött az ügyfelekkel. A jellemzően féléves időtartamra vonatkozó kontraktusokban garantált megtérülést ígért, és az esetleges árfolyamnyereség is a befektető megtakarításait gyarapította volna. A vállalkozás az átlagosnál jóval magasabb kamatot ígért, így az ügyfelek száma gyorsan gyarapodott, ahogy egyik karcagi forrásunk fogalmazott, most a fél város futhat a pénze után.
Karcag nagy fideszes fellegvár, két miniszter is karcagi bázisú a kormányban. Az egyik a város volt polgármestere volt sokáig. Fazekas Mihály földművelésügyi miniszter (a képen éppen egy karcagi tehenet tekint meg).
A vállalkozás ügyvezetője, Dobrai Sándorné helyben köztiszteletben álló üzletasszonynak számított. Korábban a bankszektorban dolgozott (1998–1999-ben az OTP befektetési tanácsadója volt, 2000-től a Postabank üzletkötője), majd az 1999-ben alapított Kun-Mediátort is sikerrel futatta fel, a cég gyorsan terjeszkedett. A vállalkozás pénzügyi szolgáltatói tevékenységének híre azonban jellemzően informális úton terjedt, a fő profil továbbra is az utazásszervezés volt. Több helyi forrásunk is megerősítette, hogy ebben az esetben valóban szájról szájra terjedt a banki kamatoknál jóval magasabb hozamokkal kecsegtető befektetési lehetőség híre. Mivel a település több sikeres vállalkozója is a Kun-Mediátor ügyfelének számított, kevesen gyanakodtak arra, hogy a céggel gond lehet. Jellemzően ezzel, és az ügyvezető asszony helybéli igen komoly megbecsültségével magyarázható az is, hogy az utóbbi időszak brókerbotrányait követően sem indult meg a tömeges pénzkivétel.
Közös céget alapítottak a berekfürdői önkormányzattal
A Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-t 1999 nyarán alapították, a társaság alaptőkéje akkor 5 millió forint volt, amiből 3 millió volt készpénz. Öt évvel később már 7 milliós a jegyzett tőke, majd tovább hat év múlva 10 millió forint – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság nagyon széles tevékenységi kört jegyeztetett be, fő tevékenysége a máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység volt, de foglalkozott egyebek mellett utazásszervezéssel, kereskedelemmel, oktatással, üzleti tanácsadással, vendéglátással, hirdetéssel, televíziós műsorszolgáltatással és -gyártással, és brókerkedett is. Az alapítás után kilenc évvel főtevékenységük szerint átmentek utazásközvetítő cégbe, de fenntartották a szerteágazó tevékenységi kört is. Főtevékenységük jelenleg is az utazásközvetítés, de furcsa módon három hónapra a nyomás (kivéve: napilap) tevékenység is felbukkant főtevékenységként.
A másik karcagi bázisú kormánytag Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A társaságot a karcagi illetőségű Dobrai Sándorné 70 százalékos tulajdonosként és két lánya – Dobrai Erika és Binderné Dobrai Krisztina – alapította. A lányok 2008 novemberében kiszálltak a cégből, utána Dobrainé egy ideig 100 százalékos tulajdonos volt, majd 2013. április elején beszállt Kemecsi László 30 százalékkal. Az új tulajdonosnak az Opten szerint nincs más üzleti érdekeltsége. A társaság ügyvezetője kezdetben a három tulajdonos volt, majd a lányok 2007. május közepén felhagytak ezzel a tevékenységgel, így Dobrai Sándorné vezeti a céget.
A cég utolsó öt évében stabil működést mutatott, árbevétele 2009 és 2013 között 63 és csaknem 70 millió forint között mozgott, jellemzően növekedett. Üzemi szinten ugyancsak stabilan veszteséges volt a működés, a 2010-es 1,2 milliós veszteség 2013-ra csaknem 20 milliósra duzzadt. A vállalat adózott eredménye 2,4 és 5,7 millió forint között legyezett, a mérleg szerinti eredmény azonban ennél rendre sokkal kiesebb, csak pár tízezer forint volt, ami arra utal, hogy az eredménytartalékot növelték.
A vállalat jelenleg egy budapesti telephelyet és öt vidéki fióktelepet tart fenn Debrecenben, Püspökladányban, Karcagon, Berekfürdőn és Törökszentmiklóson. A vállalat résztulajdonos a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft.-ben, amit a berekfürdői önkormányzattal közösen alapított 2011 szeptemberében, karcagi magánszemélyekkel, valamint egy református és egy katolikus egyházi egyesülettel.
Mekkora lehet a kár?
A botrány pontos méreteit egyelőre csak becsülni lehet, annyi bizonyos, hogy a befektetett összegek igen tág intervallumban mozogtak, volt, aki pár százezer forintos megtakarítását bízta a cégre, más viszont több százmilliót fektetett be. Utóbbi adatból arra lehet következtetni, hogy összességében milliárdos nagyságrendű sikkasztásról lehet szó. És ezek csak a karcagi adatok, a vállalkozás ugyanis több más városban (pl. Budapest, Debrecen, Tiszafüred, Berekfürdő) is folytatott üzleti tevékenységet. Arról egyelőre nincs információ, hogy más telephelyeken mekkora összegeket fektettek be az ügyfelek.
Teleki Zoltán, Karcag rendőrkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a gyanú egyelőre nem alapos, megalapozásául mindössze a vállalkozás ügyvezetőjének és családjának eltűnése szolgál. A rendőrség mindenesetre megkezdte a tulajdonosi kör ingó és ingatlan vagyontárgyainak bűnügyi zárlat alá helyezését.
Megjött az újabb pofon Brüsszeltől
Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Olyan projektekkel van probléma, amit már befejeztek a kivitelezők és ki is fizettek. A felfüggesztés 700 milliárd forint támogatást érint, és a kormány várakozása szerint ennek körülbelül 10 százalékát kell visszafizetni büntetésként.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (büntetés) értéke általában 10 százalék körüli, így a mostani intézkedés pár tízmilliárd forintos korrekciót jelenthet. Azt is hozzátette, hogy az EB döntése miatt fejlesztést nem kell leállítani.
Az Európai Bizottság 2014-ben indított vizsgálatot, több ezer pályázatot átnéztek a magyarországi gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) intézményrendszerének átalakítása miatt. Tavaly év elejétől megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és szervezeti egységeit a Miniszterelnökséghez és a minisztériumokba tették, ezt is vizsgálták, és hogy a pályázatok győzteseinek kiválasztása megfelelően történt-e. A 700 milliárd forintos támogatás felfüggesztéséről ezután döntöttek.
A bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország "nem kell körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", magyarán előfordult, hogy nem az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette. Ez lényegében a klasszikus közbeszerzési korrupció képlete.
Feljelentést tett az MTVA a híradós megverése miatt
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója levélben tett bejelentést a füredi rendőkapitányságon, kérve, hogy indítsanak vizsgálatot Borsa Miklós bántalmazása ügyében.
Szabó László Zsolt vezérigazgató bejelentést tett a balatonfüredi rendőrkapitányságon Borsa Miklós bántalmazása miatt - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerdán.
Az MTVA munkatársát, Borsa Miklóst szombaton Balatonfüreden egy ismeretlen férfi bántalmazta. Mint arról beszámoltunk, a támadó először megkérdezte, hogy ő mondja-e a híreket, majd "most hazudj!" felkiáltással ütni kezdte.
Szabó László Zsolt szerdán levelet írt az ügyben a rendőrségnek azzal a kéréssel, hogy a hatóság kezdjen vizsgálatot a Borsa Miklóssal történt eset ügyében.
Az MTVA vezetője megengedhetetlennek és a társadalomra kiemelten veszélyesnek tartja, hogy a közmédia munkatársát vagy bármely állampolgárt a munkája miatt akár szóbeli, akár tettleges támadás érjen.
Kedden a hvg.hu még úgy értesült, hogy nem indult nyomozás Borsa Miklós megverése ügyében.
A korábban megjelent 120 ezer Quaestor-károsult a cég valaha volt összes ügyfele, a cégnek jelenleg csak 36 ezer értékpapírszámláján van egyenleg, ezek az élő szerződések.
A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren és nem többen vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött – nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI kérdésére. A Quaestor brókercégénél – a kötvényesekkel együtt – ma összességében kb. 36 000 ügyfélnek van értékpapírszámláján egyenleg. A felügyeleti biztos most egyezteti az általuk ismert, illetve az értékpapírcégnél nyilvántartott követeléseket.
A szóvivő légből kapottnak, a közvélemény megtévesztésére alkalmasnak nevezte azokat az egyes sajtóorgánumokban megjelent találgatásokat, amelyek szerint a Quaestor brókercégének ennél jóval több, akár 120 ezer ügyfele volna. A hvg.hu is arról írt hétfőn, hogy 100-120 ezer Quaestor-ügyfélről lehetett hallani korábban. Binder István most azt mondta, a 120 ezres szám a Quaestor brókercégének nyilvántartása szerinti valaha volt összes ügyfelét tartalmazza, nem a jelenleg ténylegesen szerződéssel, élő értékpapírszámlával rendelkezőket.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfő délután módosítási javaslatot nyújtott be a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjának létrehozását célzó törvényjavaslathoz. Ez lehetővé tenné, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport „csúcsintézményének” számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozna az alap – a törvényjavaslat szerint maximum 30 millió forintos – kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt ma jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, de ez természetesen nem érinti az ügyfelek kártalanítását – mondta el a felügyeleti szóvivő.
Binder határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Mint jelezte, az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok – például részvények, állampapírok – nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak. Ezek ugyanis az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát – amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor brókercégének tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását – nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, azaz az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.
Síri csend az Orbán-esküvő DNS-botránya ügyében
Több mint egy éve nem magyarázza meg a rendőrség az Orbán-esküvőn történt telefonlopás utáni nyomozás furcsaságait. Miért a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el egy lopási ügyben? Miért költöttek tízmilliókat a DNS-vizsgálatokra?
Egy éve várja a választ a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól Orbán Ráhel esküvője után elrendelt nyomozással kapcsolatos kérdéseire. A rendőrség egy éve türelmet kér, a lap most ismét megkereste őket az évforduló alkalmából. További kis türelmet kértek.
Mint arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök lányának tavalyelőtti esküvőjén elloptak egy mobiltelefont. Az ügy kivizsgálását a legjobb hazai gyilkossági nyomozókra bízták.
Az esküvőn dolgozó személyzet tagjait 2013. novemberben kereste meg a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal, hogy tanúskodjanak az ügyben. Még DNS-mintát is vettek tőlük, hogy elősegítsék a nyomozást. Volt, aki meg akarta tagadni a mintaadást, neki 200 ezer forintos rendbírságot helyeztek kilátásba – tudta meg a Népszava az esküvői személyzet egyik tagjától, Csókási Lászlótól.
A történt különös momentuma, hogy egy közönséges lopási ügyben, ami vétségnek minősül, a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el. A DNS-vizsgálatok költsége pedig a tízmilliós nagyságrendet is eléri.
Bepereli az LMP az Országos Roma Önkormányzatot
Az ORÖ válaszra sem méltatta az LMP közérdekű adatkérését, ezért a párt perre megy. Az LMP a Híd a munka világába programmal kapcsolatos visszásságokról szeretett volna többet megtudni.
Az LMP bepereli az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) – közölte Ikotity István országgyűlési képviselő és Hadházy Ákos "antikorrupciós szakszóvivő".
Az LMP azért ment perre, mert az ORÖ törvényi kötelezettségét megszegve nem reagált semmit az LMP közérdekű adatkérésére.
Az LMP szeretne választ kapni a "Híd a munka világába – szociális szövetkezetek" uniós program megvalósításával kapcsolatos kérdésekre. A program vezetője az ORÖ, amely több százmillió forintot költ projektirodákra, több tízmillió forintért vásárol bútorokat, alakít ki szerverszobát, hasonló nagyságrendben írat toborzási és szoftverbeszerzési tanulmányt vagy éppen havonta 500 ezer forintért bérel Opel Corsákat autónként – foglalták össze az utóbbi idők sajtóértesüléseit az LMP közleményében.
Az LMP képviselői korábban találkoztak a program vezetőivel, de mivel számtalan kérdésre nem sikerült választ kapniuk, közérdekű adatkérést nyújtottak be. Többek között a meghozott döntések, elvégzett feladatok, megkötött szerződések, megíratott tanulmányok vagy éppen a létrehozott szociális szövetkezet felől érdeklődtek.
Az ORÖ, bár a válasz törvényi kötelessége lett volna, még csak válaszra sem méltatta az LMP megkeresését. Korábban Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az ORÖ korábbi, az érintett szociális szövetkezet jelenlegi elnöke sem volt hajlandó találkozni az LMP-sekkel.
A fél város futhat a pénze után a karcagi sikkasztási ügyben
Nem klasszikus értelemben vett brókerbotrány a karcagi, viszont ez is jó nagy: volt, aki több tíz-, volt, aki több százmilliót adott a cégnek. A társaság devizázott, de nem volt engedélye, és a piacinál jóval nagyobb kamatokat ígért, így a fél város az ügyfele lett. Az ügyvezető Karcagon nagy tiszteletben állt, most nem találják sem őt, sem a családját.
Gyorsan dagad a karcagi sikkasztási ügy, amiben több százmilliós vagy akár többmilliárdos is lehet a kár. Lakossági bejelentések alapján, sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság egy budapesti székhelyű, de döntően karcagi érdekeltségű szolgáltató cég ellen kedden. A vállalkozás karcagi illetőségű befektetői ugyanis hiába próbáltak hozzáférni pénzükhöz a határidős szerződések lejárta után, arra nem volt lehetőségük, mert a cég ügyvezetése szőrén-szálán eltűnt.
Bár a rendőrségi közlemény szűkszavú, a hvg.hu helyi forrásokból úgy értesült, a botrány főszereplője a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. Információnkat megerősíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerdán – a beérkezett piaci jelzések alapján – éppen a Kun-Mediátor Kft.-vel szemben indított piacfelügyeleti eljárást, jogosultatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával, és egyeztetett az illetékes rendőr-főkapitánysággal is.
Varga Mihály is vizsgálatot kezdeményez
A mai napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatóját, hogy a Kun-Mediátor Kft. utazásszervezési tevékenységével kapcsolatban haladéktalanul indítson vizsgálatot. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy a cég utazásszervezési tevékenysége miatt kerülhetett-e bárki veszélybe, vagy kára származhatott-e abból. A vizsgálatnak tisztáznia kell azt is, hogy a cég működése során nyújtott-e szabálytalan módon, engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást.
Az üggyel kapcsolatban számos feljelentés érkezett a rendőrséghez. A helyzetről Lukács László György, karcagi illetőségű jobbikos országgyűlési képviselő kedden délután az MNB piacfelügyeletért felelős igazgatóságát is tájékoztatta. Az MNB közleményében azt írta, a társaság fő tevékenységeként utazási irodaként működik, utazásközvetítéssel foglalkozik, e mellett pénzváltási tevékenységet is folytat. Erre a tevékenységre vonatkozó engedélye azonban nincs az MNB-nél.
Az ügyvezető köztiszteletben álló karcagi üzletasszony
A vállalkozás ugyan budapesti székhellyel működik, de vezetője karcagi lakos, a helyi társasági és gazdasági élet meghatározó szereplője. Azaz csak volt, mert kedden már hiába keresték ügyfelei, ismerősei és barátai, felkutatása nem vezetett eredményre.
A Kun-Mediátor Kft.-t 1999-ben alapították, eredetileg utazási irodaként működött, de tevékenységi köre gyorsan bővült, és 2002 óta pénzügyi közvetítéssel is foglalkozott. Az iroda tulajdonképpen ügynöki tevékenységet folytatott, a befektetők megtakarításait devizára váltotta, és határidős szerződéseket kötött az ügyfelekkel. A jellemzően féléves időtartamra vonatkozó kontraktusokban garantált megtérülést ígért, és az esetleges árfolyamnyereség is a befektető megtakarításait gyarapította volna. A vállalkozás az átlagosnál jóval magasabb kamatot ígért, így az ügyfelek száma gyorsan gyarapodott, ahogy egyik karcagi forrásunk fogalmazott, most a fél város futhat a pénze után.
Karcag nagy fideszes fellegvár, két miniszter is karcagi bázisú a kormányban. Az egyik a város volt polgármestere volt sokáig. Fazekas Mihály földművelésügyi miniszter (a képen éppen egy karcagi tehenet tekint meg).
A vállalkozás ügyvezetője, Dobrai Sándorné helyben köztiszteletben álló üzletasszonynak számított. Korábban a bankszektorban dolgozott (1998–1999-ben az OTP befektetési tanácsadója volt, 2000-től a Postabank üzletkötője), majd az 1999-ben alapított Kun-Mediátort is sikerrel futatta fel, a cég gyorsan terjeszkedett. A vállalkozás pénzügyi szolgáltatói tevékenységének híre azonban jellemzően informális úton terjedt, a fő profil továbbra is az utazásszervezés volt. Több helyi forrásunk is megerősítette, hogy ebben az esetben valóban szájról szájra terjedt a banki kamatoknál jóval magasabb hozamokkal kecsegtető befektetési lehetőség híre. Mivel a település több sikeres vállalkozója is a Kun-Mediátor ügyfelének számított, kevesen gyanakodtak arra, hogy a céggel gond lehet. Jellemzően ezzel, és az ügyvezető asszony helybéli igen komoly megbecsültségével magyarázható az is, hogy az utóbbi időszak brókerbotrányait követően sem indult meg a tömeges pénzkivétel.
Közös céget alapítottak a berekfürdői önkormányzattal
A Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-t 1999 nyarán alapították, a társaság alaptőkéje akkor 5 millió forint volt, amiből 3 millió volt készpénz. Öt évvel később már 7 milliós a jegyzett tőke, majd tovább hat év múlva 10 millió forint – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság nagyon széles tevékenységi kört jegyeztetett be, fő tevékenysége a máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység volt, de foglalkozott egyebek mellett utazásszervezéssel, kereskedelemmel, oktatással, üzleti tanácsadással, vendéglátással, hirdetéssel, televíziós műsorszolgáltatással és -gyártással, és brókerkedett is. Az alapítás után kilenc évvel főtevékenységük szerint átmentek utazásközvetítő cégbe, de fenntartották a szerteágazó tevékenységi kört is. Főtevékenységük jelenleg is az utazásközvetítés, de furcsa módon három hónapra a nyomás (kivéve: napilap) tevékenység is felbukkant főtevékenységként.
A másik karcagi bázisú kormánytag Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A társaságot a karcagi illetőségű Dobrai Sándorné 70 százalékos tulajdonosként és két lánya – Dobrai Erika és Binderné Dobrai Krisztina – alapította. A lányok 2008 novemberében kiszálltak a cégből, utána Dobrainé egy ideig 100 százalékos tulajdonos volt, majd 2013. április elején beszállt Kemecsi László 30 százalékkal. Az új tulajdonosnak az Opten szerint nincs más üzleti érdekeltsége. A társaság ügyvezetője kezdetben a három tulajdonos volt, majd a lányok 2007. május közepén felhagytak ezzel a tevékenységgel, így Dobrai Sándorné vezeti a céget.
A cég utolsó öt évében stabil működést mutatott, árbevétele 2009 és 2013 között 63 és csaknem 70 millió forint között mozgott, jellemzően növekedett. Üzemi szinten ugyancsak stabilan veszteséges volt a működés, a 2010-es 1,2 milliós veszteség 2013-ra csaknem 20 milliósra duzzadt. A vállalat adózott eredménye 2,4 és 5,7 millió forint között legyezett, a mérleg szerinti eredmény azonban ennél rendre sokkal kiesebb, csak pár tízezer forint volt, ami arra utal, hogy az eredménytartalékot növelték.
A vállalat jelenleg egy budapesti telephelyet és öt vidéki fióktelepet tart fenn Debrecenben, Püspökladányban, Karcagon, Berekfürdőn és Törökszentmiklóson. A vállalat résztulajdonos a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft.-ben, amit a berekfürdői önkormányzattal közösen alapított 2011 szeptemberében, karcagi magánszemélyekkel, valamint egy református és egy katolikus egyházi egyesülettel.
Mekkora lehet a kár?
A botrány pontos méreteit egyelőre csak becsülni lehet, annyi bizonyos, hogy a befektetett összegek igen tág intervallumban mozogtak, volt, aki pár százezer forintos megtakarítását bízta a cégre, más viszont több százmilliót fektetett be. Utóbbi adatból arra lehet következtetni, hogy összességében milliárdos nagyságrendű sikkasztásról lehet szó. És ezek csak a karcagi adatok, a vállalkozás ugyanis több más városban (pl. Budapest, Debrecen, Tiszafüred, Berekfürdő) is folytatott üzleti tevékenységet. Arról egyelőre nincs információ, hogy más telephelyeken mekkora összegeket fektettek be az ügyfelek.
Teleki Zoltán, Karcag rendőrkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a gyanú egyelőre nem alapos, megalapozásául mindössze a vállalkozás ügyvezetőjének és családjának eltűnése szolgál. A rendőrség mindenesetre megkezdte a tulajdonosi kör ingó és ingatlan vagyontárgyainak bűnügyi zárlat alá helyezését.
Megjött az újabb pofon Brüsszeltől
Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Olyan projektekkel van probléma, amit már befejeztek a kivitelezők és ki is fizettek. A felfüggesztés 700 milliárd forint támogatást érint, és a kormány várakozása szerint ennek körülbelül 10 százalékát kell visszafizetni büntetésként.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (büntetés) értéke általában 10 százalék körüli, így a mostani intézkedés pár tízmilliárd forintos korrekciót jelenthet. Azt is hozzátette, hogy az EB döntése miatt fejlesztést nem kell leállítani.
Az Európai Bizottság 2014-ben indított vizsgálatot, több ezer pályázatot átnéztek a magyarországi gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) intézményrendszerének átalakítása miatt. Tavaly év elejétől megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és szervezeti egységeit a Miniszterelnökséghez és a minisztériumokba tették, ezt is vizsgálták, és hogy a pályázatok győzteseinek kiválasztása megfelelően történt-e. A 700 milliárd forintos támogatás felfüggesztéséről ezután döntöttek.
A bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország "nem kell körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", magyarán előfordult, hogy nem az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette. Ez lényegében a klasszikus közbeszerzési korrupció képlete.
Feljelentést tett az MTVA a híradós megverése miatt
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója levélben tett bejelentést a füredi rendőkapitányságon, kérve, hogy indítsanak vizsgálatot Borsa Miklós bántalmazása ügyében.
Szabó László Zsolt vezérigazgató bejelentést tett a balatonfüredi rendőrkapitányságon Borsa Miklós bántalmazása miatt - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerdán.
Az MTVA munkatársát, Borsa Miklóst szombaton Balatonfüreden egy ismeretlen férfi bántalmazta. Mint arról beszámoltunk, a támadó először megkérdezte, hogy ő mondja-e a híreket, majd "most hazudj!" felkiáltással ütni kezdte.
Szabó László Zsolt szerdán levelet írt az ügyben a rendőrségnek azzal a kéréssel, hogy a hatóság kezdjen vizsgálatot a Borsa Miklóssal történt eset ügyében.
Az MTVA vezetője megengedhetetlennek és a társadalomra kiemelten veszélyesnek tartja, hogy a közmédia munkatársát vagy bármely állampolgárt a munkája miatt akár szóbeli, akár tettleges támadás érjen.
Kedden a hvg.hu még úgy értesült, hogy nem indult nyomozás Borsa Miklós megverése ügyében.
MNB: 36 ezer Quaestor-károsult van
A korábban megjelent 120 ezer Quaestor-károsult a cég valaha volt összes ügyfele, a cégnek jelenleg csak 36 ezer értékpapírszámláján van egyenleg, ezek az élő szerződések.
A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren és nem többen vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött – nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI kérdésére. A Quaestor brókercégénél – a kötvényesekkel együtt – ma összességében kb. 36 000 ügyfélnek van értékpapírszámláján egyenleg. A felügyeleti biztos most egyezteti az általuk ismert, illetve az értékpapírcégnél nyilvántartott követeléseket.
A szóvivő légből kapottnak, a közvélemény megtévesztésére alkalmasnak nevezte azokat az egyes sajtóorgánumokban megjelent találgatásokat, amelyek szerint a Quaestor brókercégének ennél jóval több, akár 120 ezer ügyfele volna. A hvg.hu is arról írt hétfőn, hogy 100-120 ezer Quaestor-ügyfélről lehetett hallani korábban. Binder István most azt mondta, a 120 ezres szám a Quaestor brókercégének nyilvántartása szerinti valaha volt összes ügyfelét tartalmazza, nem a jelenleg ténylegesen szerződéssel, élő értékpapírszámlával rendelkezőket.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfő délután módosítási javaslatot nyújtott be a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjának létrehozását célzó törvényjavaslathoz. Ez lehetővé tenné, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport „csúcsintézményének” számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozna az alap – a törvényjavaslat szerint maximum 30 millió forintos – kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt ma jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, de ez természetesen nem érinti az ügyfelek kártalanítását – mondta el a felügyeleti szóvivő.
Binder határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Mint jelezte, az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok – például részvények, állampapírok – nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak. Ezek ugyanis az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát – amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor brókercégének tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását – nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, azaz az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.
Síri csend az Orbán-esküvő DNS-botránya ügyében
Több mint egy éve nem magyarázza meg a rendőrség az Orbán-esküvőn történt telefonlopás utáni nyomozás furcsaságait. Miért a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el egy lopási ügyben? Miért költöttek tízmilliókat a DNS-vizsgálatokra?
Egy éve várja a választ a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól Orbán Ráhel esküvője után elrendelt nyomozással kapcsolatos kérdéseire. A rendőrség egy éve türelmet kér, a lap most ismét megkereste őket az évforduló alkalmából. További kis türelmet kértek.
Mint arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök lányának tavalyelőtti esküvőjén elloptak egy mobiltelefont. Az ügy kivizsgálását a legjobb hazai gyilkossági nyomozókra bízták.
Az esküvőn dolgozó személyzet tagjait 2013. novemberben kereste meg a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal, hogy tanúskodjanak az ügyben. Még DNS-mintát is vettek tőlük, hogy elősegítsék a nyomozást. Volt, aki meg akarta tagadni a mintaadást, neki 200 ezer forintos rendbírságot helyeztek kilátásba – tudta meg a Népszava az esküvői személyzet egyik tagjától, Csókási Lászlótól.
A történt különös momentuma, hogy egy közönséges lopási ügyben, ami vétségnek minősül, a legképzettebb életvédelmi nyomozók járnak el. A DNS-vizsgálatok költsége pedig a tízmilliós nagyságrendet is eléri.
Bepereli az LMP az Országos Roma Önkormányzatot
Az ORÖ válaszra sem méltatta az LMP közérdekű adatkérését, ezért a párt perre megy. Az LMP a Híd a munka világába programmal kapcsolatos visszásságokról szeretett volna többet megtudni.
Az LMP bepereli az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) – közölte Ikotity István országgyűlési képviselő és Hadházy Ákos "antikorrupciós szakszóvivő".
Az LMP azért ment perre, mert az ORÖ törvényi kötelezettségét megszegve nem reagált semmit az LMP közérdekű adatkérésére.
Az LMP szeretne választ kapni a "Híd a munka világába – szociális szövetkezetek" uniós program megvalósításával kapcsolatos kérdésekre. A program vezetője az ORÖ, amely több százmillió forintot költ projektirodákra, több tízmillió forintért vásárol bútorokat, alakít ki szerverszobát, hasonló nagyságrendben írat toborzási és szoftverbeszerzési tanulmányt vagy éppen havonta 500 ezer forintért bérel Opel Corsákat autónként – foglalták össze az utóbbi idők sajtóértesüléseit az LMP közleményében.
Az LMP képviselői korábban találkoztak a program vezetőivel, de mivel számtalan kérdésre nem sikerült választ kapniuk, közérdekű adatkérést nyújtottak be. Többek között a meghozott döntések, elvégzett feladatok, megkötött szerződések, megíratott tanulmányok vagy éppen a létrehozott szociális szövetkezet felől érdeklődtek.
Az ORÖ, bár a válasz törvényi kötelessége lett volna, még csak válaszra sem méltatta az LMP megkeresését. Korábban Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az ORÖ korábbi, az érintett szociális szövetkezet jelenlegi elnöke sem volt hajlandó találkozni az LMP-sekkel.
A fél város futhat a pénze után a karcagi sikkasztási ügyben
Nem klasszikus értelemben vett brókerbotrány a karcagi, viszont ez is jó nagy: volt, aki több tíz-, volt, aki több százmilliót adott a cégnek. A társaság devizázott, de nem volt engedélye, és a piacinál jóval nagyobb kamatokat ígért, így a fél város az ügyfele lett. Az ügyvezető Karcagon nagy tiszteletben állt, most nem találják sem őt, sem a családját.
Gyorsan dagad a karcagi sikkasztási ügy, amiben több százmilliós vagy akár többmilliárdos is lehet a kár. Lakossági bejelentések alapján, sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság egy budapesti székhelyű, de döntően karcagi érdekeltségű szolgáltató cég ellen kedden. A vállalkozás karcagi illetőségű befektetői ugyanis hiába próbáltak hozzáférni pénzükhöz a határidős szerződések lejárta után, arra nem volt lehetőségük, mert a cég ügyvezetése szőrén-szálán eltűnt.
Bár a rendőrségi közlemény szűkszavú, a hvg.hu helyi forrásokból úgy értesült, a botrány főszereplője a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. Információnkat megerősíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerdán – a beérkezett piaci jelzések alapján – éppen a Kun-Mediátor Kft.-vel szemben indított piacfelügyeleti eljárást, jogosultatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával, és egyeztetett az illetékes rendőr-főkapitánysággal is.
Varga Mihály is vizsgálatot kezdeményez
A mai napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatóját, hogy a Kun-Mediátor Kft. utazásszervezési tevékenységével kapcsolatban haladéktalanul indítson vizsgálatot. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy a cég utazásszervezési tevékenysége miatt kerülhetett-e bárki veszélybe, vagy kára származhatott-e abból. A vizsgálatnak tisztáznia kell azt is, hogy a cég működése során nyújtott-e szabálytalan módon, engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást.
Az üggyel kapcsolatban számos feljelentés érkezett a rendőrséghez. A helyzetről Lukács László György, karcagi illetőségű jobbikos országgyűlési képviselő kedden délután az MNB piacfelügyeletért felelős igazgatóságát is tájékoztatta. Az MNB közleményében azt írta, a társaság fő tevékenységeként utazási irodaként működik, utazásközvetítéssel foglalkozik, e mellett pénzváltási tevékenységet is folytat. Erre a tevékenységre vonatkozó engedélye azonban nincs az MNB-nél.
Az ügyvezető köztiszteletben álló karcagi üzletasszony
A vállalkozás ugyan budapesti székhellyel működik, de vezetője karcagi lakos, a helyi társasági és gazdasági élet meghatározó szereplője. Azaz csak volt, mert kedden már hiába keresték ügyfelei, ismerősei és barátai, felkutatása nem vezetett eredményre.
A Kun-Mediátor Kft.-t 1999-ben alapították, eredetileg utazási irodaként működött, de tevékenységi köre gyorsan bővült, és 2002 óta pénzügyi közvetítéssel is foglalkozott. Az iroda tulajdonképpen ügynöki tevékenységet folytatott, a befektetők megtakarításait devizára váltotta, és határidős szerződéseket kötött az ügyfelekkel. A jellemzően féléves időtartamra vonatkozó kontraktusokban garantált megtérülést ígért, és az esetleges árfolyamnyereség is a befektető megtakarításait gyarapította volna. A vállalkozás az átlagosnál jóval magasabb kamatot ígért, így az ügyfelek száma gyorsan gyarapodott, ahogy egyik karcagi forrásunk fogalmazott, most a fél város futhat a pénze után.
Karcag nagy fideszes fellegvár, két miniszter is karcagi bázisú a kormányban. Az egyik a város volt polgármestere volt sokáig. Fazekas Mihály földművelésügyi miniszter (a képen éppen egy karcagi tehenet tekint meg).
A vállalkozás ügyvezetője, Dobrai Sándorné helyben köztiszteletben álló üzletasszonynak számított. Korábban a bankszektorban dolgozott (1998–1999-ben az OTP befektetési tanácsadója volt, 2000-től a Postabank üzletkötője), majd az 1999-ben alapított Kun-Mediátort is sikerrel futatta fel, a cég gyorsan terjeszkedett. A vállalkozás pénzügyi szolgáltatói tevékenységének híre azonban jellemzően informális úton terjedt, a fő profil továbbra is az utazásszervezés volt. Több helyi forrásunk is megerősítette, hogy ebben az esetben valóban szájról szájra terjedt a banki kamatoknál jóval magasabb hozamokkal kecsegtető befektetési lehetőség híre. Mivel a település több sikeres vállalkozója is a Kun-Mediátor ügyfelének számított, kevesen gyanakodtak arra, hogy a céggel gond lehet. Jellemzően ezzel, és az ügyvezető asszony helybéli igen komoly megbecsültségével magyarázható az is, hogy az utóbbi időszak brókerbotrányait követően sem indult meg a tömeges pénzkivétel.
Közös céget alapítottak a berekfürdői önkormányzattal
A Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-t 1999 nyarán alapították, a társaság alaptőkéje akkor 5 millió forint volt, amiből 3 millió volt készpénz. Öt évvel később már 7 milliós a jegyzett tőke, majd tovább hat év múlva 10 millió forint – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság nagyon széles tevékenységi kört jegyeztetett be, fő tevékenysége a máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység volt, de foglalkozott egyebek mellett utazásszervezéssel, kereskedelemmel, oktatással, üzleti tanácsadással, vendéglátással, hirdetéssel, televíziós műsorszolgáltatással és -gyártással, és brókerkedett is. Az alapítás után kilenc évvel főtevékenységük szerint átmentek utazásközvetítő cégbe, de fenntartották a szerteágazó tevékenységi kört is. Főtevékenységük jelenleg is az utazásközvetítés, de furcsa módon három hónapra a nyomás (kivéve: napilap) tevékenység is felbukkant főtevékenységként.
A másik karcagi bázisú kormánytag Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A társaságot a karcagi illetőségű Dobrai Sándorné 70 százalékos tulajdonosként és két lánya – Dobrai Erika és Binderné Dobrai Krisztina – alapította. A lányok 2008 novemberében kiszálltak a cégből, utána Dobrainé egy ideig 100 százalékos tulajdonos volt, majd 2013. április elején beszállt Kemecsi László 30 százalékkal. Az új tulajdonosnak az Opten szerint nincs más üzleti érdekeltsége. A társaság ügyvezetője kezdetben a három tulajdonos volt, majd a lányok 2007. május közepén felhagytak ezzel a tevékenységgel, így Dobrai Sándorné vezeti a céget.
A cég utolsó öt évében stabil működést mutatott, árbevétele 2009 és 2013 között 63 és csaknem 70 millió forint között mozgott, jellemzően növekedett. Üzemi szinten ugyancsak stabilan veszteséges volt a működés, a 2010-es 1,2 milliós veszteség 2013-ra csaknem 20 milliósra duzzadt. A vállalat adózott eredménye 2,4 és 5,7 millió forint között legyezett, a mérleg szerinti eredmény azonban ennél rendre sokkal kiesebb, csak pár tízezer forint volt, ami arra utal, hogy az eredménytartalékot növelték.
A vállalat jelenleg egy budapesti telephelyet és öt vidéki fióktelepet tart fenn Debrecenben, Püspökladányban, Karcagon, Berekfürdőn és Törökszentmiklóson. A vállalat résztulajdonos a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft.-ben, amit a berekfürdői önkormányzattal közösen alapított 2011 szeptemberében, karcagi magánszemélyekkel, valamint egy református és egy katolikus egyházi egyesülettel.
Mekkora lehet a kár?
A botrány pontos méreteit egyelőre csak becsülni lehet, annyi bizonyos, hogy a befektetett összegek igen tág intervallumban mozogtak, volt, aki pár százezer forintos megtakarítását bízta a cégre, más viszont több százmilliót fektetett be. Utóbbi adatból arra lehet következtetni, hogy összességében milliárdos nagyságrendű sikkasztásról lehet szó. És ezek csak a karcagi adatok, a vállalkozás ugyanis több más városban (pl. Budapest, Debrecen, Tiszafüred, Berekfürdő) is folytatott üzleti tevékenységet. Arról egyelőre nincs információ, hogy más telephelyeken mekkora összegeket fektettek be az ügyfelek.
Teleki Zoltán, Karcag rendőrkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a gyanú egyelőre nem alapos, megalapozásául mindössze a vállalkozás ügyvezetőjének és családjának eltűnése szolgál. A rendőrség mindenesetre megkezdte a tulajdonosi kör ingó és ingatlan vagyontárgyainak bűnügyi zárlat alá helyezését.
Megjött az újabb pofon Brüsszeltől
Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Olyan projektekkel van probléma, amit már befejeztek a kivitelezők és ki is fizettek. A felfüggesztés 700 milliárd forint támogatást érint, és a kormány várakozása szerint ennek körülbelül 10 százalékát kell visszafizetni büntetésként.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (büntetés) értéke általában 10 százalék körüli, így a mostani intézkedés pár tízmilliárd forintos korrekciót jelenthet. Azt is hozzátette, hogy az EB döntése miatt fejlesztést nem kell leállítani.
Az Európai Bizottság 2014-ben indított vizsgálatot, több ezer pályázatot átnéztek a magyarországi gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) intézményrendszerének átalakítása miatt. Tavaly év elejétől megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és szervezeti egységeit a Miniszterelnökséghez és a minisztériumokba tették, ezt is vizsgálták, és hogy a pályázatok győzteseinek kiválasztása megfelelően történt-e. A 700 milliárd forintos támogatás felfüggesztéséről ezután döntöttek.
A bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország "nem kell körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", magyarán előfordult, hogy nem az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette. Ez lényegében a klasszikus közbeszerzési korrupció képlete.
Feljelentést tett az MTVA a híradós megverése miatt
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója levélben tett bejelentést a füredi rendőkapitányságon, kérve, hogy indítsanak vizsgálatot Borsa Miklós bántalmazása ügyében.
Szabó László Zsolt vezérigazgató bejelentést tett a balatonfüredi rendőrkapitányságon Borsa Miklós bántalmazása miatt - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerdán.
Az MTVA munkatársát, Borsa Miklóst szombaton Balatonfüreden egy ismeretlen férfi bántalmazta. Mint arról beszámoltunk, a támadó először megkérdezte, hogy ő mondja-e a híreket, majd "most hazudj!" felkiáltással ütni kezdte.
Szabó László Zsolt szerdán levelet írt az ügyben a rendőrségnek azzal a kéréssel, hogy a hatóság kezdjen vizsgálatot a Borsa Miklóssal történt eset ügyében.
Az MTVA vezetője megengedhetetlennek és a társadalomra kiemelten veszélyesnek tartja, hogy a közmédia munkatársát vagy bármely állampolgárt a munkája miatt akár szóbeli, akár tettleges támadás érjen.
Kedden a hvg.hu még úgy értesült, hogy nem indult nyomozás Borsa Miklós megverése ügyében.
