A New York Times ítélete – Látványos szépséghiba és a NAV

Vida Ildikótól és a NAV-botránytól hangosak a hírek. Közben a New York Times EU-szankciókat sürget Magyarország ellen, hogy Orbán kormánya se higgye, hogy minden rendben. Újabb gyöngyszem a tankönyvek egyikében, Goodfriend Twitteren üzent.

Vida Ildikó

A mai napot a NAV-elnöke megnyerte magának. Kétségkívül róla szóltak a hírek, keresztbe-kasul mindenki róla beszélt, így aligha akad – kis túlzással –, aki ne tudná e problémás országban a NAV-elnök nevét. Merthogy Vida Ildikó lebuktatta a kormányt. A Magyar Nemzet interjújának legerősebb mondatait szemléztük is az egyszerűség kedvéért, mert ha Vida igazat mond, akkor a kormány hazudott, még ha Varga Mihály így-úgy elég gyenge magyarázkodással próbálkozik is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne feledkezzünk meg L. Simon László szolid kiborításáról sem – szép volt, Mrs. Vida –, na meg arról a teljesítményről sem, hogy Vida Ildikó „bekerült” az év legjobb magyar filmjébe, így tuti, hogy a NAV valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Ma is tanultunk valamit, már azt is tudjuk, hogy ki az ország tigrise mellett az éppen aktuális anyatigris. De ennek a szerdai NAV-napnak saját dala is van, szóljon hát a Vida vidát you.

 

Nyetadó

A mai napon a gazdasági bizottság visszavonta az internetadó törvényi előterjesztését. A Fidesz-kormány ezzel tett egy lépést hátra, így a következő tüntetések nem a netadóról, hanem – ki nem találnák – a NAV-ról fognak szólni Ideje rendet rakni jeligére, vagyis „Mondjon le Vida Ildikó és a kitiltott NAV-vezetés!” címmel szerveznek tüntetést vasárnap estére, a NAV Széchenyi utcai épülete elé. „1000 milliárdos áfacsalás. Amerikai kitiltás. Elhallgat, hallgat, tagad, lemond.”

 

Goodfriend beszól

Elég sokan támadták a kormányoldalról André Goodfriendet, miután a Népszabadság munkatársa lencsevégre kapta az internetadó elleni tüntetésen. Goodfriend akkor azt mondta: szokta járni a várost, volt kint békemeneten is, néhány napja pedig még a Twitterre is feltöltött egy fotót a hitetleneknek, sőt még Habony Árpádnak is odabökött egyet: „Foghattam volna egy aznapi újságot (…) mindenesetre, ahogy mondtam, megpróbálom a magyar hétköznapok teljes spektrumát megfigyelni.”

 

Egyes jobboldali szereplők Goodfriend jelenlétét úgy értékelték, hogy „tuti biztos a CIA szervezte a netadó elleni demonstrációkat” – akkor most a békemenettel hogy is van?

 

Magyarországról a New York Times

Az európai alapértékeket adja fel az Európai Unió, ha tétlenül nézi az Orbán-kormány tevékenységét, mert Magyarország tovább csúszik az autoritarizmus felé, és megtagadja az EU alapértékeit – írja a The New York Times vezércikkében. A szerkesztőségi álláspont szerint a magyar kormány szembemegy az Alapjogi Charta szellemiségével, amely kimondja, hogy a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a demokráciát, szabadságot és az emberi jogokat, sőt a sajtó és az önkifejezés szabadságát is biztosítani kell mindenféle hatósági akadályozás nélkül. A New York Times szerint ahelyett, hogy az EU aggodalmaskodó közleményeket ad ki az antidemokratikus intézkedések miatt, inkább büntetnie kellene Magyarországot.

 

Helyes orientáció?

Egészségtan modul címen az ideális és a nem ideális szemöldökről értekezik a nyolcadikos biológia-tankönyv. De szó esik sminktippek és ránctalanító arcmasszázs mellett a kívánatos szőrtelenítésről is, mert a könyv szerint például „látványos szépséghiba” a szőrös alkar. A tankönyv szerzői ilyen módon „segítik” a kamasz lányokat testesztétikai kérdésekben. A könyv írói mind nők: Csókási Andrásné Czegléd Anna, Fehér Andrea, Horváth Andrásné Szabó Emőke, Jámbor Gyuláné és Kissné Gera Ágnes.

 

A hatalom képzelete

címmel jelenik meg hamarosan György Péter legújabb könyve. A szerző ezúttal „az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben, olybá tűnt, megáll az idő?”