Romák ellen szavaz az MSZP – a párt mosakszik, a képviselő hallgat

  • narancs.hu
  • 2013. október 18.

Kis-Magyarország

Nemrég az ózdi szocialista képviselő kétszer is a romák ellen voksolt: nyáron igent nyomott a vízkorlátozásra, majd a Roma Központot utasította el. Az MSZP parlamenti képviselője eközben a vízkorlátozás ellen emelt szót a helyszínen. Megpróbáljuk kideríteni, hogy meghülyült-e a párt, esetleg más oka van az ellentmondásnak.

Nem látta előre humanitárius következményeit, később azonban korrigált – így kommentálta még nyáron az ózdi, főképp romák lakta szegénytelepeken élők vízkorlátozása ellen határozottan fellépő MSZP-s Nyakó István azt, hogy a párt helyi képviselője, Boda István is megszavazta az indítványt. (Korábbi helyszíni riportunkat itt olvashatja.) Török Zsolt, a párt szóvivője ehhez még azt tette hozzá, hogy a júniusi közgyűlési szavazás előtt Boda nem egyeztetett a pártvezetéssel, „mert nagyon sok képviselőjük van, nincs kapacitás arra, hogy a több ezer testületi ülés előtt a képviselők egyeztessenek az elnökséggel”. Boda egyébként nem nyilatkozott az ügyben.

Megint nem a romákra

Nemrég újra fontos szavazás volt Ózdon: két korábbi jobbikos, ma már független képviselő nyomására az önkormányzat, noha korábban zöld jelzést adott a több helyről kipaterolt Roma Központnak, végül mégis úgy döntött, nem ad teret a főképp uniós pénzből megvalósuló beruházásnak.

false

Boda István újfent támogatta a romák érdekeit sértő döntést, noha korábban többször támogatta a központ létesítését.

Vajon miért? – tettük volna fel neki a kérdést, már ha kötélnek áll, de nem tette. Érdeklődésünket elutasította, és csak annyit mondott tudósítónknak, hogy építik a pártot, és most nem lenne jó semmiféle nyilvánosság.

A párt városi vezetője azonban rendelkezésünkre állt, és elmagyarázta, miért volt következetes döntés az elutasító voks. Veres András egyrészt elmondta: egy olyan projektet akartak befogadni, ami fejlesztést és néhány munkahelyet jelenthetett volna, mert a város legnagyobb gondja a munkahelyek hiánya. Márpedig a településen az utóbbi években sem komolyabb beruházás, sem munkahelyteremtés nem történt, ezért álltak hozzá támogatóan. Csakhogy – tette hozzá – az egész projekt nem volt előkészítve, gyalázatos volt a kommunikációja, és így nem lehetett végrehajtani. Veres úgy tudja, hogy tovább nő a városba költöző cigány családok száma, miközben ezzel kapcsolatos központi intézkedési szándékról nem lehet hallani. (Felmerült, de végül nem tisztázódott, lehet-e ingatlanbiznisz a „világsátor”-projekt mögött, vagy sem. Tény, hogy a magánkézben álló ipari park területén épült volna meg az intézmény.) Veres leszögezte: az összegyűlt nagyszámú aláírás után viszont az vált egyértelművé, hogy az ózdiak jelentős része nem akarja ezt a beruházást, amit a szocialisták is tudomásul vettek.

Nehéz szívvel

Az ügyben megkerestük Nyakó Istvánt is, aki annyit mondott: a helyzet valóban ellentmondásos, de ő, valamint Veres és Boda már a világsátor ötlete kapcsán felkereste az ózdi városvezetést, hogy alakítsa ki a szükséges kommunikációs stratégiát azért, hogy ne az „utca” kezdeményezzen az ügyben. „Rendezzenek az ügyben nyílt ülést (ti. zárt ülésen fogadták be a központot – a szerk.), tartsanak közmeghallgatást, hívják meg tájékoztatásra a környék polgármestereit.” Ez azonban nem történt meg, és – vélte Nyakó – ezért mérgesedett el a helyzet annyira, hogy pár hét alatt több aláírás gyűlt össze a világsátor létesítése ellen, mint amennyivel a polgármestert megválasztották. „Megtapasztalva a közhangulatot, a lakosok álláspontját, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat hallgatását, ezeket mind figyelembe véve hoztuk meg az ügyben az elutasító döntést. Nehéz szívvel, teszem hozzá.”

Az MSZP-nek saját romaprogramja is van, ilyeneket lehet benne olvasni: „Az MSZP érvelésében mindenütt erősítse az összetartozás, az egymásra utaltság érzését. (A politikai PR ezt nevezi Obama-modellnek, mert Obama alapozta kommunikációját az amerikai nemzet, fehérek és feketék összetartozására és közös sorsára.)” A teljes anyag itt érhető el.

Júniusban még nem volt kánikula!

Veres Andrást természetesen a vízkorlátozás-afférról is megkérdeztük. „Sajnáljuk ózdiként, hogy a lassan javuló városimázst egy hét alatt sikerült lerombolni. A gond nem azzal volt, hogy takarékoskodni akart a város önkormányzata, hanem az időzítéssel” – értékelt az MSZP városi elnöke. Hozzátette: önkormányzati képviselőjük, Boda István a pénzügyi és gazdasági bizottság titkáraként az igen gombot nyomta meg, amikor a vízkorlátozásról szavaztak, mert az ésszerű takarékosságot a város érdekében a szocialisták is támogatják. Csakhogy a napirend tárgyalásakor – 2013. június 27. – még nem volt 30 fok fölötti hőmérséklet, mint a kútlezárások és a kifolyók leszűkítésének időszakában. (Emlékezetes: Fürjes Pál, Ózd fideszes polgármestere a korlátozás időpontját firtató kérdésre azt mondta: amikor erről decemberben döntöttek, akkor még nem volt kánikula – a szerk.) Veres elmondta: Nyakó István országgyűlési képviselő Boda Istvánnal az intézkedés bevezetése közben, a kánikula észlelésekor kereste fel Fürjes Pál polgármestert, és kérték, halassza el a megszavazott korlátozás bevezetését, aki arra ígéretet is tett. Később viszont – vélhetően valakik ráhatására – nem függesztette fel a korlátozó intézkedés végrehajtását, csak később, Nyakó Istvánnak a belügyminiszterhez írt levele nyomán, és a miniszter utasítására.

Azóta a szocialisták jobban körbejárták ezt a kérdést – folytatta az elnök –, és azt tapasztalták, hogy a közcsapokról elhasznált vízmennyiséget nem a szegény, fizetni nem tudó családok pocsékolták el. Előfordult a kutaknál állami és önkormányzati tulajdonú cég, intézmény gépkocsija is. Nem ellenőriztették az illegálisan nagyobb mennyiséget vételezőket sem, ami főként a kertes övezetekben volt jellemző.  Márpedig – tette hozzá – az MSZP határozottan ellenzi, hogy a családokra hárítsák azt a fogyasztást, amit nem ők használnak fel. A megnyugtató rendezésre több megoldás is lehetséges, de ezt az emberekkel párbeszédben, nem pedig erőből kell rendezni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.