Cigányok ki! – A vízcsapbotrány után most a Roma Központot fúrta meg Ózd

  • Kovács István
  • 2013. szeptember 20.

Kis-Magyarország

Visszavonta az ózdi képviselő-testület pénteken a Roma Kulturális és Oktatási Központ létrehozásáról hozott korábbi határozatát. Ezzel a döntéssel a fideszes többség a borsodi kohászvárosban alávetette magát a Jobbik akaratának.

Az egyhangú testületi szavazás után Fürjes Pál polgármester a pénteki rendkívüli képviselő-testületi ülésen bejelentette, hogy a 2013. május 8-án hozott határozatot – amiben a MaNDA programhoz csatolták a romaközpont 1,7 milliárdos beruházását – visszavonják. Egyúttal közölte, hogy a politikai felelősséget áthárítja azokra, akik a tiltakozást kezdeményezték. Szerinte a városban kiéleződtek a politikai ellentétek, és ezáltal tovább romlott Ózd megítélése. Az ózdi polgármester szerint a társadalmi feszültségek jelenléte miatt döntöttek a határozat visszavonása mellett. Fürjes hangsúlyozta: a „Kultúrgyár” néven ismertté vált MaNDA-projekt ettől függetlenül is folytatódik.

Ózd már a negyedik város, ahol lemondanak az 1,7 milliárd forint értékű beruházásról.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operációs Programja által támogatott projekt a 2011. évi kormányhatározat után indult el, és első körben Székesfehérvár lett volna a befutó. Az önkormányzat gazdasági bizottságának többsége meg is szavazta a központ befogadását, helyszínként a bőrgyár területét jelölték ki. A Jobbik 2012 januárjában tüntetést szervezett a roma központ fehérvári építése ellen, majd a fideszes Cser-Palkovics András polgármester vezette önkormányzat úgy határozott, mégsem adják át a területet. Ezután jött Miskolc, ahol a testületi többség először támogatóan állt a projekthez. A Jobbik azonban aláírásgyűjtésbe kezdett, és rövid időn belül 25 ezer ellenző adta a nevét ahhoz, hogy ne Miskolcon valósuljon meg a roma központ: nem is lett belőle semmi, mert a városi önkormányzat ott is visszatáncolt, ahogy később Sárospataknak sem kellett az intézmény.

Ekkor került szóba Ózd, ahol a két éve beharangozott és digitális központként ismertté vált megaberuházással akarták összekapcsolni a Nemzetiségi és Roma Kulturális és Módszertani Központ megépítését. Az egykori, ma már független jobbikos képviselők mindezt a kezdetektől ellenezték, és egykori párttársaikkal aláírásgyűjtésbe kezdtek, ami végül eredményes volt: augusztus közepén eldőlt, népszavazás lesz az ügyben. Értesüléseink szerint annak ellenére is meg kell tartani a kiírt népszavazást, hogy roma központ biztosan nem lesz Ózdon.

Sivatagi nyár

Pár hónapja épp a legnagyobb melegben korlátozta a közkutakon történő vízfogyasztást az ózdi önkormányzat a város romatelepein. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.