Cigányok ki! – A vízcsapbotrány után most a Roma Központot fúrta meg Ózd

  • Kovács István
  • 2013. szeptember 20.

Kis-Magyarország

Visszavonta az ózdi képviselő-testület pénteken a Roma Kulturális és Oktatási Központ létrehozásáról hozott korábbi határozatát. Ezzel a döntéssel a fideszes többség a borsodi kohászvárosban alávetette magát a Jobbik akaratának.

Az egyhangú testületi szavazás után Fürjes Pál polgármester a pénteki rendkívüli képviselő-testületi ülésen bejelentette, hogy a 2013. május 8-án hozott határozatot – amiben a MaNDA programhoz csatolták a romaközpont 1,7 milliárdos beruházását – visszavonják. Egyúttal közölte, hogy a politikai felelősséget áthárítja azokra, akik a tiltakozást kezdeményezték. Szerinte a városban kiéleződtek a politikai ellentétek, és ezáltal tovább romlott Ózd megítélése. Az ózdi polgármester szerint a társadalmi feszültségek jelenléte miatt döntöttek a határozat visszavonása mellett. Fürjes hangsúlyozta: a „Kultúrgyár” néven ismertté vált MaNDA-projekt ettől függetlenül is folytatódik.

Ózd már a negyedik város, ahol lemondanak az 1,7 milliárd forint értékű beruházásról.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operációs Programja által támogatott projekt a 2011. évi kormányhatározat után indult el, és első körben Székesfehérvár lett volna a befutó. Az önkormányzat gazdasági bizottságának többsége meg is szavazta a központ befogadását, helyszínként a bőrgyár területét jelölték ki. A Jobbik 2012 januárjában tüntetést szervezett a roma központ fehérvári építése ellen, majd a fideszes Cser-Palkovics András polgármester vezette önkormányzat úgy határozott, mégsem adják át a területet. Ezután jött Miskolc, ahol a testületi többség először támogatóan állt a projekthez. A Jobbik azonban aláírásgyűjtésbe kezdett, és rövid időn belül 25 ezer ellenző adta a nevét ahhoz, hogy ne Miskolcon valósuljon meg a roma központ: nem is lett belőle semmi, mert a városi önkormányzat ott is visszatáncolt, ahogy később Sárospataknak sem kellett az intézmény.

Ekkor került szóba Ózd, ahol a két éve beharangozott és digitális központként ismertté vált megaberuházással akarták összekapcsolni a Nemzetiségi és Roma Kulturális és Módszertani Központ megépítését. Az egykori, ma már független jobbikos képviselők mindezt a kezdetektől ellenezték, és egykori párttársaikkal aláírásgyűjtésbe kezdtek, ami végül eredményes volt: augusztus közepén eldőlt, népszavazás lesz az ügyben. Értesüléseink szerint annak ellenére is meg kell tartani a kiírt népszavazást, hogy roma központ biztosan nem lesz Ózdon.

Sivatagi nyár

Pár hónapja épp a legnagyobb melegben korlátozta a közkutakon történő vízfogyasztást az ózdi önkormányzat a város romatelepein. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.