A Török Imre és Török Imréné tulajdonában lévő, hajdúböszörményi székhelyű TÖMB (a cégről itt olvashatja el első írásunkat), mint megírtuk, a gazdasági válság kitörése után a bevételeit néhány év alatt meghatszorozta. Fő megrendelője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat volt és - lényegesen kisebb mértékben - Hajdúböszörmény város önkormányzata. De foglalkoztatják - főleg a kormányváltás óta - a Nemzeti (később Emberi) Erőforrások Minisztériuma (Nefmi, illetve Emmi) által fenntartott intézmények is. Itt említettük Török Imréné testvérének, Mező Barnának a Halász János jelenlegi Emmi-államtitkárhoz és Rácz Róbert egykori megyei önkormányzati elnökhöz, jelenlegi Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízotthoz fűződő kapcsolatait, amelyek - legalábbis Halász esetében - abba az időszakba nyúlnak vissza, amikor - még az első Orbán-kormány idején - egy Halász vezette parlamenti albizottság felettébb furcsa körülmények között osztott ki ingatlanrészeket a bizottsághoz gyakran erősen köthető civil szervezeteknek. A Mezőhöz kötődő szervezetek a kitört botrány kiemelt szereplői voltak.
Nincs akadály (középen Soltész Miklós)
A TÖMB feltűnően sokszor és - decemberi tudásunk szerint - legalább 880 milliós értékben nyert el úgy pályázatokat, hogy egyetlen másik pályázóval sem kellett megmérkőznie. Bő 600 millió a megyei önkormányzattól és a cégeitől származott. Felfigyeltünk néhány különös pályázati kiírásra - nemcsak mi, mások is.
Közbeszerzési meglepetések
2011 februárjában a Nefmi (vagyis Halász munkahelye) fenntartásában lévő Vakok Állami Intézete takarítási szolgáltatást rendelt meg; a megbízást a TÖMB nyerte el három évre, legkevesebb 47 millió forintért. A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (Matisz) mint szakmai érdek-képviseleti szervezet - egyik tagjuk kezdeményezésére - természetesen még februárban, jóval az eredményhirdetés előtt jelezte az intézetnek és egyúttal a Közbeszerzések Tanácsának is a kiírás miatti fenntartásait. Úgy látták, a pályázat számos ponton "aggályos az egyenlő versenyfeltételek szempontjából", mivel indokolatlanul magas statisztikai létszámot követel a pályázóktól, feleslegesen várja el közegészségügyi és járványügyi felügyelő prezentálását a jelentkezőktől. Továbbá túlzottan magasnak ítélték az ajánlati biztosíték összegét, amely így "kiszorítja a versenyből a hazai kkv-kat, annak ellenére, hogy a jogalkotó kiemelt célkitűzése az ilyen típusú rendelkezések kiszűrése a közbeszerzési piacon". Az érdekvédelmi szervezet kifogásolta "a dokumentáció túl magas árát" is. A Vakok Intézete március 1-jei válaszlevele semmit nem méltányolt a kritikai megjegyzések közül. A szövetség további ellenérveire érdemi válasz nem érkezett, vitarendezési kérelmüket elutasították. Gajdos Róbertnek, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének is elég volt ennyi, az intézetigazgató "levelében foglaltakat a vonatkozó jogszabályokkal összhangban állónak és kimerítőnek" ítélte meg, ezért nem indított hivatalból eljárást, így a Matisz tőlük sem kapott megnyugtató választ a kifogásaira, a TÖMB pedig az eredeti kiírás értelmében megszerezte a munkát. "Miután lényegében megszakadt köztünk és a Vakok Intézete között a kommunikáció, konzultáltunk a jogászunkkal, de az a helyzet, hogy ennél többet nem tehettünk. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz mi nem fordulhatunk, mert nem vagyunk pályázók. Nincs szó különösebben nagy üzletről, minket inkább az zavart, hogy a közbeszerzés során miért nem vették egyáltalán figyelembe egy szakmai szervezet véleményét" - nyilatkozta lapunknak Paár Zoltán, a Matisz elnöke.
Másfajta érdekességek is akadtak a TÖMB pályázatai körül. Például a számukra különösen sikeres 2011-ben, amikor a Vármegyeháza egy részének belső felújítási munkálataira keresett vállalkozót a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A hatóság újabb jelét adta, milyen nagyra tartja a céget, ugyanis a referenciaigazolásokban maga sietett a TÖMB-öt a saját figyelmébe ajánlani. A cég három referenciaigazolást csatolt a pályázatához, kettőben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága tájékoztatta a kiírót, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, a maradék egyben pedig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat cége, a Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Mindketten egybehangzóan biztosították az önkormányzatot arról, hogy a cég munkájával nagyon meg vannak elégedve. A jelek szerint az önkormányzatot meggyőzte a saját főigazgatósága és saját cége együttes ajánlása, mert a TÖMB ezúttal is nyert.
Mindazonáltal nemcsak a megye és a cégei adtak sűrűn munkát Török Imre cégének, hanem a megye fenntartásában lévő intézmények is, mindenekelőtt az egykori megyei múzeumi hálózat. Építkezés, karbantartás, takarítás volt a megbízásaik között; 2012 februárjában például a Déri Múzeum közel 31 és fél milliós lapostető-felújítási munkálataival tudta tovább bővíteni a cég egyetlen pályázóként elnyert megyei trófeáit, egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Ám mindez jóformán aprópénz ahhoz a hároméves, összességében félmilliárd forintos keretösszegű megbízáshoz képest, amelyet régészeti feltárásokhoz kapcsolódó kézi és gépi földmunkákra nyertek el 2011-ben. A megyében a TÖMB-nek nem akadt ellenfele, így mindössze egy kecskeméti és egy budaörsi székhelyű (elsősorban régészeti tevékenységekkel foglalkozó) cég konzorciumánál kellett jobbnak bizonyulniuk. Mivel a pályázáshoz szükség volt a megelőző három év során régészeti feltárásokon végzett gépi és kézi földmunkákból származó legalább 100-100 millió forint árbevételre - és a TÖMB-nél nem tudunk ilyen megbízásokról (igaz, az is megfelelt, ha a nyertes alvállalkozója tudja mindezt produkálni), a megyei önkormányzathoz fordultunk a helyzet megvilágításáért.
Kint is, bent is
Ahogyan a cég karrierjét tárgyaló előző cikkben már hírül adtuk, a helyhatósági választások után Erzsébetváros immár fideszes önkormányzata is meghajolt a TÖMB szakmai kvalitásai előtt. Erzsébetváros és vagyonkezelő cége takarítással és épületfelújítással egyaránt megbízta Törökéket, összesen több mint bruttó 60 millió forint értékben, közbeszerzéssel és közbeszereztetés nélkül is, csak éppen nyílt közbeszerzés nem fordult elő a kapcsolatukban. Ráadásul ettől a megrendelőtől is vezetnek szálak - még ha kissé szövevényesek is - Halász államtitkár minisztériumához.
A minisztérium háttérintézményénél, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél (NCSSZI) szintén takarítani kezdett a TÖMB a kormányváltás után, valamint portaszolgálatot is ellátott, utóbbit nemcsak az intézet pesti központjában, de a hozzá tartozó salgótarjáni Képzési Központban is - egyaránt közbeszereztetés nélkül, mivel a megbízások összege értékhatár alatt maradt. A portaszolgálat kiszervezése az intézet szerint megtakarítást eredményezett; azon kérdésünkre, hogy mi indokolta, hogy ezekre a nem túl speciális feladatokra a Salgótarjántól és Pesttől egyaránt távoli Hajdúböszörményben bejegyzett céget keressenek meg, azt a választ kaptuk, az NCSSZI-t csak az árajánlat és a munka minősége érdekelte. Az intézet és Erzsébetváros jelenlegi vezetésének különösen jó kapcsolatáról sok szó esett, amikor a kerület frissen választott vezetése mindenféle ésszerű ok nélkül bezáratta a Janikovszky iskolát. (Akkori - idáig alaptalannak bizonyult - sajtótalálgatások szerint az NCSSZI-t vezető Tóth Tibor egyik érdekeltsége nézte volna ki magának az épületet.) A Népszava ekkor írta, hogy Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester az intézet - díjazás nélküli - főtanácsadója. Az NCSSZI tájékoztatása szerint valóban felmerült ugyan Vattamány neve tanácsadóként, de végül nem került sor a megbízására. Szeptemberben ugyanakkor bejelentette a minisztérium, hogy az intézet Erzsébetvárosba költözik, és a Damjanich utca 4. alatti önkormányzati ingatlant fogja bérelni. A cím történetesen az egykori Janikovszky iskola épületének közvetlen közelében, azzal azonos helyrajzi számon helyezkedik el. Ugyancsak szeptemberben kötött szerződést Erzsébetváros a Damjanich utca 4. szám "melléképületének felújításáról", közel bruttó 32 millió forint értékben. Vagyis miközben a TÖMB takarít és portaszolgálatot lát el az NCSSZI régi helyén, részt vesz az új épület felújításában is, Erzsébetváros megbízásából.
Nemcsak a közbeszerzési pályázatokon van malaca a cégnek, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázatain is: tavaly májusban egy másik céget leváltva került be konzorciumi partnernek Hajdúböszörmény városának "a városközpont funkcióbővítő, integrált fejlesztését" célzó NFÜ-pályázatába, így a Bocskai téri üzlethelyiségének felújítását csak felerészben kellett önerőből megoldania. Eközben szintén a városközpont integrált fejlesztésére nyert NFÜ-s pénzekből megbízást is kapott a várostól a könyvtár épületének felújítására, valamint Gazdasági Szolgáltató Ház kialakítására.
A szeretet ereje
Igazán nagyot azonban tavaly novemberben sikerült szakítania a cégnek, amikor - ahogyan az atlatszo.hu által közzétett adatok nyomán a vagy.hu hírül adta - több mint 188 millió forint támogatásban részesült a szálláshelyek fejlesztésére kiírt NFÜ-pályázatra beadott projektterve. Hozzá kell tenni, hogy a TÖMB teljesítményét az teszi különösen elismerésre méltóvá, hogy a pályázat végső beadási határideje, augusztus 13. előtt mindössze három nappal vette fel tevékenységei körébe a szálláshely-szolgáltatást. A rendkívülinek nevezhető megelőlegezett bizalomban az NFÜ nem talált semmi kivetnivalót. Álláspontjuk szerint "a pályázati felhívás lehetőséget biztosított induló vállalkozásoknak is a pályázásra, a pályázó megfelelt a kiírás pályázói körre vonatkozó feltételeinek. A projekt megfelelően kidolgozott, a szakmai értékelések alapján támogatható. Fontos indok volt, hogy a projekt keretében a jelenleg üzemelő gyermek- és ifjúsági tábor helyett egy 'C' kategóriás ifjúsági szálló épüljön Hajdúböszörményben".
Ehhez a sok szerencséhez az is kell, hogy sokan és sok helyen szeressék a TÖMB-öt. Györgyi Zoltánnak például, aki 2011-től az idei év elejéig egy, a TÖMB számára különösen jó időszakban töltötte be a Hajdú-Bihar megyei főjegyzői posztot, erős kötődései vannak a céghez, hiszen húga, Györgyi Zita fontos TÖMB-alkalmazott: a Szabadhajdú című böszörményi hetilapban megjelent hirdetés szerint nála kellett jelentkezniük azoknak a munkakeresőknek, akik vállalnák, hogy régészeti ásatáson kézi földmunkát végeznek. Györgyi Zoltán idéntől a Hajdúszoboszlói Járási Kormányhivatal hivatalvezetője. A TÖMB Kft. otthonából, Hajdúböszörményből Mező Barna egykori önkormányzati beosztottja, Sőrés Judit dolgozik jelenleg a TÖMB-nél; egy ideje az is előfordul, hogy ő szignálja a szerződéseket Török Imre helyett. De azért maradtak a családból a TÖMB-bel gyakran együttműködő önkormányzatnál is, Sőrés Judit édesanyja, Sőrés Antalné a Fidesz-többségű böszörményi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának külső tagja, de a TÖMB-nek is dolgozik.
