Könyv

Steven Saylor: A fúriák haragja

  • - urfi -
  • 2016. január 17.

Könyv

Tiszta Star Wars! Miután a lelkes olvasók 12 köteten át követték a Gordianus nevű „nyomozót” szerte a Római Birodalomban i. e. 80-tól 46-ig, hirtelen visszaugrunk a történetszövés szempontjából kellemetlenül megöregedett hős fiatalkorába, hogy megismerjük az előtörténetet. A hét csoda és A nílusi rablók ezzel az új könyvvel együtt külön trilógiává vált a sorozaton belül, amivel új olvasók is becsatlakozhatnak a Roma Sub Rosa cím alatt futó végeláthatatlan regényfolyamba.

Amikor a sorozat közepén – és először Budapesten – itt járt, Saylort nemcsak meginterjúvoltuk, hanem kritikánkban meg is dicsértük (lásd: Gordianus csomók, Magyar Narancs, 2006. július 27.), mint olyan szerzőt, aki nem történelmi tényeket szúr bele a regénybe, hanem fordítva, a bősz levéltárazás során megismert történeteket éppen csak kicsit bolondítja meg némi fikcióval. Márpedig a történelmi krimik olvasói – mint azt Saylor sikere is mutatja – pont arra vágynak, hogy a valós politikai események mellett a hétköznapi élet aprólékos és autentikus leírásából is okulhassanak. Mindez igaz az új részre is, amely jórészt Asia provinciában játszódik i. e. 88-ban, amelyet ekkor hódított meg a pontoszi Mithridatész, és ezzel szoros összefüggésben Epheszoszban több tízezer rómait öltek halomra. Az ifjú Gordianusnak és elragadó rabszolganő­jének pedig természetesen pont most kell odamennie.

A könyv nyelvi és gondolati árnyaltságáról képet kaphatunk egyik kedvenc mondatomból: „De fiatal voltam, és messze járatlanabb a világ dolgaiban, mint életem későbbi szakaszaiban.” Jó, de ki keres itt árnyaltságot?

Fordította: Heinisch Mónika. Agave, 2015, 336 oldal, 3580 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.