MaNcs 30. évf. 36. sz. (2018-09-06)
Közhely, hogy Magyarország és Olaszország stratégiai érdekei az európai menekültpolitikában különbözőbbek már nem is lehetnének. Olaszország stratégiai frontország a földközi-tengeri útvonal kellős közepén, és ezen érdemben az sem változtat, hogy a menekültek most inkább Spanyolország felé indulnak.
Magyarországon, mint tudjuk, megkezdődött a kereszténydemokrácia építése – s mikor máskor, mint az új kezdet emelkedett pillanataiban bukkant fel ismét a kiskereskedelmi egységek vasárnapi kötelező zárvatartásának gondolata.
Dr. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára – egy kedd reggeli facebookos önfeljelentés tanúsága szerint – egy meglehetősen drága magániskolába járatja a gyerekeit. A SEK Budapest International School éves tandíja cca. 2 millió forint, erre jönnek a mindenféle, iskolákban sűrűn előforduló pluszkiadások, két gyereknek ez több mint… – de ezt már tudja mindenki.
Orbán Viktor az elmúlt napokat Kirgizisztánban töltötte, ahol is megtekintette a Nomád Világjátékok ünnepélyes megnyitóját (így a nomádnak beöltözött magyar küldöttség bevonulását is, később ő maga is beállt közéjük), és remélhetőleg jól szórakozott a férfipróbáló sporteseményeken (lovaglás, íjászat, levágott kecskefejjel focizás lóhátról).
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv tervezete. Csépe Valéria miniszteri biztos és csapata egy évet dolgozott rajta a legnagyobb titokban, cirka kétmilliárdért (támogatta az Európai Unió), s most mindenki nagyon happy, mert a javaslatban egészen korszerű elemek is felbukkannak.
Szélsőjobboldali előretörés valószínűsíthető a vasárnapi országgyűlési választásokon: történetük legjobb eredményét érhetik el a bevándorlásellenes Svéd Demokraták, de még így sem valószínű, hogy kormányra kerülnek.
Augusztus közepén újabb, minden eddiginél súlyosabb szexuális zaklatási botrány rázta meg a katolikus egyházat az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai jelentés, a bűnök e sötét krónikája sokkolta a közvéleményt. A szálak közvetlenül a Vatikánig vezetnek; belső ellenzéke máris lemondásra szólította fel Ferenc pápát.
Bár egyelőre nem sikerült hermetikusan lezárni a határt a menekültek előtt, szakszerű jogi képviselet nélkül szinte lehetetlen védelmet kapni Magyarországon. Nem véletlen, hogy a kormány az ügyvédeket is célkeresztbe vette.
Új céget alapított és luxusvillában alszik a város fölött Rogán Antal titokzatos bizalmasa. De kié a villa, és hogy jön képbe Svájc? Kertész Balázs újra aktív, és megrázza magát.
Van-e élet Vona Gábor után a Jobbikban? Kicsengetik-e az ÁSZ-büntetést, és mit szól a keleti autokratikus rendszerek tisztelője ahhoz, hogy most őket is illiberális módszerekkel gyomrozzák? Demokrata lett tőle? Lássuk, hogyan áll ma a Jobbik!
Ezt, ahogy mondani szokás, nem láttuk jönni. Pedig már a műsor elején kiderül, hogy ez az „utolsó utáni” adás, ami logikusan azt feltételezi, hogy jó pár hasonlóra sor került már az elmúlt hetekben, esetleg hónapokban, csak mi nem vettük észre. Mert az addig rendben van, hogy vasárnap délután nem keresgélünk különösebben semmit, csak bekapcsoljuk a rádiót, és szól, ami szól. Most éppen a Hallójárat, ám öt óra felé közeledve, a műsor utolsó harmadába érve jön a meglepetés: a Klubszerelem című betétműsor létezéséről fogalmunk sem volt.
Lassan három évtizede zenélnek együtt a Marlboro Man nevű együttesben, de idei produkciójuk más néven fut, mivel műfajt váltottak. A SmokeFish első lemeze olyan progresszívrock-album, melyhez hasonló legutóbb úgy 35 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon.
A csehszlovák politikai és gazdasági reformkísérlet eltiprásának 50. évfordulójára emlékeztet az a kis kötet – és az ISBN könyv + galériában szeptember 7-ig látható kiállítás –, amelynek a középpontjában Milan Kundera első és alighanem legjobb regényének a sorsa áll.
Elegáns küllemű könyvében a szerző a Kertész Imre sírjánál gyászbeszédet tartó Esterházy Péterre visszaemlékezve kijelenti: „vitathatatlan, hogy a dialógus folytatódik a síron túl is; és noha az élők dialógusa egyszer véget ér, talán éppen a halottak párbeszéde az, amely soha nem fejeződhet be”.
Még öt-hat évvel ezelőtt is az volt az uralkodó nézet, hogy a novella halott, aki egyáltalán még vásárol könyvet, annak vaskos regényekre fáj a foga. Azóta viszont, főleg a közösségi média hatására, annyira megváltoztak az olvasási szokások, hogy ismét kelendővé vált a rövid történet, különösen az ifjúsági korosztályban. Amikor generációk nőnek fel úgy, hogy az agyuk a képcunami közepette legföljebb tweetnyi szövegmennyiségre huzalozott, a novella, úgy tűnik, kap még egy utolsó esélyt.
Mit olvassanak azok a gyerekek, akikben már megfogalmazódott az önálló olvasás iránti vágy, de még nem feltétlenül mozognak otthonosan a betűk világában?
Ír esszét, kritikát, dalszöveget és mesejátékot, új verses regényében pedig egy kiflivég menti meg az elrabolt királykisasszonyt. Az ötvenes évek gyerekirodalmáról és napjaink kultúrharcos trollkodásáról is beszélgettünk.
Az óceán túlsó partjáról honosított, nemzetközi patentek és erősen lokális humor, a személytelenségig lehasznált poénok és kitartó önéletrajziság: tüntetően vegyes elemekből felépített, s mégis homogén Neil Simon színházi életműve.
Megkockáztatom, hogy az 1959-ben született médiaművész jóval ismertebb a nemzetközi képzőművészeti életben, mint Magyarországon. Ennek az egyik oka az lehet, hogy 1992-től külföldön él, és számos német egyetem után 2010 óta a City University of Hong Kong egyetemi tanára, műveit pedig olyan múzeumok őrzik, mint a párizsi Centre Pompidou, a New York-i MoMA vagy a karlsruhei ZKM, mindemellett pedig számos nemzetközi díjat is magáénak tudhat; egyebek közt az 1989-es linzi Ars Electronica Festival fődíját, a Golden Nicát.
Szeptember elejétől ismét kivezetnek a piacról egy energiapazarló fényforrást. Akadnak, akik sajnálják, hogy a halogénizzóknak is leáldozott.
Készen állunk-e rá, hogy ecstasyval üljünk be pszichoterápiára, vagy ketaminnal tartsuk vissza magunkat az öngyilkosságtól? Illegálisan Magyarországon is zajlanak ilyen terápiák, de van olyan szakértő, aki szerint 2021-re e drogok gyógyászati felhasználása már legális lehet.
A magyar filmtörténetben nem példa nélküli, hogy úgy beszélünk társadalmunk nyavalyáiról, hogy közben kicsit visszahúzódunk a privátszférába, egy kicsit allegorizálunk vagy egy másik korba helyezve kritizáljuk azt, ami igazából most van.
A 4 hónap, 3 hét, 2 nap című román fesztiválsiker illegális magzatelhajtójaként ismerte meg a világ Vlad Ivanovot, csütörtöktől Kenyeres Bálint Tegnapjában láthatjuk abszolút főszereplőként, és hamarosan feltűnik Nemes Jeles László Napszálltájában is.
