Lassú sürgősségi, avagy a hazai Vészhelyzet

  • Lénárd Rita
  • 2018. január 10.

Materia Medica

Hetente hallunk, olvasunk drámai történeteket különböző kórházak sürgősségi betegellátó osztályairól. Nem tudok, nem is lehet egy-egy adott történet kapcsán felelősséggel véleményt mondani, igazságot tenni. Mint mindig, most is azt javaslom, hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben.

Az SBO (sürgősségi betegellátó osztály) a legszűkebb keresztmetszete egy egészségügyi ellátórendszernek, tekintve, hogy rengeteg beteg keresi fel, gyakorlatilag bármelyik orvosi szakterületet érintő problémával, sajnos sokan nem a megfelelő módon használják ki, így az ellátórendszert érintő gondok itt csúcsosodnak ki igazán. Ráadásul a betegek többsége fokozottan érzékeny, bizonytalan, rémült a váratlan és ismeretlen helyzettől. A hirtelen jelentkező, sok esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapotváltozás, a kiszolgáltatottság érzése különösen kiélezi ezt a helyzetet. A mai szakember- és erőforrás-hiányos, rosszul szervezett, hálapénzzel fertőzött, átláthatatlan, kaotikus egészségügyi viszonyok következtében éppen a sürgősségi ellátás területén láthatók legélesebben a problémák, érthető, hogy ezek a szomorú esetek kapnak nagy nyilvánosságot.

Kik használják?

A sürgősségi betegellátó osztályok létrehozása előtt döntően a kórházak belgyógyászati osztályaira kerültek azok a betegek, akiknek hirtelen, súlyos tünetekkel járó állapotromlása nem volt kezelhető járóbetegként, vagy nem volt tisztázható a tünetek pontos oka. Ezeket a betegeket a háziorvos, háziorvosi ügyelet, a járóbeteg ellátó szakorvos utalta be, vagy a mentőszolgálat szállította az osztályra. A belgyógyászati vizsgálat és megfigyelés után, ha szükséges volt, innen helyezték át a beteget a véglegesen ellátó osztályra, például neurológiára, sebészetre. De akkoriban az esetek nagy részében fordult elő, hogy az első ellátó orvos véleménye alapján a beteg eleve arra az osztályra került, ahol a végleges ellátást megkaphatta. Ma ezt a feladatot az SBO-k látják el, eldöntik, hogy van-e és milyen ellátásra van szüksége a betegnek, ún. „egykapus rendszerben” a beteg az SBO-n át jut a kórházi osztályokra. Már önmagában ez jóval több beteget jelent. De nem csak ez az oka a sok ellátásra váró betegnek. Az SBO-ra nem kell beutaló, a beteg saját döntése alapján is bemehet. Sajnos a mai átláthatatlan betegutak, a hosszú várakozási idők, de sokszor csak a munkahely féltése miatt (nem akar munkaidőben orvoshoz menni) gyakran keresik fel a betegek az SBO-t, remélve, hogy így megkerülik a rendszer akadályait. Ez az egyik leggyakoribb oka a túlzsúfoltságnak, a hosszú várakozási időnek.

Fontos tudni, hogy sürgősségi betegellátás akkor szükséges, ha az ellátás elmaradása vagy késlekedése maradandó egészségkárosodást, súlyos állapotromlást, akár halált okozna. Ez a feladata a sürgősségi betegellátásnak, nem a beteg kivizsgálása.

Azt is tudni kell, hogy amennyiben a beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, akkor a panaszai további vizsgálatára a háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányítják, tehát ez a kerülőút nem ad megoldást a páciens számára. Sok esetben az a legnagyobb hiba, hogy a beteg ezután nem keresi fel háziorvosát, azzal, hogy „hazaküldtek a sürgősségiről, akkor nincs is baj”.

false

 

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt



Hová lehet fordulni az SBO helyett?

Sokszor mondják a betegek, hogy azért mentek az SBO-ra, mert nincs háziorvosuk, vagy nem elérhető. Mindenkinek van háziorvosa, bár kétségtelen, hogy – főleg vidéken – nagyon sok alapellátó orvos hiányzik a rendszerből, ezért messzebb kell menni, többet kell várni.
De tudni kell: „A biztosított betegsége esetén a választott háziorvosához fordulhat, amennyiben azonban a választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe az ellátást, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.” És: „A háziorvos – házi gyermekorvos – köteles ellátni az ellátási területén (körzetben) lakókat, a hozzá bejelentkezett és általa elfogadott biztosítottakat, továbbá a rendelési idejében hozzá forduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet.”

Nem sürgős esetben tehát ez a választandó út.

Rendelési időn kívül, sürgős esetben a 0–24 órában rendelkezésre álló háziorvosi ügyeletet is fel lehet keresni. Mindenkinek azt javaslom, hogy a lakóhelyén derítse ki, írja fel a háziorvos, az ügyelet, de még az ügyeletes gyógyszertár elérhetőségét is. Csak zárójelben: gyakorló orvosként pontosan tudom, hogy a súlyos szakemberhiány, a nem megfelelő struktúra és működtetés miatt az ügyeleti ellátás sem hibátlan, ezt a sürgősségi szakma javaslatai alapján kell megoldani, mielőbb.

Fontos a türelem

Ha az SBO-ra kerültek, figyelembe kell venniük, hogy az ott dolgozók legfontosabb, minden mással szemben előnyt élvező feladata a súlyos, életveszélyes, kritikus állapotú betegek ellátása, stabilizálása, az életveszély elhárítása. Az ellátás nem érkezési sorrendben történik.

Choose Well - Dee's A&E Fail Tale - NHS

Have you ever been to A&E because you can't get off a fake nail? Taken your poorly pet to A&E instead of the vet? It might sound far-fetched but the star of our new video, Dee, does both of these in a humorous but informative Choose Well animation, which is based on real-life examples of A&E misuse.

Ennek érdekében először egy állapotfelmérő, triage (triázs) ápolóval találkoznak, aki szakmai előírások alapján feltett kérdésekkel, vizsgálatokkal megállapítja, hogy milyen súlyossági kategóriába tartozik az állapotuk, a várakozási idő ettől függ. Ha sok súlyos beteg van, akkor ez bizony valóban lehet több óra is. Fontos tudni, hogy ha romlik az állapotuk, akkor szólni kell, a triázs ápoló újra elvégzi a vizsgálatot. Az is gyakran előfordul, hogy a sürgősségi szakorvos más szakorvostól is kér véleményt, vizsgálatot, akár sebésztől, neurológustól, sok esetben ezért kell tovább várni az első vizsgálat után – ők másik osztályról érkeznek, ott is betegellátás folyik –, de időbe telik a labor és a képalkotó vizsgálat elkészülése is.

A vizsgálat és ellátás után általában várni kell az írott orvosi dokumentumra is. Nagyon fontos, hogy ezt megvárják, és mielőbb keressék fel ezzel a háziorvosukat, beszéljék meg vele a további teendőket.

Sokszor azért mennek a betegek az SBO-ra, mert tanácstalanok, megijednek, vagy egyszerűen nem tudják, kihez fordulhatnának. Nagyon fontos lenne már gyermekkortól egészségügyi ismereteket oktatni, ebben nagy a lemaradásunk. De van egy nagyon jó rendszer, azt gondolom, kis befektetéssel rengeteget segíthetne itthon is: sok országban működik egyfajta egészségügyi segélyvonal (helpline), amely 0–24 órában ad segítséget, információt arról, hogy az adott panaszokkal hova lehet fordulni. Pontos, rendszeresen frissített adatbázisból dolgoznak, a konkrét elérhetőséget is megadják. Erre kiképzett munkatársaikat bármikor lehet hívni, segítenek az eligazodásban, megnyugtatják a beteget, tanácsot adnak. Ilyen például Angliában az NHS 111-es hívószáma.

Egy ilyen rendszer nagyon kellene itthon is.

A sürgősségi különös, ijesztő világ, szívből kívánom, hogy soha ne ismerjék meg belülről. Ha mégis odakerülnek, legyenek türelmesek, próbáljanak nyugodtak, higgadtak maradni. Higgyék el, jobb a helyzete annak, aki kint várakozik, mint annak, akit azonnal bevisznek a kezelőbe.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.