Nagy Imre kivégzése helyett Orbán Viktor győzelmére emlékezünk, csak az ünnepelt hiányzik

  • narancsblog
  • 2014. június 16.

Narancsblog

De úgy látszik, hogy a nagy harcos, aki saját kezével verte ki az oroszokat, most megfutamodott egy idős német úr elől.

Egy normális országban június 16-án esedékes hírösszefoglalónk Esterházy-idézetekkel kezdődne. Mondjuk ezzel, A szabadság nehéz mámorából: „Én a nyolcvanas években megjelent könyveimben mindenhová beírtam ezt a dátumot, amely egyszersmind James Joyce Ulyssesének napja is, a Bloomsday. Finomabbnál is finomabb, ezoterikus utalás volt ez akkor, sem egyikről, sem a másikról nem tudott többnyire a nyájas olvasó, részint tájékozatlanságból (műveletlenség ennek a neve), részint a Kádár-kor nemzeti amnézia programjának megvalósítójaként. Erre ma kínos emlékezni, tehát nem emlékszünk rá. De meg kell mondanom, egyszer sem gondoltam e dátum kapcsán Gimes Miklósra, mindig csak Nagy Imrére (meg Joyce-ra), kicsit Maléterre.”

Ma azonban nagyon távoliak már ezek a finom mondatok. Brutalitás van, a gátlástalanság és az ízléstelenség rajtunk is erőt vesz, és a történelemre, az irodalomra irányuló komoly figyelem, elszánt kíváncsiság helyett beleragadunk a mocsokba. Hiszen hogy is tekinthetnénk el attól, milyen alávaló ünnepséget szerveztetett magának a miniszterelnök, vagy hogy Nagy Imre nevét használja ahhoz, hogy magának szobrot emeljen? Ezt már leírtuk korábban részletesen, a történethamisítást és a megalomániát, ami mától ezt a napot is belengi. (Lásd: Temetés újra meg újra – A szabadság ténye és ünnepe közti különbségekről).

Folyik a komoly munka Albufeirában

Folyik a komoly munka Albufeirában

Fotó: MTI

A mártírok ma élő rokonai, mások mellett Nagy Imre unokája és Maléter Pál özvegye nálunk is keményebben fogalmazott: „Ez történelmünk fontos eseményeinek hazug átírására tett gyalázatos kormányzati kísérlet, mely újabb bizonyítéka a regnáló hatalom otromba érzéketlenségének.” Azt írják, „embertelen és sértő” „örömünnepet” rendezni a gyászszertartás helyszínén.

És hogy teljes legyen a szégyen, mit csinált Orbán Viktor a nagy napon? Elutazott. Utalnak rá jelek, hogy azért hagyta el ilyen meglepő módon az országot, mert nem akarta megélni a szégyent, hogy a német rendszerváltás ikonikus alakja, Joachim Gauck német államfő nem találkozik vele négyszemközt, amikor Magyarországra látogat. De ha nem is így van, tényleg fontosabb volt részt venni a néppárt portugáliai „tanulmányi napjain”, mint itthon lenni június 16-án? Mert azt csak az MTI és Havasi Bertalan gondolja, hogy Albufeirában a néppárt „tisztújítása” zajlik – Rompuy honlapján „EPP study days”, a portugál sajtóban „dias de trabalho” szerepel. Jó, ha tényleg tisztújítás lenne, az jobb lenne? Mert ha már szerveztek neki egy nagy ünnepséget Budapest közepén, tényleg nem rakathatta volna keddre az ő nagyívű előadását? Amelyen amúgy olyanokat sikerült mondania, hogy Európa az európaiaké – nem viccelünk, lásd az MTI tudósítását.

Elmeséljük, mit mondott ezzel szemben Angela Merkel, a néppárt és Európa legbefolyásosabb politikusa ezen a kihagyhatatlan tanácskozáson? Hát, nem mondott semmit, mert éppen Brazíliában nézte, ahogy a német válogatott péppé veri a portugálokat. Reméljük, Orbán Viktor már ma este repülőre ül, és titokban beszökik az éjféli meccsre – akkor legalább ő jól érezné magát ezen a napon, amelyhez az 1958-as nagy szégyen és az 1989-es katartikus pillanatok után immár újabb kis szégyenfolt tapad.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.