Csak fapados megoldásokra futja, és csak sokára kezdődhet a metrófelújítás

szerző
Király Dávid
publikálva
2017. márc. 03., 18:00
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Vagy a pályázók árazták túl a beruházást, vagy a főváros becsülte alá a költségeket. Budapest kiszolgáltatott a kormánynak.

Az északi és a középső után a BKK a napokban a 3-as metró déli szakaszának felújítási tenderét is visszavonta, a vonal halaszthatatlan felújításának ügye tehát ismételten megállt. Immár nemcsak a felújítás véghatárideje van beláthatatlan messzeségben, de a projektnek a városvezetés által legutóbb megjelölt május végi, június eleji kezdése sem tartható. A legújabb hírek szerint a főváros március elején egyszerre írja ki az új tendereket a metró valamennyi szakaszára, legkorábban júliusban köthet szerződést a győztes kivitelezővel, majd csak ezt követően kezdődhet a rekonstrukció. Ennek feltétele azonban, hogy az új tenderekre az előzőekkel ellentétben a főváros rendelkezésére álló keretet nem meghaladó ajánlatok érkezzenek.

Hogy suhan!

Hogy suhan!

Fotó: MTI

A kormány több alkalommal egyértelművé tette, hogy a 3-as metró felújítását a fővárosnak egy 137,5 milliárd forintos keretből kell megoldania, ennél többet a kormány sem uniós, sem állami forrásból nem biztosít a beruházásra. Ezzel bizonyossá vált, hogy a 3-as metrónak az eredeti tervek szerinti, káposztásmegyeri továbbépítése szóba sem jöhet, de a felújítás is csak fapados lesz: elmarad a kétségkívül költséges, Nyugaton azonban alapvető feladatnak számító akadálymentesítés, de a vonal úgynevezett biztosítóberendezéseit sem cserélik ki, csak felújítják őket, ami azt jelenti, hogy az észak-déli vonal a rekonstrukciót követően is csak jobb állapotú lesz, korszerűbb nem nagyon.

Az első közbeszerzések visszavonása azt mutatja: vagy a pályázók árazták túl a beruházást, vagy a főváros becsülte alá a költségeket. Az új tenderek sikere attól függ, hogy a pályázók képesek-e és hajlandók-e a 137,5 milliárd forintos határ alá menni, máskülönben ez az összeg olyan, mintha nem is lenne.

A metróberuházás ügye felhívja a figyelmet a főváros kiszolgáltatott helyzetére. Az önkormányzatnak pénzügyi tartalékok hiányában három lehetősége van: kormányzati vagy – az ugyancsak a kormány által megítélt – uniós támogatásért áll sorba, esetleg hitelt vesz fel, amelyhez azonban szintén kormányzati jóváhagyás szükséges. A metrószerelvények felújítása a példa a harmadik konstrukcióra: ebben az esetben a kormány határozta meg, hogy a főváros mire (új szerelvények vásárlása helyett a régiek felújítására) és mennyi hitelt vehet fel. Ezt a hitelt természetesen a fővárosnak kell visszafizetnie, ami azt jelenti, hogy az állam mindeddig gyakorlatilag egyetlen fillérrel sem járult hozzá a 3-as metró felújításához.

Noha a kormány minél kisebb mértékben akar beszállni a projektbe, szerepvállalását nem pusztán a főváros elszomorító – és a kormány politikájától a legkevésbé sem független – pénzügyi helyzete indokolja, hanem az is, hogy Budapest közösségi közlekedésének fenntartása és fejlesztése még jobb időkben is meghaladta a főváros pénzügyi lehetőségeit. A kormánynak el kell döntenie: vagy az ágazat napi működtetésében vállal meghatározó szerepet, vagy a fejlesztések finanszírozásából veszi ki jobban a részét. Ha azonban az állam mindkettőből kivonul, akkor Budapest közösségi közlekedése és ezen keresztül az önkormányzat lehetetlen helyzetbe kerül. (És most tekintsünk el attól, hogy a főváros működésének ellehetetlenítése milyen következményekkel jár a központi költségvetésre nézve.)

Világosan látszik, hogy a főváros jelenleg legnagyobb problémája a legkevésbé sincs a kormány preferencialistájának élén. A főpolgármester az elmúlt hetekben több alkalommal is tárgyalt a miniszterelnökkel, ezeken a megbeszéléseken azonban csak a társadalmi támogatottságát elvesztett budapesti olimpia pályázatának visszavonása került szóba, a metrófelújítás nem. A rekonstrukció hónapok óta nem szerepelt a Fővárosi Közgyűlés napirendjén sem.

A főváros vezetése évek óta képtelen jobb belátásra (értsd: a metró maradéktalan felújításához elegendő támogatás megítélésére) bírni a kormányt, amely az új, immár 192 milliárd forintra drágult Puskás Stadionra gyakorlatilag bemondásra biztosított több tízmilliárd forint többletpénzt, pedig ma még csak a régi stadion bontása zajlik. Miközben tehát a kormány továbbra is nyakló nélkül önti a tíz- és százmilliárdokat a megkérdőjelezhető sportberuházásokba, Budapest könnyen magára maradhat egy nélkülözhetetlen felújítással, amelynek megvalósítása meghaladja a főváros erejét, és bőven túlmutat az önkormányzat feladatkörén.

szerző
Király Dávid
publikálva
2017. márc. 03., 18:00
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 bétom
    bétom
    2017. március 05., 16:01
    Érdemes lenne, azon is elgondolkodni, hogy mi a fontosabb a városnak, a stadion
    (10.000 néző) , vagy a metró (500.000 utas) A kérdés költői, de azért baromi felháborító, hogy
    az egyikre korlátlan pénzügyi fedezet van, a másiknál pedig szaros 10-20 milliárdon megy a huzavona.
  2. 2 bétom
    bétom
    2017. március 05., 15:51
    Tarlós nagyon elégedett magával, azt gondolja, az idióta Budapest-zászló, az annál is hülyébb
    közterület-elnevezések, a szájkarate halhatatlanná teszik! Kíváncsi lennék, tudna-e bármi kézzelfogható eredményt felmutatni az általa bitorolt évekből?
    Majdnem annyit ártott a városnak, mint a főnöke.
  3. 1 Cyrano
    Cyrano
    2017. március 04., szombat 08:41
    Csak magunkat sajnálom, Tarlós vergődése nem érdekel.
    Lettek volna eszközök a kezében, de mindent átengedett a kormánynak.
    Remélem, Budapest nem felejt, és a 2018-as választásokon és a 2019-es önkorm választásokon a szavazataikat ennek megfelelően adják le.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt