Fővárosiak, BKV-sok – az állam másodrendű dolgozói

szerző
Király Dávid
publikálva
2017. ápr. 21., 19:37
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tarlósék látszólag megoldottak egy problémát, pedig csak újabbat generáltak, mivel a kormány magára hagyta a városvezetést.

„Közeledtek az álláspontok a BKV Zrt. béremelési ajánlatáról a munkáltató és a szakszervezetek” között – olvasható a közlekedési vállalat szerdai közleményében. Azzal, hogy a BKV-nál dolgozók – egyébként megérdemelten – megkapják az általuk követelt, és az állami közlekedési társaságoknál (például a MÁV-nál és a Volánbusznál) dolgozókéval alapjaiban megegyező mértékű fizetésemelést, a budapestiek megúszták a város közlekedését megbénító munkabeszüntetést.

Tarlós István április 7-én jelentette be, hogy a BKV érdekképviseletei „elutasíthatatlan” ajánlatot kaptak a főváros és a közlekedési vállalat vezetésétől. A főpolgármester azt is elmondta, hogy a fizetésemelések fedezete rendelkezésre áll, a pénzt átcsoportosítással a Fővárosi Önkormányzat és a BKV közösen biztosítja.

A hírek ismeretében a BKV dolgozói és a sztrájkot megúszó budapesti közlekedők fellélegezhetnek, ha azonban a városvezetés és a BKV-menedzsment ajánlata mögé nézünk, láthatóvá válik, hogy bár a vállalatnál kialakult bérproblémák látszólag rendeződnek, a fővárosi források átcsoportosításával a városvezetés olyan új nehézségeket állít elő, amelyeket ma még nem ismerünk, de amelyekről azért a Városháza titkolózása ellenére is lehetnek fogalmaink.

A főpolgármester március 24-én, azaz a bérajánlat bejelentése előtt két héttel még azt mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, hogy „hosszú levelet” ír Orbán Viktornak az önkormányzati szektor béremelése érdekében. Tarlós István úgy fogalmazott: „olyan nincs, hogy vannak első- és másodrendű alkalmazottak”, emlékeztetve arra, hogy a főváros önhibáján kívül nem tudja biztosítani a béremelés fedezetét, aki pedig mást mond, „az egyszerűen cinikus”.

A főváros (és a BKV) azonban a főpolgármester felhördülése ellenére mégis saját forrásból teremtette elő a BKV-sok béremelésének fedezetét, azaz vagy hatástalannak bizonyult Tarlós Orbánnak írt hosszú levele, vagy a kormány részéről még idejében figyelmeztették a főpolgármestert, hogy ne fáradjon annak megírásával, pénzt ugyanis a főváros sem levéllel, sem nélküle nem kap.

false

A főváros februárban elfogadott költségvetése 125 milliárd forintos hiánnyal számol, tehát abban biztosak lehetünk, hogy a városvezetés nem találhatott a fiókban a BKV-sok fizetésemelését biztosító felesleges 5-7 milliárd forintot. A városvezetés maga is elismerte, hogy a béremelést átcsoportosítással oldják meg. Ezt a pénzt a főváros két módon teremtheti elő: a szükséges összeget más fővárosi feladatkör(ök)től vonja el vagy elad valamit.

Előbbi esetben a városvezetés egy probléma megoldásával létrehoz egy újat, hiszen egyik fővárosi ágazat sem rendelkezik olyan pluszforrással, amelynek elvonása ne nehezítené meg vagy lehetetlenítené el a működését. Példa erre a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt., amelynek a téli havazás idején döntenie kellett a szemétszállítás és a közterületek síkosságmentesítése között, annyi járművezetője ugyanis már rég nincs, hogy párhuzamosan mindkét – egyébként kötelező – feladatot maradéktalanul el tudja látni.

A második lehetőség nagyon veszélyes precedenst teremtene. Amennyiben a főváros értékesítené például a Rác fürdőt vagy akár a Bálnát, és az eladásból származó milliárdos bevételből fedezné a BKV dolgozóinak béremelését, az azt jelentené, hogy az önkormányzat pótolhatatlan vagyontárgyaitól válna meg annak érdekében, hogy a főváros alapvető és törvényben rögzített feladatait el tudja látni. (A példa oka, hogy ez az a két ingatlan, amellyel a jelenlegi városvezetés 2010 óta nem tud mit kezdeni, s amelyek értékesítése már többször felmerült.) Ezt – mármint vagyonértékesítésből származó bevételt működésre fordítani – vagyonfelélésnek hívják.

Ez a lehetőség sajnos már ma sem példa nélküli: jobbára működésre ment el az a mintegy 40 milliárd forint is, amelyre az önkormányzat a Főgáz még fővárosi tulajdonában lévő részvénycsomagjának egyébként brutálisan áron aluli eladásából tett szert. A pakettet ugyan a főváros az államnak adta el, ez a lényegen nem változtat: egy évente többmilliárdos osztalékot fizető cég részvényeinek ára ment el többnyire gázolajra és fizetésre. Nagyon hasonló folyamat zajlott le akkor, amikor a Dagály fürdőért cserébe az állam átvállalta a BKV adósságát.

A BKV-s dolgozók fizetésemeléséhez szükséges pénz előteremtésének fent vázolt módszere azt mutatja, hogy Budapest önkormányzatát a kormány ismét egyedül hagyta egy olyan problémával, amelyet a fővárosi források folyamatos elvonásával épp a kormány generált, és amelynek megoldására a főváros egyedül nem képes. Tarlós István tehát hiába hivatkozik arra, hogy „az önkormányzat is az állam része” és hogy ebben az államban „nem lehetnek első- és másodrendű alkalmazottak”, a jelek szerint pontosan ez a helyzet.

szerző
Király Dávid
publikálva
2017. ápr. 21., 19:37
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk