Nyugi, és vissza a sorba!

Színház

Végre reagált a Magyar Teátrumi Társaság a színházi botrányra! Kábé azt, hogy mindenki kussoljon, és ne zavarja pattogásával a boldogság szigetét.

Egy hét után megszólalt a POSZT-bojkott kapcsán a Magyar Teátrumi Társaság is, amely a Magyar Színházi Társaság mellett szakmai tulajdonosa a pécsi fesztiválnak.

Vélhetően kényszerűségből kellett hangot adni a társaság által vélt igazságnak, miután a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt Csáki Judit zsűritagságát a két tulajdonos társaság nem fogadta el, és a kritikusok szolidaritási akcióját a színházi szakma – egyelőre sovány – tiltakozása követte: erről lásd cikkeinket itt és itt.

Amíg csupán kritikusok akcióztak, nem érezte egyik társaság sem, hogy bármit is mondania kellene (külön kérésre azért megtették: a Teátrumi Társaság itt, a Színházi Társaság pedig itt csinált úgy, mintha válaszolt volna kérdéseinkre). Így viszont, hogy már a fesztivál versenyét is érinti a bojkott, úgy látszik, nem hagyhatták szó nélkül a helyzetet.

Szelíd, jóra bíró hangnemben szól a Teátrumi Társaság leginkább azért, hogy fontolják meg a bojkottálók a döntésüket, hiszen még nem késő visszatérni.

A szakmai tulajdonosok aztán a zsűri összeállításának metódusát magyarázzák, hangsúlyozva a konszenzust, valamint szólnak a válogatók személyének kiválasztásáról, illetve Balogh Tibor színikritikus és Perényi Balázs drámatanár, rendező szintén konszenzusos alapon összeállított versenyprogramját emlegetik, amely egyébként eddigi szerény tudásunk szerint soha ilyen formában nem került a nyilvánosság elé.

Némi bűntudatkeltésre törekedve a Teátrumi Társaság nem rest hangsúlyozni azt a rengeteg energiát és erőfeszítést, amelyet azért tettek a Színházi Társasággal együtt, hogy a POSZT úgy működjön, ahogy. Ezért is aggasztó a társaság szerint, hogy ”a helyzet, amely a POSZT körül most kialakult, nem az együttműködés, hanem a széthúzás irányába hat. Nekünk nem ez a célunk.” Jó tudni!

És mivel “Pécsett mindenki legjobb tudása szerint játszik, megmérettetik, a zsűri díjakról dönt, a résztvevők boldogok, a díjazottak pedig még boldogabbak lesznek” nem is lehet igazán több kérdése senkinek. Hiszen úgy tűnik, hogy jelenleg a POSZT az ország legboldogabb tartománya.

Ott pedig valószínűleg kár is arra várni, hogy a Magyar Színházi Társaság a bojkott, a társaságból kilépett Örkény Színház és a Színházi Kritikusok Céhe, valamint minimum a konszenzus miatt végre érdemi válaszokat adjon a lekoptatás helyett.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.