Paradox módon éppen a Covid-vakcinák kiterjedt alkalmazása és vélelmezhető sikere nyomán az oltásellenes mozgalom is megerősödött; a makacs ostobaság pedig ez esetben is „meghozta a gyümölcsét”: olyan ragályos betegségek terjednek a világban, így közvetlen szomszédságunkban is, amelyekről azt hihetnénk, már rég eltűntek, és csak olvasmány- vagy filmélményeinkben élnek.
Köhög, de nem bolha
Hogy ne menjünk messzire: a helyi egészségügyi hatóságok is kész tényként kezelik, hogy a gyerekek számára nélkülözhetetlen (és amúgy kötelező) védőoltásokat „elvből” elutasító szülők miatt robbant ki a most is zajló, határokat is átlépő szamárköhögés-járvány Szerbiában. A szamárköhögés (szép orvosi latin kifejezéssel: pertussis) egy főleg újszülöttekre nézve veszélyes betegség, okozója a Bordatella pertussis nevű baktérium, amely a fertőzött személy köhögése nyomán cseppfertőzéssel terjed egyik áldozatról a másikra. A betegség egyszerű megfázással kezdődik, de ezt követően jön egy akár hónapokig tartó görcsös köhögéssel járó fázis; a köhögésrohamok súlyosságára jellemző, hogy akár bordatöréshez is vezethetnek, egy fertőzött csecsemőnél pedig fennáll a légzéskimaradás veszélye is. Örvendetes, hogy már jó ideje rendelkezésre áll magas hatékonyságú vakcina a szamárköhögés kialakulásának megelőzésére, a beadásának azonban akadnak mellékhatásai is, bár az életet azok nem veszélyeztetik. Ismerünk teljes sejtes és úgynevezett acelluláris, a szamárköhögés baktériumát csupán nyomokban tartalmazó vakcinát is: az előző hatékonysága 78 százalék, az utóbbié 71–85 százalék, hozzátéve, hogy az acelluláris védőoltás effektivitása a beadás után évről évre rohamosan csökken, míg a teljes sejtesé csak kisebb mértékben. De gondoljunk bármit ezekről a nem túl magas százalékokról, az elmúlt évtizedekben a rendszeresen már csecsemőkorban adott védőoltással sikerült – legalábbis a mi régiónkban – elkerülni komoly szamárköhögés-járványok kialakulását. És nem csak ezeket: jól emlékezhetünk rá, hogy a szamárköhögés és diftéria (a kötelező Móra Ferenc-elbeszélésekből vagy frissen a Napóleon-filmből ismerős torokgyík), valamint vérmérgezés (tetanusz) ellen egyszerre kaptuk a Di-Per-Te oltást. Ezt ráadásul a magyar oltási rend szerint többször is megismétlik: először 2–4 hónapos korukban kapnak ilyen oltást a csecsemők, de 18 hónaposan, 6 és 11 évesen is érkezik ismétlés, alkalmanként más összetevőkkel is kiegészítve.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
