Orbán ott tesz keresztbe Iványi Gáborék egyházának, ahol csak tud

A MET oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinél ezer munkavállaló fizetése került veszélybe, miután a NAV 250 milliós behajtást helyezett kilátásba. Iványi Gábor egyháza június végéig kapott haladékot. A MET fizetne, de egyházi státusa megvonása óta állandó nehézségekkel küzd.

„El akarjuk érni, hogy Magyarország visszatérjen a törvényes, tisztességes, emberséges útra, és a mi intézményeink megkapják méltó helyüket, hogy azt a státust, amit 1973 és 1981 között az egypártrendszerben kiharcoltunk, hogy bevett és elismert egyház vagyunk, visszakaphassuk, és háborítatlanul végezhessük a szolgálatunkat” – fogalmazott február végi sajtótájékoztatóján Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke.

A MET egyházi státusát 2012-ben vette el az Orbán-kormány az akkor módosított egyházi törvény értelmében – ezt a MET azóta sem tartja jogszerűnek, és az évek során magas jogi fórumokon (2013-ban a hazai Alkotmánybíróságon, 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán – EJEB) ki is mondták, hogy alaptörvény- és vallásszabadság-ellenes volt a kormány döntése. A jogerős ítéletet azonban a kormány és a fideszes többségű Országgyűlés azóta sem hajtotta végre, a MET továbbra sem kapta vissza egyházi státusát. Iványiék emiatt online petíciót is indítottak, amelyet lapzártánkig mintegy 15 ezren írtak alá.

A MET küzdelme most azért kapott újabb nyilvánosságot, mert

az adóhatóság (NAV) csaknem 250 millió forintos tartozás behajtását helyezte kilátásba.

Ez a 2018-ra és 2019-re be nem fizetett járulékokból, továbbá a késedelem miatt kiszabott 90 millió forintnyi pótlékból és büntetésből állt össze. Iványiék azért kerültek ebbe a helyzetbe, mert az állam az egyházi státus megvonásával nagyjából évi 2 milliárd forintot tart vissza. Időközben a NAV haladékot adott a MET-nek: június végéig felfüggesztik a behajtás megkezdését, azonban pár hónap múlva hasonló helyzet fog kialakulni. Ha nem lehet részletekben teljesíteni a tartozást, ellehetlenül nagyjából ezer MET-es munkavállaló bérének kifizetése.

Packázás

A MET egyházi státusát tíz éve, a 2011-es egyházügyi törvény elfogadása után vették el. Az akkor bevezetett szabályozás az egyházi státus megszerzését parlamenti többségi szavazáshoz kötötte – ezt az Alkotmánybíróság (AB) 2013. februári határozatában alkotmányellenesnek minősítette, kimondva: az, hogy a státus megszerzése parlamenti szavazástól függ, politikai döntés. Az ellen viszont nem volt kifogása az AB-nek, hogy az Országgyűlés tartalmi feltételeket szabjon az egyházi státus elnyeréséhez. Iványiéknak két dolgot kellett bizonyítani: gyülekezetük rendelkezik tízezer taggal, valamint húszéves magyarországi vagy százéves nemzetközi jelenléttel. Mindkettőt sikerült igazolni: a MET 1981 óta önállóan tevékenykedik az országban, hitéletüket tekintve metodisták – ez pedig a 18. század óta létező protestáns irányzat. Ám egyházi státusukat ennek ellenére sem kapták vissza, sőt a kormányt olyannyira nem érdekelte az AB 2013-as határozata, hogy kétharmados parlamenti többségükkel gyorsan belerakatták az alaptörvénybe, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el vallási közösséget egyházként, mégpedig kétharmados többséggel.

De nemcsak az AB-nek voltak gondjai a 2011-es törvénnyel, hanem a Velencei Bizottságnak (VB) is, amely 2012 nyarán tette közzé elmarasztaló véleményét az orbánista egyházügyi szabályokról, mondván, azok korlátozzák a vallásszabadságot, ellentétesek a magyar alaptörvénnyel és a nemzetközi standardokkal is.

Mindez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a MET elvesztette a korábban egyházként kapott finanszírozását, illetve elvették az ún. technikai számukat, amely szükséges a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásainak fogadásához. Iványiék perre mentek, és 2015-ben nyertek is Strasbourgban a magyar állammal szemben.

Az ítélet kimondta, hogy a MET-nek visszamenőleg jár az 1 százalék (mégpedig az utolsó tényadat, a 2011-es 82 milliós felajánlások alapján), illetve más állami támogatás is. A 2012 és 2015 közötti időszakra így technikai szám nélkül is megkapta a felajánlásokat – de csak erre a periódusra.

A per során továbbá az állam elismerte, hogy a MET jogosult az oktatási és szociális intézmények után járó egyházi kiegészítő támogatásra, azt viszont nem ismerte el, hogy indulhatna az egyházaknak kiírt pályázatokon.

Mivel 2016 és 2020 között továbbra sem volt lehetőség arra, hogy a MET felajánlásokat fogadhasson, az egyház emiatt fellebbezett, de azt a NAV visszadobta, mondván, lejárt a beküldési határidő. „Ez egész egyszerűen nem igaz. Határidőn belül küldtük el a szükséges dokumentumot, erről van igazoló nyugtánk is, hiszen elektronikusan történt minden. Az ügyvédeink ilyen helyzettel még nem találkoztak, de fel fogják keresni az illetékeseket, hogy rendezzék az ügyet” – mondta lapunknak Ónodi István, a MET gazdasági igazgatója. Iványi állítja, az ebben az időszakban elmaradt 1 százalékokból kényelmesen ki tudnák fizetni a mostani adótartozást – ha az állam tartaná magát ahhoz, amit 2015-ben elismertek a peres eljárás során, azaz hogy jogtalanul vették el a technikai számot, és az így kiesett, időben érkező felajánlásokat meg kell téríteni. Úgy tűnik, az állam a 2016–2020 közötti időszakra nem fog fizetni (ezekre az évekre is a 2011-es utolsó tényadat a MET igényének kiindulási alapja). Iványi úgy fogalmazott lapunknak, hogy a kormány meg is üzente neki: pereljen nyugodtan Strasbourgban, és ha lesz újabb, a MET-nek kedvező ítélet, akkor fizetnek.

Idén február elején aztán a NAV minden előzmény nélkül arról értesítette a MET-et, hogy visszakapja a technikai számát, azaz ismét érkezhetnek számára az 1 százalékos felajánlások. Csakhogy a MET jelenleg nem bevett egyház, és ezért a korábbi állami kiegészítést nem kapja meg (az állam az elismert egyházaknak felajánlott állampolgári összegeket ugyanannyival megtoldja). „Folyamatosan perben állunk a státusunk ügyével kapcsolatban, mert nem vagyunk hajlandók elfogadni azt, hogy vallási egyesületként tartsanak minket számon. Ennek ellenére egyesületként kezelnek minket, és most ránk nyomták a technikai számot, mintha mi elfogadtuk volna ezt a besorolást” – mondja Iványi Gábor.

 

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke. Fotó: Sióréti Gábor

 

A NAV ebben a helyzetben terhelte meg a negyedmilliárdos követeléssel a MET bankszámláját. Az eljárás formailag indokolt, hiszen a MET valóban elmaradt 2018–2019-ben a munkavállalói járulékok befizetésével – de éppen azért, mert az állam megakadályozta, hogy hozzájussanak az őket megillető forrásokhoz. „A járulékokat most csak kényszerűségből nem tudjuk fizetni, 2010-ig ilyesmi fel sem merült” – állítja Ónodi. Iványi pedig a múlt héten arról beszélt egy interjúban, hogy legutóbb 2017-ben ítélt meg 3 millió eurót – akkori árfolyamon 935 millió forintot – nekik az EJEB, és első dolguk volt kifizetni az aktuális adótartozásaikat.

A 250 milliós hátralék egyébként eltörpül amellett, amennyivel az állam tartozik a MET-nek – az már többmilliárdos tétel. Az AB is kitart amellett, hogy a MET státusát a kormánynak rendeznie kell.

2017-ben és 2018-ban határidőhöz kötött felszólítást intézett az Országgyűléshez emiatt, de ezekre a fideszes többségű Országgyűlés nem reagált.

Iványiék felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához azonnali jogvédelmet kérve – a Kúria ugyanis a határozat végrehajtását a végleges döntés meghozataláig felfüggesztheti. A NAV pár hónap haladékot adott a MET-nek, de ezzel csak időlegesen jut az egyház levegőhöz: mert amikor megkezdődik a végrehajtás, a NAV az Államkincstártól a MET-hez érkező normatív támogatás terhére inkasszózna. „Ez azt jelenti, hogy június végén akarják teljesen kitekerni a nyakunkat. Ugyanaz a helyzet fog előállni június végén, mint ami most március elején fenyegetett minket: veszélybe kerül ezer alkalmazott fizetése. A NAV-tól nem ültek le velünk tárgyalni részletfizetésről, nem történik más, mint tovább lebegtetik a fejünk felett Damoklész kardját” – értékelte a halasztás bejelentését Ónodi.

A legutóbb 2019 áprilisában módosított egyháztörvény értelmében a MET vallási egyesületnek minősül – ez a vallási szervezetek kategorizálásának legalacsonyabb szintje; ezt követi a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és végül a bevett egyház. Mindegyik szintnél különböző feltételeknek kell megfelelni, azonban a teljes értékű egyháznak számító bevett egyház kategóriájába továbbra is csak a parlament jóváhagyásával lehet bekerülni. Ami a MET számára addig biztosan esélytelen, amíg az Orbán-kormány van hatalmon. Márpedig a MET célja az, hogy visszakapja eredeti státusát, ennek érdekében minden hazai jogorvoslati fórumot felhasznál, és ha szükséges, ismét az EJEB-hez fordul. „Ennek az útnak egyelőre nem látszik a vége, még évekig tarthat” – fogalmaz Ónodi.

Nem felejt

„Megtanultuk az elmúlt tíz évben, hogy hétről hétre, hónapról hónapra kell előrearaszolgatnunk” – mondja Iványi Gábor. A MET és a hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület szoros együttműködésben látnak el széles körű szociális, egészségügyi, karitatív és oktatási feladatokat. Összesen 40 intézményt, köztük óvodákat, általános iskolákat, középiskolákat üzemeltetnek országszerte. A közoktatásban mintegy 3 ezer gyerek taníttatásáról gondoskodnak, és nemcsak oktatási tevékenységet végeznek, hanem sokszor családsegítő feladatokat is ellátnak. „Nagyon gyakran találkozunk a gyermekéhezés jelenségével. Nem ritka, hogy van olyan gyermek, aki csak öt napon át jut egy héten rendes ételhez, a hétvégéken otthon éhezik. Ruhákkal és élelmiszerekkel is segítjük a családokat, ha a gyerekek hozzátartozóit is beleszámoljuk, akkor nem túlzás azt állítani, hogy húszezer emberről gondoskodunk” – sorolja a MET gazdasági igazgatója. Az oktatáson kívül azoknak is segítenek, akiknek lényegében semmijük nincs: az év 365 napján 24 órában naponta mintegy ezer hajléktalan embert látnak el, hajléktalanok számára működtetnek egészségügyi centrumot, és 300 főről gondoskodnak az idősotthonaikban. Mindez évi 5–6 milliárd forintba kerül – ehhez képest látszik igazán, mit jelent az az évi 2 milliárd, amit az Orbán-kormány visszatart. Iványi Gábor egy korábbi nyilatkozatában „hadigazdálkodásként” jellemezte jelenlegi működésüket. „Nálunk a kórházunk az első az alapvető gyógyszerekkel és kötszerekkel, valamint az iskoláink, ahol, ha törik, ha szakad, előteremtjük a napi háromszori étkeztetés fedezetét. Állandó alkudozásban állunk: adóhatósággal, gázművekkel, közművekkel, mindenkivel” – fogalmazott a MET elnöke, akinek sikerült áprilisig tartó moratóriumot elérnie a gázszolgáltatónál, amely pedig már arra készült tavaly ősszel, hogy kilenc intézményben elzárja a csapot. Végül a Nemzeti Közművek belement a halasztásba, tekintettel a MET gazdasági körülményeire, a járványhelyzetre és a MET által fenntartott intézmények fontosságára. A gázdíjtartozás közel 200 millió forintot tett ki.

„Kizárólag egyfajta személyes bosszú, más nem állhat e mögött

– mondja Iványi Gábor az elmúlt tíz év MET-et érintő orbáni sanyargatásairól –, s hogy ez miből táplálkozik, mi mozgatja az első számú vezetőt? Valószínűleg abból, hogy bíráltam az ő cselekedeteit, mert azok etikátlanok, korruptak és irgalmatlanok. Nekem nem Orbán Viktorral van gondom, vele nekem semmilyen ügyem sincsen, de nem tehetek mást, mint hogy bíráljam az ország vezetőjét lelkipásztorként, polgárként és – mondjuk így – botcsinálta politikusként, hiszen rendelkezem politikusi múlttal is. Arról nem is beszélve, hogy az igazságot követni akaró, egyszerű halandóként sem tehetek mást. Minden dogmatikai hipotézisemet ki kellene dobnom, ha ezeket az etikai válaszokat nem lennék hajlandó megfogalmazni.” Iványi hozzátette, szerinte Orbánt pusztán személyes motivációk hajtják abban, hogy immár tíz éve ott tegyen keresztbe a MET-nek, ahol csak lehetősége van rá. Mint fölidézte, egyszer egy jobboldali újságíró kérte számon Iványin, miért csodálkozik, hogy Orbán így bánik vele, amikor Iványi többször is bírálta őt.

Iványi úgy emlékszik, Orbánnal évtizedek óta nem beszéltek, pedig a miniszterelnök két gyermekét is ő keresztelte. Ő egyáltalán nem is foglalkozna Orbán politikájával, ha „itt nem arról lenne szó, hogy

az ország kormányzása közben megalázza az embereket, gúnyt űz a törvényhozásból, és irgalmatlanságot cselekszik.

Ezek elfogadhatatlan dolgok, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni. Nekem nem az a dolgom, hogy a bibliai idők viszonyait vagy a Római Birodalom túlkapásait elemezzem, hanem az, hogy kimondjam: amit a mában csinál a jelenlegi kormány, az égbekiáltó gonoszság.”

Orbán és Iványi első nagyobb konfliktusa még az első Orbán-kormány idejére tehető, amikor Orbán számított Iványi támogatására politikai céljai eléréséhez. „Engem sohasem kérdezett meg arról, hogy mi a véleményem a szegénypolitikáról, nem beszélgettünk arról, ami engem foglalkoztat, viszont különleges bánásmódot ígért számomra abban az esetben, ha mellé állok és közösen fényképezkedünk, ezzel is nyilvánosan jelezve, hogy kiállok a politikai elgondolásai mellett. Akkor azt találtam mondani, nekem nem kell különleges elbánás, elég annyi, amennyi törvényesen jár. És azt sem tudtam neki megígérni, hogy kiállok mellette. Ez lehetett az első dolog, amin megsértődött” – véli Iványi Gábor. A metodista lelkész azóta számtalanszor mondta el nyilvánosan Orbánról és politikájáról a véleményét, a The New York Times 2019-ben Iványiról készült portrécikkében például Iványi a fasizmus szimbólumának nevezi Orbánt.

 

A Dankó utcai menhely. Fotó: Bankó Gábor

 

A szegényeken szorítani

A MET anyagi helyzetét nem csak a források törvénytelen visszatartása nehezíti; tavaly nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy határozott, hogy több olyan szervezettől is elvonja az addigi közoktatási kiegészítő támogatást, amelyek hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával foglalkoznak. A MET korábban 190 millió forintot kapott évente ilyen címszó alatt, bár már az is a fele volt annak az összegnek, amit akkor kaptak, amikor még megvolt az egyházi státusuk. Az Emmi döntésének értelmében az idei tanévre már csak 95 milliót kapnak, szeptembertől pedig semmit (lásd: Örök szégyenük marad, Magyar Narancs, 2020. szeptember 10.).

A koronavírus-járvány miatt ráadásul a MET költségei is nőttek, hiszen intézményeik jellegéből fakadóan nagy hangsúlyt kell fektetni a védekezésre. „Több tízmilliós tételt tettek ki a járványügyi intézkedéseink. Az államtól megkésve bár, de kaptunk némi fertőtlenítőszert az iskoláinkba, illetve egy-két hőmérőt is. A fővárosi önkormányzat és néhány budapesti kerület azonban lehetőségükhöz mérten segítettek, amivel tudtak, néhány millió forintot, ételadományokat is kaptunk” – számol be Ónodi István.

A 250 milliós NAV-követelésről Iványi annak halasztásának bejelentése előtt úgy fogalmazott, hogy ha sikerülne megegyezni az adóhivatallal a 90 milliónyi pótlék elengedéséről, akkor a maradék összeget valahogy összekoldulná, részletekben kinyögné.

A március elején indult adománygyűjtésből már 14,7 millió összejött.

Iványi abban bízik, hogy már csak egy évet kell kibírni: ha jövőre kormányváltás lesz, végre pontot tehetnek a lassan egy évtizede tartó harcuk végére, amit egyházi státusuk visszaszerzéséért folytatnak. „Abban reménykedek, hogy az emberek nem azokat választják újra, akik az alapvető jogaikat elveszik tőlük, és akik még ki is gúnyolják, le is nézik őket. Ez a tíz év egy történelmi kor, amit egyszemélyi döntések határoztak meg. Vissza kell térni a valódi parlamentáris demokráciához, hogy ne magántársaság, hanem köztársaság lehessen Magyarország.”