Tanúként hallgatták ki Varga Juditot az ügyészségen

  • narancs.hu
  • 2024. március 28.

Belpol

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerint nincs olyan adat, ami nyomtalanul eltűnt volna. Azt is mondta, "tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám".

Az ügyészségen éjjel-nappal dolgoztak a Schadl-Völner-ügyön, „az emberek heroikus munkát végeztek”, a világ minden ügyészsége büszke lehetne arra, hogy vádat emeltek egy ilyen súlyos ügyben – mondta Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatóján a Telex tudósítása szerint.

A tájékoztatót azután hirdették meg, hogy kedd reggel Magyar Péter, Varga Judit volt férje közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt, amin a volt igazságügyi miniszter arról beszélt neki, Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból. Varga azt is állította volt férjének, hogy már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak, az ő akkori helyettesének a nyomozásról, de az államtitkár „nem hagyta abba”, Schadlt pedig azért nem lehetett megmenteni, mert Polt Péter legfőbb ügyész „nem ura a helyzetnek”.

A főügyész elmondta, szerdán tanúként hallgatták ki Varga Juditot, azt viszont nem árulta el, miről beszélt a volt igazságügyi miniszter.

A főügyész szerint a hangfelvételen hallottak közül az igaz, hogy az ügyészség független, és Polt Péter „sem szorul az én mentegetésemre”, mert ő tett indítványt Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére, ahogy Boldog István és Simonka György ügyében is. Arra a vádra, hogy Rogán Antalék kihúzattak részeket az iratokból, a főügyész azt mondta, „nagyon-nagyon örülne egy olyan szekrénynek, amiből kiesnek a bizonyítékok”, és azokból vádat lehet emelni, de ez nem így működik. Tanúkat hallgatnak ki és lehallgatnak, a vádiratba pedig azokat teszik be a nyomozás végén, amiket bizonyítékoknak ítélnek meg, és alá tudják támasztani a vádat.

„Magyarország ügyészségén nincs olyan adat, amiről azt lehetne mondani, hogy nyomtalanul eltűnt a süllyesztőben” – fogalmazott Fürcht Pál a hvg.hu beszámolója szerint. Azt, hogy a vádiratba mi nem került be a nyomozati anyagból, szakmai szempontokkal indokolta, hozzátéve, szerinte természetes, hogy minden felmerülő bizonyítékot megvizsgálnak a nyomozás közben, majd a vádiratba csak azok a tényállások kerülnek be, amik jogi értelemben is kiállják a bizonyíthatóság próbáját.

A lehallgatást nem az ügyészek, hanem a fegyveres társszervezetek végzik, akik minden gyanúsnak vagy fontosnak tűnő információt lejegyeznek. Az erről készült dokumentum közokirat, az ügyészség pedig csak ezt kapja meg, ebből dolgozik – magyarázta Fürcht, hozzátéve, hogy „az ügyészség senkit nem hallgat le”. Annak, hogy lehallgatási anyagok nyilvánosságra kerültek a Völner-Schadl-ügyben, a főügyész „nem örült”, mivel szerint a befolyással üzérkedők ügyeit nem ismerő laikusok készpénznek veszik a lehallgatás során elhangzó információkat.

„Az, hogy valakinek kapcsolata van egy vádlottal, az bűncselekmény gyanúját nem jelenti”

– mondta a főügyész egy bizonyos kabinetfőnökről beszélve. Neveket nem mondott, de feltehetőleg Nagy Ádámról, Rogán Antal kabinetfőnökéről beszélt itt. Elmondta azt is, hogy Vannak olyan ügyek, amiket a már megindított eljárásról leválasztottak. Ezt Fürcht szerint azért kell hangsúlyozni, mert a sajtó sokat foglalkozik azzal, hogy a korábban kiszivárgott lehallgatási anyagokhoz képest mi maradt ki a már bíróságon lévő vádiratból. Azt viszont nem tudta számszerűsíteni, hogy az eredeti ügyről leválasztva hány különböző eljárás van folyamatban, ahogy azt sem árulta el, hogy kik azok, akiket már kihallgattak. Azt mindenesetre bejelentette, hogy

Rogán Antalt és Nagy Ádámot sem hallgatták meg olyan ügyben, ami már vádemelésig jutott.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Völner Pál és Schadl György idő előtt tudhatott-e az ellenük folyó nyomozásról, Fürcht Pál nem válaszolt konkrétan, és ismét arra utalt, hogy ebben az ügyben még folyik egy nyomozás, ezért nem akar találgatni.

Fürcht Pál egy ponton arra is kitért, ki az a három ember, akit Schadl az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésében emleget, és akiknek a kiléte az ügy kirobbanása óta foglalkoztatja a magyar közvéleményt, különösen, hogy a vádiratban róluk már nincs szó.

Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám – de igen, tudjuk, hogy kik. Azok, akikről önök is tudnak

– mondta Fürcht. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?