A vádlottak padjáról a polgármesteri székbe? - egy adalék Simonka György pályafutásához

Publicisztika

A levitézlett exfideszes képviselő közéleti szereplése egy alig háromszáz lakosú zsákfalú polgármestereként kezdődött és ott is fejeződhet be. Mert vádlottként nagy esélye van a győzelemre. Ahogy másnak is volt Békés megyében.

Az ellene folyó és immár kétszer újraindult tárgyalás legújabb felvonása közben Simonka György nemrégiben azt közölte a 24.hu-val, „még nem döntötte el, hogy újraindul-e a polgármesteri posztért”. Ehhez hozzátette, „ha indul, akkor független jelöltként”. Ezzel nagyjából bejelentkezett a posztra, indulása pedig azt jelenti Pusztaottlakán, ebben a világvégi kicsinyke, hátrányos helyzetű faluban, hogy győzni fog. Vagy azért, mert senki nem mer indulni ellene, vagy mert senkinek semmi esélye nincs ellene. Ő még próféta lehet a saját hazájában. Ha hamis is. Szűkebb közege pedig elnéz neki ezt-azt.

Kevesen emlékeznek rá, de Simonka György 2010-ben, amikor a Fidesz mindenütt tarolt, az egyik dél-békési körzetben azt a Karsai Józsefet (MSZP) győzte le, aki keményen felvállalta az agrártermelők gondjait, búzaégető és dinnyeborítgató akcióiról, illetve öntörvényűségéről volt híres, s ha egy kis populizmus kellett az érveihez, akkor nem ment értük a szomszédba. „Veszett kutya ellen veszett kutyát kell indítani”, állítólag ez volt akkortájt a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb érve, hogy miért indítja Pusztaottlaka meglehetősen zavaros múltú polgármesterét a kormányával és saját frakciójával is gyakran összekülönböző, de a választókerületét leuraló Karsaival szemben. A húzás bejött. Igaz, 2010-ben olyan volt a politikai széljárás, mint 1994-ben: a Fidesz úgy tarolta le országosan az MSZP-t, ahogy anno a szocialisták az MDF-et.

A hazai politikai viszonyokat jól jellemzi, hogy Simonka három cikluson keresztül volt Dél-Békés parlamenti képviselője, utóbb már egy majdnem a kétszeresére növekedett választókerületben. Az utolsó ciklusa leginkább csak vergődés volt. Alig fél évvel a harmadik, meglehetősen soványkára sikeredett győzelme után, 2018 októberében felfüggesztették mentelmi jogát, 2019 augusztusában vádat emeltek ellene, majd 2020 januárjában óriási médiaérdeklődés mellett, az előkészítő üléssel megkezdődött büntetőpere. Bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és egyéb bűncselekményekkel vádolták meg.

A vádirat szerint a vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Azt a Narancs.hu írta meg elsőként, hogy a vádiratban nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes, 800 millió forintos vagyonelkobzást kért az ügyészség a kormánypárti politikusra.

Részben az ügy bonyolultsága, sok vádlottja és tanúja, részben a kétszeri bírócsere miatt több mint négy éve csigalassúsággal folyó büntetőper a termelési és értékesítési szövetkezetekkel kapcsolatos csalásokat, visszaéléseket, túlárazásokat vizsgálja. A majdnem kétszáz oldalas vádirat legvégén ott találni, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette ettől az ügytől azokat, amelyeket az európai uniós források felhasználásánál tart aggályosnak. Itt a kárérték akár 5-7 milliár forint is lehet, mondják az ügyre rálátó jogászok. Ez pedig azt jelenti, hogy Simonkának egy majdnem végtelen jogi történettel kell számolnia, holott már több mint négy éve ül a vádlottak padján, s legalább hét-nyolc éve folyik büntetőeljárás ellene.

Az első per első felvonásának sem látni a végét. Ám ha ez elsőfokon lezárul a Fővárosi Törvényszéken, akkor – szülessen bármilyen ítélet –, az vagy a vádlottaknak, vagy a vádhatóságnak nem felel majd meg, fellebbeznek ellene. Így jöhet a másodokfokú eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán, de nem zárható ki, hogy az ügy rendkívüli perorvoslattal eljuthat akár a Kúriára is. Hosszú évekről lehet szó. S ha bármiféleképpen lezárul ez a büntetőper, akkor jöhet majd az újabb, az EU-s források megcsapolásáról szóló. Így Simonka György berendezkedhet arra, hogy a következő tíz évet is a vádlottak padján tölti majd.

Ez az a háttér, amivel nekivág a júniusi önkormányzati választásnak az egykori Fidesz-politikus. Nagy eséllyel elindul – ez részben kényszer a hosszú ideje kieső pénzek miatt, részben hiúság kérdése –, aligha lenne ildomos nagy tétet az ellenkezőjére tenni. A falu pedig megválasztja „nagy” és egyben hírhedt fiát polgármesterré. A helyiek azt is megbocsátják neki, hogy vádlott lett belőle. Aki a közösből lop, az csak ügyeskedik, egy kicsit nekik is lopott, mentik fel őt a választói.

Hasonlóan tett nemrégiben tett az ugyancsak Békés megyei Méhkerék közössége is, ahol a bűnössége jogerős kimondása után újraválasztották Tát Margit fideszes polgármestert. Esete azt bizonyítja, hogy a közösből elvenni a választók szerint bocsánatos bűn. És jobb tudni, az ezen felbátorodott Tát Margit már az Országgyűlés felé kacsingat. Román szószóló akar lenni a magyar törvényhozásban.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.