A vádlottak padjáról a polgármesteri székbe? - egy adalék Simonka György pályafutásához

Publicisztika

A levitézlett exfideszes képviselő közéleti szereplése egy alig háromszáz lakosú zsákfalú polgármestereként kezdődött és ott is fejeződhet be. Mert vádlottként nagy esélye van a győzelemre. Ahogy másnak is volt Békés megyében.

Az ellene folyó és immár kétszer újraindult tárgyalás legújabb felvonása közben Simonka György nemrégiben azt közölte a 24.hu-val, „még nem döntötte el, hogy újraindul-e a polgármesteri posztért”. Ehhez hozzátette, „ha indul, akkor független jelöltként”. Ezzel nagyjából bejelentkezett a posztra, indulása pedig azt jelenti Pusztaottlakán, ebben a világvégi kicsinyke, hátrányos helyzetű faluban, hogy győzni fog. Vagy azért, mert senki nem mer indulni ellene, vagy mert senkinek semmi esélye nincs ellene. Ő még próféta lehet a saját hazájában. Ha hamis is. Szűkebb közege pedig elnéz neki ezt-azt.

Kevesen emlékeznek rá, de Simonka György 2010-ben, amikor a Fidesz mindenütt tarolt, az egyik dél-békési körzetben azt a Karsai Józsefet (MSZP) győzte le, aki keményen felvállalta az agrártermelők gondjait, búzaégető és dinnyeborítgató akcióiról, illetve öntörvényűségéről volt híres, s ha egy kis populizmus kellett az érveihez, akkor nem ment értük a szomszédba. „Veszett kutya ellen veszett kutyát kell indítani”, állítólag ez volt akkortájt a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb érve, hogy miért indítja Pusztaottlaka meglehetősen zavaros múltú polgármesterét a kormányával és saját frakciójával is gyakran összekülönböző, de a választókerületét leuraló Karsaival szemben. A húzás bejött. Igaz, 2010-ben olyan volt a politikai széljárás, mint 1994-ben: a Fidesz úgy tarolta le országosan az MSZP-t, ahogy anno a szocialisták az MDF-et.

A hazai politikai viszonyokat jól jellemzi, hogy Simonka három cikluson keresztül volt Dél-Békés parlamenti képviselője, utóbb már egy majdnem a kétszeresére növekedett választókerületben. Az utolsó ciklusa leginkább csak vergődés volt. Alig fél évvel a harmadik, meglehetősen soványkára sikeredett győzelme után, 2018 októberében felfüggesztették mentelmi jogát, 2019 augusztusában vádat emeltek ellene, majd 2020 januárjában óriási médiaérdeklődés mellett, az előkészítő üléssel megkezdődött büntetőpere. Bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és egyéb bűncselekményekkel vádolták meg.

A vádirat szerint a vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Azt a Narancs.hu írta meg elsőként, hogy a vádiratban nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes, 800 millió forintos vagyonelkobzást kért az ügyészség a kormánypárti politikusra.

Részben az ügy bonyolultsága, sok vádlottja és tanúja, részben a kétszeri bírócsere miatt több mint négy éve csigalassúsággal folyó büntetőper a termelési és értékesítési szövetkezetekkel kapcsolatos csalásokat, visszaéléseket, túlárazásokat vizsgálja. A majdnem kétszáz oldalas vádirat legvégén ott találni, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette ettől az ügytől azokat, amelyeket az európai uniós források felhasználásánál tart aggályosnak. Itt a kárérték akár 5-7 milliár forint is lehet, mondják az ügyre rálátó jogászok. Ez pedig azt jelenti, hogy Simonkának egy majdnem végtelen jogi történettel kell számolnia, holott már több mint négy éve ül a vádlottak padján, s legalább hét-nyolc éve folyik büntetőeljárás ellene.

Az első per első felvonásának sem látni a végét. Ám ha ez elsőfokon lezárul a Fővárosi Törvényszéken, akkor – szülessen bármilyen ítélet –, az vagy a vádlottaknak, vagy a vádhatóságnak nem felel majd meg, fellebbeznek ellene. Így jöhet a másodokfokú eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán, de nem zárható ki, hogy az ügy rendkívüli perorvoslattal eljuthat akár a Kúriára is. Hosszú évekről lehet szó. S ha bármiféleképpen lezárul ez a büntetőper, akkor jöhet majd az újabb, az EU-s források megcsapolásáról szóló. Így Simonka György berendezkedhet arra, hogy a következő tíz évet is a vádlottak padján tölti majd.

Ez az a háttér, amivel nekivág a júniusi önkormányzati választásnak az egykori Fidesz-politikus. Nagy eséllyel elindul – ez részben kényszer a hosszú ideje kieső pénzek miatt, részben hiúság kérdése –, aligha lenne ildomos nagy tétet az ellenkezőjére tenni. A falu pedig megválasztja „nagy” és egyben hírhedt fiát polgármesterré. A helyiek azt is megbocsátják neki, hogy vádlott lett belőle. Aki a közösből lop, az csak ügyeskedik, egy kicsit nekik is lopott, mentik fel őt a választói.

Hasonlóan tett nemrégiben tett az ugyancsak Békés megyei Méhkerék közössége is, ahol a bűnössége jogerős kimondása után újraválasztották Tát Margit fideszes polgármestert. Esete azt bizonyítja, hogy a közösből elvenni a választók szerint bocsánatos bűn. És jobb tudni, az ezen felbátorodott Tát Margit már az Országgyűlés felé kacsingat. Román szószóló akar lenni a magyar törvényhozásban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.