Teli az ország vegyileg szennyezett területtel, jöhet akár egy új katasztrófa is

szerző
Gera Márton
publikálva
2016. dec. 16., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Csak úgy burjánzanak a mérgező és rákkeltő anyagok az ország szennyezett területein. A hatóságok nem tudnak érdemben fellépni, a Greenpeace viszont megpróbálja.

Mérgezett örökségünk Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon – ez a címe a Greenpeace legújabb kiadványának és a hozzákapcsolódó online gyűjteménynek, amelynek a célja, hogy egy átfogó képet adjon, hol is vannak az országban vegyileg szennyezett területek, és mekkora problémát jelentenek ezek. Mi most röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy mire jutott a környezetvédő szervezet, akit a dolog részletekbe menően is érdekel, az kattintson a linkekre.

A hatóság nem hatékony

Az év elején kezdték a munkát, és kezdetben csak pár esetről tudtak, de ahogy haladtak, úgy derült fény egyre több és több szennyezett területre – állítja a magyarnarancs.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. „Ezek csak a legfontosabb ügyek, az országban nagyon sok olyan hely van, ahol azonnali beavatkozás kellene az egészség és a környezet védelme érdekében” – tette hozzá. A szervezetnek két célja van a kutatással: szeretnék, hogy a régről megmaradt szennyezéseket minél hamarabb számolják fel, másrészt szeretnék, hogy ne alakuljanak ki újabb, vegyileg szennyezett területek. Simon szerint ehhez az kellene, hogy itthon is érvényesüljön a „szennyező fizet elv”, vagyis amelyik cég veszélyes anyagokkal vagy hulladékkal dolgozik, annak valós pénzügyi garanciát kellene vállalnia. A szakértő azt is mondta, hogy erre volt már korábban ígéret, például a 2010-es vörösiszap-tragédia után is, ám mégsem valósult meg.

Simon Gergely

Simon Gergely

Fotók: Greenpeace

 

A hamarosan következő esetek közt az a hasonlóság, hogy a területekért felelős cégek általában hiába ígérték, a kármentesítést nem, vagy csak minimális mértékben hajtották végre – állítja Simon. „Az is látszik, hogy a hatóságok nem tudnak hatékonyan fellépni a szennyezés ellen” – mondta a szervezet munkatársa, aki arról is beszélt, hogy éppen ezért szeretnének egy olyan törvényjavaslatot letenni valamilyen formában a parlament elé, ami megoldást jelentene ezekre a problémákra. Mert, mint az itt lejjebb is látható, probléma van bőven – és most jöjjenek a konkrét esetek!

Rákkeltő vegyületek mindenhol

Balassagyarmaton a porcelánokat, és később ipari alkatrészeket is gyártó Kőbányai Porcelángyár (Kőporc) helyi egységét 1994-ben bezárták ugyan, de az bőven hagyott maga után szennyezést. 1998-ban fedezték fel, hogy a talajban, még 15 méter mélyen is, tetraklór-etilén-szennyeződés van, ami a Kőporc működése során keletkezhetett. A tetraklór-etilén valószínűleg rákkeltő, idegrendszer-károsító hatású, és a színtelen folyadék már az egykori telephely melletti családi házak kútjaiba is beszivárgott. Ám a talajban szén-tetraklorid-szennyeződés is kimutatható, és ez a korábban oldószerként használt vegyület nem pusztán rákkeltő hatású, hanem mérgező is. A Kőporc jelenleg is felszámolás alatt áll, pénze nincs, így a kármentesítést sem tudja elvégezni, viszont a helyi környezetvédelmi felügyelőség már két éve jelezte, állami szerepvállalásra volna szükség – azért is, mert ha nem sikerül megfékezni a szennyező anyagok terjedését, azok könnyen elérhetik a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot is.

Az Egerhez közeli Berva-völgy területén sem tisztább a talaj: kőolaj és kőolajszármazékok, nehézfémek és más szennyező anyagok találhatók a talajban és a talajvízben. Egykoron itt működött a BERVA Finomszerelvénygyártó Rt., aminek 2002-ben kezdték meg a felszámolását, de csak a kezdeti kármentesítésre volt pénz, így a szennyezés a területen maradt. Mostanra annyira súlyos lett a helyzet, hogy a szénhidrogén-szennyeződések néhol a talajfelszínen úsznak, így itt is veszélyben vannak a közeli ivóvízbázisok. Ha valaki töményen belélegzi a szénhidrogéneket, akár tüdőgyulladást is kaphat, de ezek a szerves vegyületek tüdőkárosodást, szívritmuszavarokat, máj- és vesekárosodást is okozhatnak. Az egykori gyár 29 hektáron terül el, a kármentesítést minél előbb meg kellene kezdeni, a szénhidrogénnel és nehézfémekkel szennyezett talaj esetében pedig cserét kellene végrehajtani a Greenpeace véleménye szerint.

soroksári Grassalkovich út 3. és az Ékes utca 11. szám alatt található területeket 1979-ig használta egy vegyész kisiparos, aki a kertbe ásott gödröket, amelyekbe aztán a nem használt vegyszereket öntötte, így kezdett el szennyeződni az itteni talaj. Ma már tudható: a talaj rákkeltő vegyületekkel (klórfenolok, dioxinok és szénhidrogének) teli, illetve robbanásveszélyes vegyszerek, nehézfémek és régebben betiltott növényvédő szerek maradványai vannak a talajban. Szerencsére a területen közvetlenül most nem lakik senki, de a szennyezett talaj porának a közelben lakók ki vannak téve, és talán az sem véletlen, hogy egy korábban itt lakó nőnél jóindulatú agyalapi mirigy- és mellékvese-daganatot diagnosztizáltak. A szennyezett talajt el kellene távolítani. Kérdés, hogy ez mikor történik majd meg.

A Greenpeace 2002-ben jelezte a Miskolchoz közeli Bábony-patak szennyezettségét: akkor többféle mérgező anyagot és egyéb szerves vegyületeket találtak a vízben, egy 2011-es mérés már talajvízszennyezést is mutatott ki a közeli kutakban. A szennyeződés vélhetőleg a Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) tevékenysége során alakult ki, ám az egykori vállalat területén ma is az egészségre káros vegyszereket gyártanak. Friss mérések nincsenek, de a Greenpeace szerint feltételezhető, hogy a területen olyan anyagok is felhalmozódhattak a talajban, mint például a foszgén, ami rákkeltő. Mindemellett a vegyipari tevékenység következtében az élővilág állapota folyamatosan pusztult, az érzékenyebb fajok mára eltűntek. Elég nagy probléma, hogy nincs egy friss vizsgálat, ezért a környezetvédő szervezet azt javasolja, egy részletes, a szennyezettséget felmérő kutatás után akciótervet kell kidolgozni a víz állapotának javítására.

Még az Együtt önkormányzati képviselője, Baranyi Krisztina hívta fel a nyilvánosság figyelmét, hogy az egykori Budapesti Vegyi Művek (BVM) Illatos úti telephelyén több ezer tonna veszélyes hulladék található. A Greenpeace szerint az 1950-es évek óta szennyeződik így a talaj, amelyben rákkeltő benzol és klórbenzol is a határérték feletti arányban mutatható ki, ráadásul a szennyezettség akár 50-60 méter mélyre is lejuthatott a talajvízben. A szervezet különböző teszteket végzett a helyszínen, amelyekből kiderült, hogy a szennyező anyagok megjelentek a közeli otthonokban és kertekben is: a tojástesztek során az egyik tojásban a határértéknél harmincszor nagyobb arányban találtak rákkeltő és terméketlenséget előidéző DDT-t, amelyet anno rovarölő szerként is használtak, mielőtt betiltották. A szennyező anyagokat mostanra elszállították a telephelyről, de nem tudni, a talajt mikor fogják megtisztítani, noha a környezetvédő szervezet szerint a talajvizet és a felső talajréteget minél előbb meg kellene, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább kiporzás útján.

Csupa gáz

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmártonban a múlt században hosszú évekig zakatolt a bőrgyár, a szőrmekészítés és bőrcserzés során azonban naponta 1500 m3 savas és lúgos, krómot tartalmazó szennyvíz keletkezett. A bőrgyár végül 1999-ben megszűnt, de a krómos szennyvíziszap még mindig megvan, ráadásul a szennyvízülepítő tórendszerbe vezetve. Itt tényleg nagy a baj: a Debreceni Egyetem (DE) tavalyi kutatása szerint akár több mint kétszázszorosan is túllépi a megengedett határértéket a szennyvíziszap krómtartalma, és a króm nagy mennyiségben mérgező, ha belélegzik vagy az emésztőrendszerbe jut, akkor tüdőrákot is okozhat. A Greenpeace szerint a területet mihamarabb meg kellene tisztítani. Erre van is egy olcsó, természetbarát megoldás: a szennyező anyagot növények segítségével megkötik, a növényi biomasszát pedig elégetik.

Az egykori bőrgyár

Az egykori bőrgyár

 

 

Egészen 1984-ig, több mint hetven éven keresztül működött a III. kerületben az Óbudai Gázgyár, ahol a gáztisztítás melléktermékeként mérgező vegyületeket tartalmazó gázmassza keletkezett, amely a mai napig szennyezi a talajt. A Greenpeace mérései elkeserítő helyzetet mutatnak: a talajban a megengedett határérték hatszorosát mérték a rákkeltő arzénból és az idegrendszert károsító ólomból, de a cink és a higany jelenléte is simán túllépi a szennyezettségi határt. Ez többek között azért is gond, mert a gázmassza könnyen a Dunába ömlik, és a budapesti ivóvízbázisok is veszélyben vannak. Ha a volt gázgyár területén sikerülne is megszüntetni a szennyező forrásokat, az még közel sem lenne elég, mivel vélhetőleg teljes talajcserére is szükség volna – ennek költsége nagyjából 10 milliárd forintra rúgna. A főváros egyébként mintha tisztában lenne a probléma súlyosságával: tavaly döntöttek, hogy kármentesíteni kell a területet, így csak az a kérdés, mikor történik ez meg.

Oldószer a kútban, robbanás a telepen

Rákkeltő oldószerek a lakókertek kútjaiban, vegyszerekkel teli talaj és egy kármentesítés, ami meg sem történt – ezek mind az 1956-tól működött Pest Megyei Vegyi és Divatcikk-ipari Vállalat (PEVDI) gyömrői gyára után maradtak, amelynek telephelye tele van veszélyes hulladékkal. A talajvízbe vegyi anyagok kerültek, elsősorban rákkeltő vinil-klorid, amelynek mennyisége a határérték több tízezerszeresét is elérte. Még nagyobb baj, hogy daganatos megbetegedés kockázatát növelő oldószerek (benzol, triklór-etilén) kerültek a telephely vegyszerekkel teli talajából a szomszédos kertek kútjaiba. A gyár akkor már új tulajdonosa 2011-ben elvileg elszállíttatott 1000 tonnányi veszélyes hulladékot, mert az önkormányzat is felszólította erre. Ám a kármentesítés nem igazán történt meg, mivel kiderült: a szennyezettség teljes felmérése sem készült el, még mindig vannak veszélyes hulladékok a területen, sőt, az egykori alkalmazottak azt mondják, a talajban, több méter mélyen, más hulladékokat is elástak anno. A Greenpeace szerint mihamarabb el kell szállítani a megmaradt veszélyes hulladékot, és ki kell deríteni, valóban vannak-e a PEVDI-ből származó, elásott anyagok a területen.

Gyömrői üdvözlet

Gyömrői üdvözlet

 

 

2004-ben robbanás történt a volt Mechanikai Művek törökbálinti telepén: ekkor három ember meghalt. A korábban lőszergyártásra használt ipari park körül azonban más gondok is vannak. A terület ugyanis a mai napig szennyezett, a korábbi vizsgálatok kimutatták, a talajvízben például halogénezett alifás szénhidrogén-, bór- és ólomszennyezés van, a Greenpeace pedig arra figyelmeztet, hogy a 2004-es robbanás oka valószínűleg a szelén nagy mennyiségű jelenléte volt. A területen található nehézfémek egyebek mellett rákkeltő hatásúak, de van, amelyik a vese- és májműködést befolyásolja, és még idegrendszeri károsodást is okozhat. Azért sem megnyugtató a helyzet, mert a terület mostanra több mint 100 tulajdonos birtokában van, és ugyan néhányan végeztek talajcserét és tereprendezést, valódi kármentesítés nem történt. Holott egy kármentesítés után elkezdődhetne a felelősségi körök megállapítása, de a környezetvédő szervezet szerint egyelőre azt is nehéz megbecsülni, milyen költségei lennének egy teljes állapotfelmérésnek és kármentesítésnek.

Viszi a szél

Van a Hortobágyi Nemzeti Park mellett, Balmazújváros- Lászlóháza közelében egy veszélyeshulladék-tároló telep, amelyen sokáig 2300 tonna veszélyes hulladékot tároltak. Igaz, ezeket hosszas huzavona és felszámolási eljárások után elszállították, de a vegyi anyagok egy része kiömlött, és a talaj ezáltal itt is szennyeződött. Még 2014-ben végzett a Greenpeace egy vizsgálatot, ekkor derült ki, hogy a talajban az ólom (ami idegméreg) hétszerese a határértéknek, és vannak toxikus, rákkeltő fémek is. A telepet ráadásul mindössze egy fóliával kerítették körbe, ezért a szél anno könnyen átfújhatta a por vagy gőz formájú mérgeket a közeli nemzeti park területére. Bár a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott tavaly ősszel külön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megkezdik a hulladéktároló felszámolását, a talaj és a talajvíz megtisztítása egyelőre nem történt meg.

Hiába szólították fel többször a Békéscsaba melletti Fényes tanyán hulladékregenerálót 1995-ig működtető Gyopáros Műszaki Szolgáltató és Környezetvédelmi Önálló Gmk.-t, hogy ártalmatlanítsa a telephelyén felgyülemlett veszélyes hulladékot, a cég nem tette ezt meg, inkább a szabadban helyezték el a vegyi anyagokat. A céget felszámolták, de a hulladékot nem szállították el, egy 2000-es tűzeset során pedig még jobban szétszóródott. Néhány éve elkezdődött a kármentesítés, de nem fejeződött be, mostani információk szerint 2020-ra végezhetnek vele; holott a telepről kijutott anyagok között tetraklór-etilén is akad, és a terület alatt a talajvíz mérgező BTEX- és illékony klórozott szénhidrogén-szennyezettséget mutatott. Bár a területen nem lakik senki, a talajvízben a szennyeződés továbbterjed a közeli Élővíz-csatornába, és ha valaki netán ivóvízként szeretné használni az innen származó felszín alatti vizet, az komoly egészségkárosodással számolhat. A környezetvédő szervezet szerint azonnali kármentesítésre volna szükség, meg kellene tisztítani a talajt is, és bioreaktort-kútrendszert kellene kiépíteni, amely segítené a szennyező anyagok lebomlását.

Fényes tanya

Fényes tanya

 

 

1890 óta használták a XVIII. kerületben található 60 hektáros Cséry-telepet a fővárosi hulladék tárolására és feldolgozására, sőt egy időben még az olajiszapot is legálisan lehetett elhelyezni a telepen. Így fordulhatott elő, hogy – egy korábbi jelentés szerint – a talajban az idegméreg ólom a megengedettnél tízszeresen, a rákkeltő és mérgező kadmium huszonötszörösen, az enzimműködést gátló higany pedig ötvenhatszorosan van jelen. A talajvíz károsodása mellett nagy gond, hogy a talajmozgás miatt a szennyezés a lakott területek felé irányul. 2013-ban zárták be a telepet, de aki azt gondolja, innentől megkezdődött a kármentesítés, téved: a főváros az iszapnak mindössze egy százalékát vitte el, noha a Greenpeace szerint a talaj mihamarabbi megtisztítása azért is fontos, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés.

Megint a vörös iszap

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa után nem csoda, ha csak gyomorgörccsel tudja megnézni az ember a második legnagyobb vörösiszap-tározóról készült fotókat. Az Almásfüzitő melletti, közvetlenül a Duna-parton található, 17 millió tonna vörös iszapot tartalmazó tározó ráadásul szivárog, és ezáltal szennyezi a környezetet. Eközben a kiporzást úgy akarják megelőzni, hogy több mint 160-féle veszély hulladékot kevernek össze – „hulladékhasznosítás” címszó alatt –, és ezeket szétterítik a tározón. Ennek ellenére a talajvízben mérgező fluoridot és arzént is találtak, és ezek mind a Dunába kerülhetnek – erre maga az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete hívta fel a figyelmet. Ahogy arra is, hogy egy esetleges baleset során „a folyóba jutó, vörös iszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában”. A Greenpeace szerint már az is előrelépést jelentene és csökkentené a szennyezést, ha a tározókat szigetelnék, vagy biológiailag valóban lebomló anyagokkal fednék le.

Rohad minden

A budapesti Naplás út melletti egykori bányák területén évtizedek óta folyik a szemétlerakás. Kezdetben nagy mennyiségű hulladékokkal tömködték be a korábbi kavicstermelés során keletkezett gödröket, ma meg nagyjából bárki hozhatja ide az ipari vagy lakossági hulladékot. Azért is baj ez, mert a több köbméternyi szemét, műszaki védelem híján, közvetlenül érintkezik a talajjal, és egy feltárás szerint leraktak ide mindenféle hulladékot, amit csak el lehet képzelni: oldószereket, rákkeltő, azbeszttartalmú szigetelőanyagokat és sejteket mérgező gyógyszereket is. Szennyeződött a talajvíz is, amely már a közeli vízbázisokat is veszélyezteti, hiszen a vízben megjelenhetnek rákkeltő szennyezők. A hulladéklerakás ellen már többször is tiltakoztak, de jelenleg még mindig hordják ide a szemetet, miközben a Greenpeace arról beszél, hogy a terület megtisztítása és helyreállítása lenne a legfontosabb.

A Narancs beszámolt már a kiskunhalasi környezetszennyezésről, pontosabban arról, hogy a város melletti területen, a lakóházaktól pár száz méterre 1000 tonnánál is több veszélyes hulladék rothad, szigetelés nélkül, a földre lerakva. A vegyi anyagok ki is ömlöttek a tárolókból, a Greenpeace a talajvizsgálat során megállapította, hogy a szennyező anyagok túllépik a határértéket. Igaz ugyan, hogy a hordók feliratai szerint ezek nem mérgek vagy robbanásveszélyes anyagok, de a szabálytalan tárolás miatt bejutottak a talajba és a levegőbe. A hulladékot a környezetvédő szervezet szerint is el kellene szállítani, de ez egyelőre várat magára, a kormányhivatal szerint nincs határérték-túllépésről szó, és ők addig bizony nem fogják elszállítani állami pénzből a hulladékokat, amíg a hordók nem szakadnak ki. Patthelyzet alakult ki, mert a csődbe ment Bács-Reál Kft., amely korábban ezen a területen veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását végezte, elvileg nem tud eleget tenni a megtisztítási kötelezettségének. A hulladék meg csak áll és áll Kiskunhalason.

szerző
Gera Márton
publikálva
2016. dec. 16., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2016. december 16., péntek 14:19
    Áder Jánost várják a kettes portán!
  2. 2 Kovacs
    Kovacs
    2016. december 17., szombat 13:07
    rworse 1. A majdani atomhulladékkal kiegészítve? Meg a jelenlegivel. (Ha ráérsz rworse, mi az a kettes porta? Már többször beírtad, mint valami sejtelmes ultimátumot. Mi az?)
  3. 3 KassaiSonka
    KassaiSonka
    2016. december 21., szerda 04:19
    Pedig egyszerű. A kettes porta az, ahol Áder Jánost várják. Mit nem lehet ezen érteni?

  4. 4 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2016. december 21., szerda 08:34
    Nem porta, torta. Áder Jánost várják a kettes tortán!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Demokratikus ellenzék
A 2014-es összefogás kudarca és tanulságai
Kényszermegoldás
Nyári kórházi kapacitásátadás
Vígszínház az egész világ
Marton László életműinterjúja
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

best of Narancs