Értelmezések versenye – avagy kibekkelhető-e a menekültdiskurzus?

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2016. szept. 25., 07:09
kommentek
20
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A demokrata ellenzék pártjai láthatóan nem nagyon tudnak mit kezdeni a menekültüggyel. A küszöbön álló kvótareferendummal kapcsolatban ugyan már kialakították – hellyel-közzel konzisztens – álláspontjukat, miszerint az „igen”, a „nem”, a bojkott vagy az érvénytelen szavazat-e a kívánatos, az ehhez használt érvrendszereik viszont nem vagy csak érintőlegesen foglalkoznak konkrétan a migránsokkal, illetve a bevándorlási válsággal.

Az említett pártok politikusai ezt azzal szokták indokolni, hogy a népszavazás valójában nem is a migránsokról szól, hiszen – mint mondják – nincs is betelepítési kvóta, senki nem akar menekülteket (jelentős számban) Magyarországra oktrojálni. A politika azonban az értelmezések versenye: semmi sincs kőbe vésve, és mint minden a közéleti diskurzusban, az október 2-i kvótareferendum is a politika szereplőinek tolmácsolásában nyeri el az értelmét. A politikusok pedig az érdekeik szerint keretezik, illetve tulajdonítanak jelentést a politikailag jelentős eseménynek. A kormánypárt például a kvótareferendumról olyan értelmezést kínál, miszerint az igenis a menekültekről szól – csak nem a mostani, hanem a majdan Európába jövő menekültáradathoz kapcsolódó lehetséges kényszerbetelepítési döntéseknek kíván gátat szabni.

Ezzel szemben a demokrata ellenzék pártjainak kommunikációs stratégiája sokkal inkább a menekültkérdés eltolására és a referendum más témákra keretezésére irányul. A Liberálisok „igen”- és a DK bojkott-párti érvelése főleg az európai uniós tagsághoz köti a népszavazást, míg az MSZP és a kampány idejére összefogott Együtt, PM és MoMa gumicsontnak, figyelemelterelésnek tartja azt és inkább „az ország valós problémáira” terelnék a közbeszédet: az oktatásra, az egészségügyre és a korrupcióra, egyebek közt.

Jelen helyzetben mind a kormány, mind a demokrata ellenzék pártjainak keretezési kísérletei racionálisnak tűnnek a rövid távú politikai haszonszerzés szempontjából. A kormány menekültügyben gondosan fölépített és hosszú ideje markánsan képviselt, populista álláspontját a lakosság zöme osztja – ugyanúgy, mint hogy Magyarországnak az EU-ban kéne maradnia vagy hogy komoly problémák vannak a kormányzás minőségével. Ráadásul a kormány nyomasztó médiafölénye szintén afelé tereli az ellenzéket, hogy saját témákkal igyekezzen föltűnést kelteni ahelyett, hogy beleállna a migránsokkal kapcsolatos vitába, melyben a kormánynak sokkal több lehetősége lenne sulykolni a saját álláspontját és eltorzítani az ellenzéki pártokét.

A demokrata ellenzék stratégiája azonban hosszú távon már kevésbé működőképes. Alig több mint egy héttel a kvótanépszavazás előtt nem csoda, hogy szinte minden médiafelületet a menekültügy ural, viszont ez kisebb-nagyobb kilengésekkel, de alapvetően már bő másfél éve így van. A téma nem fáradt ki, illetve nem tudták tartósan fölülírni – a lakosság zöme számára látható menekültek hiányában sem – a pártosodott vagy civil ellenzéki erők által felszínre hozott, új témák. Ennek oka nem pusztán a kormány már említett médiaerejében keresendő. Legalább ennyire fontos, hogy a menekültügy igazából nem egyetlen ügy, hanem egy komplett diskurzus, amely számos témát és árnyalatot hordoz magában.

Baloldali politikusok és véleményformálók hajlamosak a kormányzat kampányait szimpla gyűlöletkeltésként vagy uszításként ábrázolni, pedig ez valójában egy jelentős és félrevezető leegyszerűsítés. A kormány migránsokkal kapcsolatos szólamai többek közt azért is tudtak a kezdetekkor gyökeret verni a közéletben és annak nyomán a választók fejében is, mert kapcsolódtak korábbi diskurzusokhoz, széles körben elfogadott narratívákhoz és fölhasználták azok toposzait is – gondoljuk a második Orbán-kormány szuverenitás-érveire vagy a „döntésképtelen EU” toposzára, amelyet korántsem szokás a gyűlöletkeltés formájának tekinteni. Az pedig, hogy ilyenformán több témát is egybefogott ez a diskurzus, végső soron lehetővé tette, hogy a menekültügy ilyen sokáig ne fáradjon ki, hiszen folyamatosan frissíthető és bővíthető volt új témákkal és elemekkel (mint például a terrorizmus vagy Soros György személye).

Világos, hogy egy olyan kommunikáció, amely a hazai közönség komoly hányadának világképét alakítja, nincs egy súlycsoportban az olyan ügyekkel, amelyek a világképekben csupán értelmeződnek. Az ellenzék zöme a korrupciós ügyeket vagy az oktatás problémáit egyszerűen csak fölhozza, rájuk mutat, és a társadalom ezeket valóban problémaként is érzékeli. De nem ad hozzájuk sajátos narratívát, a közönség meglévő világképének árnyalását szolgáló elemeket, és így például a korrupciót a választók – mint az a kutatásokból is kiderül – végső soron érdektelennek is ítélhetik a pártválasztásnál. Az Európa-pártiság pedig ennek a pandanja: ez ugyanis technikailag egy narratíva, és 2010 előtt működőképes is volt, viszont a Fidesz szuverenitás-narratívája (amelyre, mint említettem, a migráns-narratíva is épül) épp ennek a tagadásaként jött létre, érveket adva a választók kezébe, hogy árnyaltabban és alapvetően szkeptikusabban viszonyuljanak az EU-hoz, illetve annak egyes aspektusaihoz. Ilyenformán pedig az artikulálatlan EU-pártiságot nemigen fogadják el a választók, ami ugyancsak hatástalanná teszi ezt az üzenetet is a kormányzati kommunikációval szemben.

A demokrata ellenzéknek hosszú távon két lehetősége van. Az egyik, hogy ténylegesen beleáll a menekültügybe, és fölhasználva akár az orbáni narratíva egyes alapvetéseit is, széles körű és saját választ kínál a választóknak. A másik, hogy megpróbálja kibekkelni a menekültdiskurzust, mondván, hogy a kormány már túlságosan a magáévá tette azt, és nincs esély az ebbéli vélemények megváltoztatására. Ahhoz viszont, hogy ez a stratégia sikerre vezessen, az kéne, hogy a demokrata ellenzéknek legyen egy hasonlóan jól fölépített és adaptív üzenetrendszere, amely egyúttal hatásosabb is, mint a menekültügyre építő, de a már említett okokból akár 2018-ig is könnyen felszínen tartható orbáni narratíva.

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2016. szept. 25., 07:09
kommentek
20
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 20 Cyrano
    Cyrano
    2016. szeptember 25., 18:30
    Hóvarjú, rendesen széttrolkodták a "Tudta?" plakátokat.
    Van egy szép kis gyűjteményem.
    De ha szétnézel a tamblin és a face-en, rengeteget találsz.
  2. 19 Kovacs
    Kovacs
    2016. szeptember 25., 18:30
    "Október 2-án a migránsok megerőszakolnak minden népszavazót. (Maradj otthon!)
    Ez kib.aszott jó!"
    Remélem október 3-ára is találtok valami hasonló "kib.aszott jó"szentenciát! És az utána következő napokra is.
  3. 18 Hóvarjú
    Hóvarjú
    2016. szeptember 25., 16:46
    Október 2-án a migránsok megerőszakolnak minden népszavazót. (Maradj otthon!)
    Ez kib.aszott jó!
  4. 17 harcolj
    harcolj
    2016. szeptember 25., 13:27
    15 Most kb. 250 betűt tetszett betájpolni feleslegesen. Mutatom hogy lehetett volna röviden ugyanazt: " grrr = 1 db tuskó "
  5. 16 grrr
    grrr
    2016. szeptember 25., 13:24
    Az egyébként igaz, hogy a másfél millió nem a betelepültek száma, ezek csak úgy ott vannak.

    Igaz el kell őket tartani, lakást meg szociális ellátást meg orvosi ellátást kell nekik biztosítani, de nincsenek betelepülve, hanem csak futólag vannak ott.

    És már 63-an dolgoznak!
  6. 15 grrr
    grrr
    2016. szeptember 25., 13:21
    " És a 1,5 millió azt bizonyítja, hogy ott megszervezték ennek a tömegnek az ellátását, nyilvántartását,.."

    Hogyne. Minden teljesen OK. Az egész német lakosság úszik a boldogságban, a migránsok nemkülönben.

    Merkel mostanában nagy fölénnyel nyer mindenfelé ahol választás van. A németek direkt könyörögnek még további migránsokért.

    Még, még, még, ennyi nem elég!
  7. 14 harcolj
    harcolj
    2016. szeptember 25., 12:57
    12 Ez nem a betelepültek száma, ezt persze Kegyed is tudja , de a Fidesz-fejléces papírjára ezt írták. És a 1,5 millió azt bizonyítja, hogy ott megszervezték ennek a tömegnek az ellátását, nyilvántartását, ellenben nálunk néhány tízezer fő képes volt megbénítani az országot, kéthétenbelülsanyibá sehol nem volt. Szerintem röhej, ide egy darab terrorista nem is kell és megbénul az ország Persze direkt hagyták.
  8. 13 harcolj
    harcolj
    2016. szeptember 25., 12:50
    11 Ebből az következik, ha van egy ilyen helyzet, kéretik azzal törődni, nem pedig milliárdokért erre hivatkozva választási kampányt szervezni. És kéretik még Kegyednek nem tökfilónak lenni !
  9. 12 grrr
    grrr
    2016. szeptember 25., 12:47
    " Senkinek nem érdeke Németországban sem, hogy tömegesen települjenek be az országba."

    Töneges betelepítésről szó sincs. Azért vannak a csak másfél millióan.
  10. 11 grrr
    grrr
    2016. szeptember 25., 12:44
    http://hvg.hu/vilag/20160925_Gunyt_uzott_az_iszlambol_agyonlottek?s=hk

    Ebből természetes nem az következik, hogy ne importáljunk iszlám fanatikusokat, hanem - ha már úgy adódik hogy mégis a nyakunkon lesznek akkor szeressük őket, szívből igazán mert Allah sértődékeny.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk