„Ez az egész dolog egy gusztustalanság” – Vajda Mihály a professzori cím visszaadásáról és Putyinról

  • Gera Márton
  • 2017. szeptember 5.

Belpol

Interjú a filozófussal, aki lemondott professzori címéről, mert nem hajlandó közösséget vállalni a Putyint díszpolgárrá avató Debreceni Egyetemmel.
  • Még augusztus végén írta meg a Népszava, hogy a Debreceni Egyetem (DE) díszpolgári címet ad Vlagyimir Putyinnak. Nem sokkal később kiderült, a hír valóban igaz, és az orosz elnöknek szóló kitüntetés ötletét az egyetem szenátusa 90 százalékos többséggel támogatta. Az indoklás szerint a cím azért jár Putyinnak, mert az ő jóvoltából „az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban”.
  • Amint nyilvánvalóvá vált, hogy mire készül az intézmény, a hallgatók rögtön nekimentek a szenátusnak a Facebookon, mire az egyetem elkezdte törölni a kritikus véleményeket az oldalról, majd letiltotta az értékelés lehetőségét.
  • Indult egy petíció is a cím visszavonásáért, a múlt héten pedig elhatárolódott a döntéstől az Alkotmányjogi Tanszék, és nem sokkal később hasonlóan tett a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék is.
  • Vajda Mihály Széchenyi-díjas filozófus, az egyetem filozófia tanszékének korábbi vezetője hétfőn tette közzé rövid levelét, amelyet eredetileg az intézmény rektorának címzett, és amelyben arról ír, hogy bár sajnálja, de kénytelen visszaadni professor emeritusi címét, mivel nem szeretne fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, amelynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára.
  • Villáminterjú Vajda Mihállyal kiállásról, egyetemről és a Putyinhoz való közeledésről:

magyarnarancs.hu: Amikor meghallotta, hogy az egyeteme díszpolgári címet ad Vlagyimir Putyinnak, rögtön elhatározta, hogy visszaadja a professor emeritusi címét?

Vajda Mihály: Azt hiszem, igen. Ez az egész dolog egy gusztustalanság. Nem csak arról van szó, hogy kormányszinten barátkoznak Putyinnal, az egy dolog – persze, ennek egyáltalán nem örülök. De hogy az egyetem csak azért kitalál valamilyen címet – gondolom, díszdoktorrá akarták volna választani, csak ezt valamiért nem lehetett –, hogy kitüntethesse Putyint, az engem annyira felháborított, olyan gusztustalannak éreztem, hogy úgy gondoltam, nekem ehhez az egyetemhez semmi közöm.

magyarnarancs.hu: Amúgy hány évig volt hozzá köze?

VM: Elég sokáig. 1990-ben kerültem oda, előtte én nem voltam comme il faut, nem volt semmiféle állásom. Aztán ott dolgoztam tulajdonképpen az emeritálásomig, ami 2005-ben történt.

magyarnarancs.hu: A professor emeritusi cím, amelyről lemondott, mit takar?

VM: Amikor a professzorok nyugdíjba mennek, megkaphatják ezt a címet. A nyugdíjazás önmagában nem jelent professor emeritusságot, mert ez egy kitüntető cím. Akinek ilyen címe van, az, ha akar, továbbra is részt vehet az egyetemi életben, taníthat.

Vajda Mihály egy korábbi előadása közben

Vajda Mihály egy korábbi előadása közben

Fotó: YouTube/LTV PROJEKT

magyarnarancs.hu: Az egyetem vezetése most azt mondja, a szenátus 90 százalékos többséggel támogatta Putyin kitüntetését, teljesen demokratikus döntés volt.

VM: Én úgy látom, itt szervilizmusról van szó. Ha azt mondják ennek a választott testületnek, hogy ennek vagy annak így kell lennie, akkor az nem kérdez, nincs saját véleménye, hanem elfogadja a felülről jövő parancsot és belemegy a dologba. Ez a 90 százalék szégyen, de a 90 százalékos többségtől függetlenül is szégyenletesnek tartom, ami történik. Miért kell egy egyetemnek beleszállnia a politikába?

magyarnarancs.hu: Szóval egyszerűen szervilizmusról volna szó?

VM: Persze hogy arról van szó. Lehet, hogy pénzt is akarnak, de az egy másik kérdés.

magyarnarancs.hu: Levelét eredetileg a rektornak címezte, gondolom, kapott valamilyen választ.

VM: Nem kaptam semmiféle választ. Szerintem nem is fogok. Tudom, hogy címezhettem volna a kancellárnak is, mert azt hiszem, neki van döntő szava manapság az egyetemeken, de nekem amúgy sem tetszik ez a kancellári rendszer. Úgy gondolkodom, mint régen: egy egyetem vezetője a rektor.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

magyarnarancs.hu: Mit gondol, lesz valamilyen hatása a tiltakozásának?

VM: Nem hiszem. Nem azért adtam vissza a címemet, mert azt gondoltam, hogy emiatt majd történik valami. Nem azért, mintha ennek hatása lenne, hanem mert úgy gondoltam, hogy az ember a saját lelkiismeretének és a saját tudatának tartozik azzal, hogy tegyen egy lépést.

magyarnarancs.hu: Az nem lepi meg, hogy a hallgatókon és két tanszéken kívül alig tiltakozik valaki az egyetemen belül?

VM: Szerintem ez az egyetem már elég régóta szervilisen viselkedik, mindent tudomásul vesz, amit a politika tesz, és esze ágában sincs beleszólni. De láthatólag mégis beleszól, mert a kitüntetés kapcsán azt mondhatta volna, hogy mi nem politizálunk, hanem tanítunk, kutatunk, és ne tessenek ilyen ötletekkel előállni. Gondolom, felülről jött az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha Putyin egy egyetem díszpolgára lenne. Hogy miért pont a Debreceni Egyetemé, nem tudom, de lehet, hogy azért, mert mások is tudják, milyen szervilis módon viselkedik ennek az egyetemnek a vezetése. Azt meg nem tudom, hogy a nagyszámú tanszék közül miért csak kettő határolódott el.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli egyébként a kormány Putyinhoz való közeledését? Van, aki szerint ez a legnagyobb rossz, más meg azt mondja, csak gazdasági okokból történik mindez.

VM: Nézze, azt hiszem, ez egy nagyon bonyolult kérdés, én mindenesetre nem szimpatizálok a dologgal. Hogy miként függ ez össze azzal, hogy az ország politikai vezetése az Európai Unióval enyhén szólva eléggé problematikus viszonyban áll, azt nem tudom. De hogy ezt pont az az Orbán Viktor iniciálja, és pont az ő vezetése alatt történik, aki Nagy Imre újratemetésekor kimondta, hogy most már végre tűnjenek el innen az oroszok, az még komikusabbá teszi az egészet. Szomorú a dolog, de komikus is.

(Csütörtökön megjelenő lapszámunkban bemutatjuk azt a folyamatot, melynek során fideszes káderek foglalták el a Debreceni Egyetem kulcspozícióit.)

Tavalyi, a mostaninál sokkal bővebb interjúnkat Vajda Mihállyal itt lehet elolvasni:

„Miért Magyarországon?"

Nincsenek pontos fogalmaink annak leírására, ami a világban jelenleg zajlik, és aminek az egyik tünete az orbánizmus – mondja Vajda Mihály. A folyamat lényege ettől függetlenül világos: a nacionalizmus erősödése.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.