„Ez az egész dolog egy gusztustalanság” – Vajda Mihály a professzori cím visszaadásáról és Putyinról

  • Gera Márton
  • 2017. szeptember 5.

Belpol

Interjú a filozófussal, aki lemondott professzori címéről, mert nem hajlandó közösséget vállalni a Putyint díszpolgárrá avató Debreceni Egyetemmel.
  • Még augusztus végén írta meg a Népszava, hogy a Debreceni Egyetem (DE) díszpolgári címet ad Vlagyimir Putyinnak. Nem sokkal később kiderült, a hír valóban igaz, és az orosz elnöknek szóló kitüntetés ötletét az egyetem szenátusa 90 százalékos többséggel támogatta. Az indoklás szerint a cím azért jár Putyinnak, mert az ő jóvoltából „az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban”.
  • Amint nyilvánvalóvá vált, hogy mire készül az intézmény, a hallgatók rögtön nekimentek a szenátusnak a Facebookon, mire az egyetem elkezdte törölni a kritikus véleményeket az oldalról, majd letiltotta az értékelés lehetőségét.
  • Indult egy petíció is a cím visszavonásáért, a múlt héten pedig elhatárolódott a döntéstől az Alkotmányjogi Tanszék, és nem sokkal később hasonlóan tett a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék is.
  • Vajda Mihály Széchenyi-díjas filozófus, az egyetem filozófia tanszékének korábbi vezetője hétfőn tette közzé rövid levelét, amelyet eredetileg az intézmény rektorának címzett, és amelyben arról ír, hogy bár sajnálja, de kénytelen visszaadni professor emeritusi címét, mivel nem szeretne fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, amelynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára.
  • Villáminterjú Vajda Mihállyal kiállásról, egyetemről és a Putyinhoz való közeledésről:

magyarnarancs.hu: Amikor meghallotta, hogy az egyeteme díszpolgári címet ad Vlagyimir Putyinnak, rögtön elhatározta, hogy visszaadja a professor emeritusi címét?

Vajda Mihály: Azt hiszem, igen. Ez az egész dolog egy gusztustalanság. Nem csak arról van szó, hogy kormányszinten barátkoznak Putyinnal, az egy dolog – persze, ennek egyáltalán nem örülök. De hogy az egyetem csak azért kitalál valamilyen címet – gondolom, díszdoktorrá akarták volna választani, csak ezt valamiért nem lehetett –, hogy kitüntethesse Putyint, az engem annyira felháborított, olyan gusztustalannak éreztem, hogy úgy gondoltam, nekem ehhez az egyetemhez semmi közöm.

magyarnarancs.hu: Amúgy hány évig volt hozzá köze?

VM: Elég sokáig. 1990-ben kerültem oda, előtte én nem voltam comme il faut, nem volt semmiféle állásom. Aztán ott dolgoztam tulajdonképpen az emeritálásomig, ami 2005-ben történt.

magyarnarancs.hu: A professor emeritusi cím, amelyről lemondott, mit takar?

VM: Amikor a professzorok nyugdíjba mennek, megkaphatják ezt a címet. A nyugdíjazás önmagában nem jelent professor emeritusságot, mert ez egy kitüntető cím. Akinek ilyen címe van, az, ha akar, továbbra is részt vehet az egyetemi életben, taníthat.

Vajda Mihály egy korábbi előadása közben

Vajda Mihály egy korábbi előadása közben

Fotó: YouTube/LTV PROJEKT

magyarnarancs.hu: Az egyetem vezetése most azt mondja, a szenátus 90 százalékos többséggel támogatta Putyin kitüntetését, teljesen demokratikus döntés volt.

VM: Én úgy látom, itt szervilizmusról van szó. Ha azt mondják ennek a választott testületnek, hogy ennek vagy annak így kell lennie, akkor az nem kérdez, nincs saját véleménye, hanem elfogadja a felülről jövő parancsot és belemegy a dologba. Ez a 90 százalék szégyen, de a 90 százalékos többségtől függetlenül is szégyenletesnek tartom, ami történik. Miért kell egy egyetemnek beleszállnia a politikába?

magyarnarancs.hu: Szóval egyszerűen szervilizmusról volna szó?

VM: Persze hogy arról van szó. Lehet, hogy pénzt is akarnak, de az egy másik kérdés.

magyarnarancs.hu: Levelét eredetileg a rektornak címezte, gondolom, kapott valamilyen választ.

VM: Nem kaptam semmiféle választ. Szerintem nem is fogok. Tudom, hogy címezhettem volna a kancellárnak is, mert azt hiszem, neki van döntő szava manapság az egyetemeken, de nekem amúgy sem tetszik ez a kancellári rendszer. Úgy gondolkodom, mint régen: egy egyetem vezetője a rektor.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

magyarnarancs.hu: Mit gondol, lesz valamilyen hatása a tiltakozásának?

VM: Nem hiszem. Nem azért adtam vissza a címemet, mert azt gondoltam, hogy emiatt majd történik valami. Nem azért, mintha ennek hatása lenne, hanem mert úgy gondoltam, hogy az ember a saját lelkiismeretének és a saját tudatának tartozik azzal, hogy tegyen egy lépést.

magyarnarancs.hu: Az nem lepi meg, hogy a hallgatókon és két tanszéken kívül alig tiltakozik valaki az egyetemen belül?

VM: Szerintem ez az egyetem már elég régóta szervilisen viselkedik, mindent tudomásul vesz, amit a politika tesz, és esze ágában sincs beleszólni. De láthatólag mégis beleszól, mert a kitüntetés kapcsán azt mondhatta volna, hogy mi nem politizálunk, hanem tanítunk, kutatunk, és ne tessenek ilyen ötletekkel előállni. Gondolom, felülről jött az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha Putyin egy egyetem díszpolgára lenne. Hogy miért pont a Debreceni Egyetemé, nem tudom, de lehet, hogy azért, mert mások is tudják, milyen szervilis módon viselkedik ennek az egyetemnek a vezetése. Azt meg nem tudom, hogy a nagyszámú tanszék közül miért csak kettő határolódott el.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli egyébként a kormány Putyinhoz való közeledését? Van, aki szerint ez a legnagyobb rossz, más meg azt mondja, csak gazdasági okokból történik mindez.

VM: Nézze, azt hiszem, ez egy nagyon bonyolult kérdés, én mindenesetre nem szimpatizálok a dologgal. Hogy miként függ ez össze azzal, hogy az ország politikai vezetése az Európai Unióval enyhén szólva eléggé problematikus viszonyban áll, azt nem tudom. De hogy ezt pont az az Orbán Viktor iniciálja, és pont az ő vezetése alatt történik, aki Nagy Imre újratemetésekor kimondta, hogy most már végre tűnjenek el innen az oroszok, az még komikusabbá teszi az egészet. Szomorú a dolog, de komikus is.

(Csütörtökön megjelenő lapszámunkban bemutatjuk azt a folyamatot, melynek során fideszes káderek foglalták el a Debreceni Egyetem kulcspozícióit.)

Tavalyi, a mostaninál sokkal bővebb interjúnkat Vajda Mihállyal itt lehet elolvasni:

„Miért Magyarországon?"

Nincsenek pontos fogalmaink annak leírására, ami a világban jelenleg zajlik, és aminek az egyik tünete az orbánizmus – mondja Vajda Mihály. A folyamat lényege ettől függetlenül világos: a nacionalizmus erősödése.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.