Könyv: Jegyzet üti szöveg (Móricz Zsigmond: Novellák. I-II. 1900-1925)
Vajon a regény vagy a novella műfajában alkotott-e maradandóbbat Móricz? Stupid kérdésnek látszik, hisz mindenki érzi, hogy ő leginkább a hatalmas dimenzió, a kimeríthetetlenség érzetét keltő bőség, a magyar élet enciklopédiájának megalkotása, az összetéveszthetetlen intonáció miatt nyert nem hervadó babért; életműve ettől egységes, és ez hatálytalanít bármiféle műfaji érdeklődést. Hiszen minden megszólalása "móriczos". Ám még legnagyobb hívei, köztük Németh László sem rejtették véka alá meggyőződésüket, hogy Móricz novellista maradt regényeiben is. "Novella-agya volt. Novella-alakként, novella-csíraként tette el az embereket, eseményeket." Szerinte Móricz: "Jelenetíró. Egy kép, vagy néhány összekomponált kép hangulatában mozgat embereket s nem az emberek pattantják ki jeleneteit. Mintha előbb volna a kép, aztán a szereplők." E formálásban a nagyság formaképző erő, a nagy dimenzióban elvész a sok apró felületesség, és ezért ami elmegy az Erdélyben, az már nehezen viselhető el az Úri muri szűkebb regényterében.