Tóni egy kokainos buliban lép színre, a Főnök dakota közmondásokkal fárasztja beosztottjait, és még a kegyelmi ügyre is van magyarázat a legújabb (aktuál)politikai thrillerben. Nem sokkal jobb, mint az Elk*rtuk, de legalább nincs benne egy fillér közpénz sem. Kritika Kovács Petra Zászló, kóla, szív című könyvéről.
Bőhm Kornél kommunikációs szakember könyvének címe egyszerűen Propaganda. A szerző kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja a jelenséget, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle.
A népszerű sci-fi szerzővel akkor új, Aurora című regényéről, űrexpedíciókról, mesterséges intelligenciáról és irodalomról beszélgetett Greff András.
Baka Istvánra egy harmincéves tévéfelvétellel emlékeztek hétfőn Szegeden. A költő felolvasta benne egy műfordítását, amely a nézők előtt kapott új jelentésréteget.
Legalább huszonegy évet késett a mindenkori gyulai városvezetés, ha egyáltalán bármilyen elismerésben részesíteni szerette volna az itt született és érettségig Gyulán felnővő és tanuló Krasznahorkai Lászlót. Nagyon késve most kaptak észbe, amikor irodalmi Nobel-díjat kapott.
Egy „problémás” mondatról, a mai Balatonról és – akkor új – történelmi regényéről is kérdezte az írót Köves Gábor hat évvel ezelőtt. Ásatás című sorozatunkban idézzük fel a beszélgetést.
Százötven éve, 1875-ben választották országgyűlési követté Jókai Mórt a hódmezővásárhelyiek. Voltak nagygyűlések, készültek kampánytollak – aztán jött a csalódás.
Idén jelent meg Erdő van idebenn című bemutatkozó kötete, amiért Margó-díjat kapott. A novellaciklus első darabjait már 2011-ben publikálta, ahogy azonban szépírói indulása, úgy az Eger környéki falu történetének megírása is időigényes munka volt. Filmes látásmódról, kétpólusú életről és önéletrajzi inspirációkról beszélgettünk a szerzővel.
A Báró Wenckheim hazatér egyike Krasznahorkai László legsikeresebb regényeinek. Idézzük fel Bagi Zsolt kilenc évvel ezelőtt közölt kritikáját az immár Nobel-díjas író alkotásáról!
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
