Ügyet csináltak belőle, hogy Tilos rádiós pólóban ült be a zsűribe, és a kritika szerepében végképp csalódott a Megasztár idején Bakács Tibor – akit sokan Settenkedő becenevén emlegettek. Idézzük fel ezt a 2005-ös beszélgetést!
Egy könyvaukción egy példány közel 18, egy másik közel 32 millió forintnak megfelelő összegért kelt el.
Az új színházat Cseke Péter és Szente Vajk fogja vezetni, az Opera kap 2 milliárd forintnyi kárpótlást azért, hogy elveszik a játszóhelyét.
A fényképek nem az egyedi hangú és stílusú latin-amerikai festő munkásságát, hanem a viharos, sok fájdalommal sújtott életét, emberi kapcsolatait, intim pillanatait mutatják be.
Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.
Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.
Hamarosan újra Magyarországon lép fel az 1990-es években kitörölhetetlen nyomot hagyó Faithless. A két éve elhunyt Maxi Jazz nélkül is egyben maradt produkció zenei agya ma sem csak nosztalgiázni akar a zenében, interjúnkban viszont szégyentelenül nosztalgiáztunk a drogokról, a rave-ekről és a kevés vécéről.
Jelenleg összesen három férfi szopránt ismerünk a világon, a brazil énekes egy közülük. Beszélgettünk a két szólólemezéről, a barokkról és a klasszikáról, és arról is, miért áll távol tőle Bach.
Egy „újkori” bűnregény, amelyben az elbeszélőt a konkrét bűncselekményeknél sokkal jobban foglalkoztatják a társadalmat, illetve a szűkebb közösségeket átható olyan bűnök, mint a csalás, a korrupció, a hazugság.
Jane Schoenbrun filmjének egyik fő témája a valóság, a tér és idő egymásba omlása; ezzel párhuzamosan nézőinek idő- és valóságérzékelését is összekuszálja.
Az 1992-ben született darab (amelyből két évre rá film is készült) népszerű nálunk is, legutóbb 2021-ben a Tháliában mutatták be Egy jobb világ címmel, Valló Péter rendezésében.
