Elhunyt Mario Vargas Llosa, a latin-amerikai irodalom óriása
A Nobel-díjas perui író 89 éves volt.
Kultúra
„Humoros és gyönyörű, ez a kettő elengedhetetlen” – Roberto Benigni-interjú
Végigugrált a széksorok tetején, ő pedig leborult Scorsese elé. Idézzük fel a Magyar Narancs interjúját az Oscar-díjas Roberto Benignivel 2006-ból!
Hatvan évig feltekercselve pihent Barcsay Jenő monumentális szénrajza
Barcsay Jenő Asszonyok című szénrajzára hatvan év után – épp a művész születésének 125 éves jubileumára készülődve – bukkantak rá egy családi hagyatékban. A több mint 21 négyzetméteres alkotás a Miskolci Egyetemen ma is látható márvány mozaik 1:1-es rajza, amelyet július közepétől láthat a nagyközönség.
Sorozat lesz a Tigris és sárkányból
A 2001-es filmet tíz Oscarra jelölték, meglátjuk mit tud a tévéműsor.
Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából
Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.
Emlékfénybetörés
Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.
Bácsirománc
Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.
Nők, tájban
Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.
Mari a Covidban
A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.
Ez a könyv az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunizmus magyarországi karrierjéről
Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának munkája a magyar kommunisták történetéről nem csak úttörő jelentőségű, de egyben lendületesen megírt, kiváló olvasmány is.
„Ha a színház nem arról szól, amiben élünk, akkor miről beszélünk?”
Ivanics Tamás az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.
Bársonyos forradalmár
Mira Sorvino – akivel az Első látásra (1999) című filmben játszott együtt – „úriemberként” hivatkozott rá, míg a Dr. Moreau szigetének rendezője, John Frankenheimer a kínkeserves közös munka után kijelentette, hogy akkor sem dolgozna „azzal a faszkalappal, ha a Val Kilmer élete című filmet rendezné”.
„Ideje lenne a jazzben is megfeledkezni bizonyos hagyományokról és szokásokról”
Vincent Peirani 45 éves francia muzsikus jazzfesztiválokon szerepel a leggyakrabban, de munkássága alapján nem ismer műfaji korlátokat. Klasszikus zenét éppúgy vállal, mint flamencót vagy rockot, április végén pedig azért jön Budapestre, hogy Lukács Miklós cimbalomművész projektjének kiteljesedéséhez járuljon hozzá.