Testkamerákon és börtönbe csempészett mobilokon keresztül tárul fel az igazság az Oscar-jelölt dokukban
Az idei legjobb dokumentumfilm Oscarjáért versengő A tökéletes szomszéd és Az Alabama-megoldás is rendhagyó eszközökkel készült.
Kultúra
Mostanra talán befogadtuk Hervay Gizellát is
Magyarországon született és halt meg a költőnő, de tragikus felnőtt élete nagyrészt Romániában telt. Születési dátumát tavalyelőtt pontosították, szülővárosa tavaly állított neki emlékpadot.
A gyászoló dalnok
Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.
Rózsa, rúzs, s a többi
Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.
Kisvárosi kiközösítő
Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleischmann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.
Balsors és balítélet
Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.
„Belefúrom lábamat”
A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”
Ritkán látni ilyen felkavaró, megszállott embereket néha szégyentelenül lemeztelenítő kiállítást
A Szépművészeti Múzeum mintegy átadta a váltóbotot a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központnak: a William Blake-kiállítást mintha váltaná, folytatná a Photo Brut című tárlat. Hasonló „szakmánkívüliség”, hasonló besorolhatatlanság. És hasonló kívülállás.
„Ahhoz, hogy társadalmi szinten változást érjünk el, még legalább száz évig kellene zenélnünk”
Milyen nehézségekkel jár, ha az ember a rokonaival csinál zenekart, hogyan lehet leszámolni a rasszista előítéletekkel, és milyen kihívásokkal szembesül egy cigányzenekar, ha az Arénába készül? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Oláh Józseffel, a Parno Graszt vezetőjével.
„Átadom a hangomnak”
Tavaly a Bayreuth Baroque Fesztiválon adott dalestet a francia kontratenor. Itt beszélgettünk vele egyebek közt a déli szerepekről, a hangfajokról és a zenén túli dolgairól.
„Erről szól a könyvem is: áthaladás a lengyel tudatalattin”
Lengyelország rendszerváltás utáni káoszát idézi fel Ziemowit Szczerek lengyel író, újságíró magyarul nemrég megjelent regénye, a Hetes. Innen kiindulva egész Közép-Európát megfejtettük a térség legpunkabb krónikásával.
Sleaford Mods: The Demise of Planet X
Mielőtt felbukkant volna a Kneecap és a Bob Vylan, a Sleaford Mods számított a legszókimondóbb rapcsapatnak a Brit-szigeteken.