Halmai Gábor

Június 20-án az Országgyűlés kétharmados Fidesz-többsége (és a Jobbik-frakció) megszavazta az Alaptörvény hetedik módosítását, benne a keresztény kultúra védelméről szóló passzust.

A rendszerváltás óta soha nem volt ennyi rasszista és homofób gyűlölet a hazai közéletben. És az ügyészségek, bíróságok sohasem tűntek ennyire tétlennek és/vagy tehetetlennek. A törvényhozó a büntető- és a polgári jogi szabályozás szigorításával igyekezett segíteni a helyzeten. De - amint az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti döntéseiből kiderült - egyik kísérlet sem állta ki az alkotmányosság próbáját. Az AB eddigi gyakorlatának és a módosítások valóban komoly technikai hibáinak ismeretében ez nem is volt meglepő. Ami viszont újdonság, hogy néhány alkotmánybírói véleményben már megjelentek a gyűlöletbeszéd korlátozhatatlanságával kapcsolatos kételyek.

Tavaly ősszel négy magánszemély népi kezdeményezéssel élt annak érdekében, hogy az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben szereplő tizenhárom másik mellett ismerje el a magyarországi zsidóságot is nemzeti kisebbségként.