Bruck Gábor, Vági Zoltán

A sajtó az Egyiptomi Pókembernek nevezte el Ahmad Sahhátot, azt a fiatalembert, aki a kairói izraeli nagykövetség épületéről letépte a zsidó állam zászlaját, és a helyére az egyiptomi lobogót tűzte. A nemzeti hőssé előlépett Sahhát úgy nyilatkozott, hogy evvel a Mubarak-rezsimet elsöprő januári forradalmat kívánta folytatni. Az utóbbi hetek véres eseményei súlyos kérdéseket vetnek fel az egyiptomi bel- és külpolitika irányáról.

1917-ben a Huszadik Század című folyóirat a hazai közélet 150 neves szereplőjétől kérdezte meg, hogy létezik-e Magyarországon zsidókérdés; ha igen, mi a lényege, melyek az okai, hogyan oldható meg. Sokan igennel, mások nemmel válaszoltak, és számos eltérő indoklás, javaslat látott napvilágot. A következő évtizedekben a kérdésekre a zsidótörvények és a holokauszt adtak dermesztő választ. A Marketing Centrum 2009. január 15. és 23. között - még a veszprémi gyilkosság és a tatárszentgyörgyi vérengzés előtt - készített fölmérést a romákkal kapcsolatos véleményekről. Az eredmények már ekkor azt mutatták, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékának erős, további 35 százalékának mérsékelt ellenérzései vannak a romákkal szemben, és mindössze a magyarok negyede mentes az előítéletektől. Bár ez nem volt mindig így, a többség szerint ismét van "cigánykérdés".