A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.
Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.
Mind a hét halasztott értékelésű jelöltet elfogadták az Európai Parlament szakbizottságai.
Kurszki területen, Marino mellett találták meg a maradványait.
Az Egyesült Államok után Olaszország, Spanyolország és Görögország is bezárta átmenetileg az ukrán fővárosban lévő nagykövetségét.
A Reuters arról ír, hogy Putyin nem adna fel területeket, és továbbra is Ukrajna semlegességét követeli.
Lavrov szerint amerikai segítség nélkül nem valósulhatott volna meg az ATACMS-rakétacsapás.
Anders Breivik Z betűvel a fején jelent meg a bíróságon.
A brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyekre Moszkva nukleáris fegyverekkel válaszolhat.
Az amerikai rakéták bevetéséről az ukrán média is beszámolt.
A techóriás szerint az ügyfélélményen rontana, ráadásul meg kéne oszatniuk személyes adatokat a versenytársakkal.
Anatolij Timoscsuk a háború kitörése után is támogatta Oroszországot, ezért az ukrán labdarúgó szövetség megfosztotta volna címeitől.
A nemzeti konzultáció brüsszelezését tette helyre a testület, abban ugyanis valamiért nem a valóságot írják le a „kérdésekben”.
