Koltay András

Megtisztelve éreztem magam, amikor a lap két héttel ezelőtti számában egyszerre két írást is nekem címeztek szerzőik. A cikkek elolvasása után némileg enyhült e kellemes érzésem, de mégis illendőnek láttam, ha válaszolok felvetéseikre.

A magyar sajtószabadságért aggódók közös, ám megkérdőjelezhető feltevésre alapozva támadják a médiaszabályozást. A sajtószabadságot más alapvető joghoz képest minden körülmények között magasabb rendűnek tekintik, amit más jog védelme érdekében sem szabad korlátozni. Nincs azonban olyan európai ország vagy nemzetközi emberijogvédelmi rendszer, amelyben a szabályozás erre az előfeltevésre épülne.

A közmédia jelenlegi helyzetéért, sőt a torz médiapiac kialakulásáért és tragikus következményeiért a felelősség közösen terheli a politikai elitet (bár nem feltétlenül egyenlő mértékben) és a jog alkalmazóit is. Az igazi baj az, hogy nem alakult ki Magyarországon egészséges közéleti-politikai kultúra, s hogy a közhatalom birtokosai nem hajlanak az időnként elengedhetetlen önkorlátozásra. A médiatörvény tehát nem azért rossz, mert hozzá nem értők írták, hanem mert - talán tudatosan - naiv; mert működőképes politikai közösségre szabták.