Somos András

Hülye helyzetek keletkeznek akkor, ha egy ország törvényeit sebtiben fércelik össze. Az Alkotmánybíróság (AB) legutóbb a házszabályról állapította meg, hogy gyatra munka. És bár mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselõk ugyanazt az AB-határozatot studírozták, a két tényleges ellenzéki párt továbbra is nyílt alkotmánysértésrõl beszél, míg a jobboldalon általános a nézet, hogy az alkotmánybírák nem találták ellentétesnek az alaptörvénnyel a háromhetenkénti ülésezést. Helyén maradt Áder János ház- és Salamon László ügyrendi bizottsági elnök is, akiket a szabaddemokraták kívántak megfosztani tekintélyes havi vezetõi pótlékuktól. Elõbbiek alaptalannak ítélték a vádat, hogy szétzilálnák az Országgyûlés munkáját.

Kik figyeltek meg kiket törvénysértõen, titkosan és lejárató szándékkal? És ki adott rá utasítást? Kémkedtek? Lehallgattak? Felbontották a postát? A megannyi kérdésre, amit a tavaly augusztus 25-i Fidesz-választmányon tett miniszterelnöki bejelentés hagyott az utókorra, a múlt pénteki hatórás vizsgálóbizottsági vita után sincs válasz.

Meglepetésre a koalíciós döntéshozók amellett foglaltak állást, hogy a parlament a sikertelen hatpárti egyeztetés ellenére is folytassa az ügyészségi törvénycsomag általános vitáját. Bár az ügyészség kormány alá rendelése alkotmánymódosítást igényel, az Igazságügyi Minisztérium szakértõi vizsgálják, hogyan lehet az elképzeléseket feles törvényekbe foglalni.