A Fidesz-vezetõk "megfigyelése"
Lehet, azt a taxisofõrt kéne csak megkérdezni, aki Deutsch Tamás joghallgatót másnap az Aktuális stúdiójába fuvarozta, és azt mondta híres kuncsaftjának: képviselõ úr, én tudom, kik voltak. Nyolc hónap elteltével viszont nagyot fordulhat a világ: a kormányfõ levélben ígérte meg a képviselõknek, hogy április 30-án elébük tárja a bizonyítékait, s azokhoz szóbeli kiegészítést is fûz.
Emlékezetes: a miniszterelnök augusztusban kijelentette, hogy a Fidesz vezetõ személyiségei és családtagjaik ellen törvénysértõ, titkos adatgyûjtés folyt az elõzõ parlamenti ciklusban. Az állítólag a birtokába jutott dokumentumok alapján Orbán azt állította: a megrendelõk a választási kampányban szerették volna felhasználni az információkat. Az állami intézmények élére kinevezett vezetõket ezekben a hetekben (azaz augusztusban - a szerk.) ért támadás egy jól felépített rágalomhadjárat része -tette hozzá -, melynek alapját az említett adatgyûjtés képezte. (Akkoriban Simicska Lajos APEH-elnököt, valamint Gansperger Gyula ÁPV-vezérigazgatót bombázták a rágalmazók a kérdéssel: miért nem fizetnek áfát, és miért tartoznak a tébének.) Deutsch Tamás a másnap esti tévémûsorban közpénzekbõl finanszírozott akcióról beszélt, és furcsállotta, hogy a volt kormánypártok védekeznek a leginkább. Másnap már sem õ, sem a miniszterelnök nem vádolta sem az elõzõ kormányt, sem a titkosszolgálatokat.
A miniszterelnöknél lévõ egyes iratokhoz hasonló tartalmú dokumentumokat - amint azt Kövér László a nemzetbiztonsági bizottság szeptember eleji ülésén megerõsítette - ismeretlenek hamarosan a sajtóhoz is eljuttattak. Kiderült, hogy a cégnyilvántartás alapján szocialista és SZDSZ-es képviselõk, valamint családtagjaik gazdasági érdekeltségét is kigyûjtötték. Azok, akik.
Leleplezõk
Az üggyel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság - amelynek teljes nevét terjedelmi okokból nem áll módunkban közölni, így is magas a nyomdaszámlánk - hat hete alakult meg. Második ülése elõtt a politikai kabaré szerelmesei mind a képviselõház elsõ emeletén tolongtak.
Alighogy a fideszes bizottsági elnök, Kosztolányi Dénes a terembe terelte a tagokat, Vancsik Zoltán szocialista frakcióvezetõ-helyettes már szóvá is tette, hogy az elnök önkényesen összeállított "Jegyzõkönyvében" "irodalmi munkásságával traktálja a bizottságot". A szerzõ, aki civilben a Magyar Aerobic Szövetség elnöke, azzal védekezett, hogy mindannyiuk munkáját könnyíti, ha õ mint elnök elkészít egy - XII. kerületi önkormányzati képviselõként évek óta kirobbanó sikerrel alkalmazott - "emlékeztetõt". Így nem kell az 59 oldalas, szó szerinti jegyzõkönyvekkel dolgozni. Keleti György alelnök (MSZP, volt honvédelmi miniszter) megjegyezte, ez nem egy falusi önkormányzat, hanem az Országgyûlés vizsgálóbizottsága. Kóródi Mária (SZDSZ, a házszabály önkéntes õre) veszélyt látott abban, hogy néhány bizottsági ülés után majd nem lehet követni, mikor melyik jegyzõkönyvre hivatkoznak a politikusok. A kör vége: Kosztolányi ezentúl is készít összefoglalókat (saját használatra, illetve annak, aki még szereti), ám a bizottsági tagoknak külön "bizottsági határozatok tára" szolgál majd mankóként.
Nikolits István (MSZP, volt tárca nélküli miniszter) javasolta, hogy az elnök ne nevezze a testületet megfigyelési bizottságnak, inkább bejelentésinek. A szocialista politikus hiányolta ugyanis a névválasztást alátámasztó bizonyítékokat. Kosztolányi viszont aratott: a sajtó az ügyet már elnevezte, a képviselõk is így ismerik. Az ülés elején egyébként bejelentette, hogy nem sokkal ezelõtt felhívta õt Horváth Balázs (MDF, volt belügyminiszter), aki dugóba került, és míg megérkezik, õ helyettesíti. A hatodik órában többen nyugtalankodni kezdtek: "Hova tûnt Horváth Balázs?"
Az ellenzék ügyrendi felvetéseit az aerobicelnök fél óra elteltével értette meg. Vancsikot helyreutasította: szerinte a szocialista politikus "megtorpedózza a munkamódszert, amely elvezet a jelentéstételig". Vancsik riposztozott: "Nem akarom az ön irományait olvasni. Inkább etesse a pitonját Horn Gyula és Vancsik Zoltán nevû egerekkel." (Az állatbarát fideszes politikus által meg nem erõsített pletyka szerint Regina, a polgári királypiton szocialista politikusokról elnevezett kisállatokkal táplálkozik; Népszava, április 6.) Az ügyrendi vita csúcspontja az volt, amikor a jogász végzettségû Kosztolányi Dénesnek el kellett magyarázni, hogy Vancsik Zoltán ügyrendi javaslata a bizottság feladatkörével kapcsolatban nem az országgyûlés e tárgyú határozatának módosítására, hanem a parlamenti határozatra történõ szövegszerû utalásra irányul. Gyöngyszem volt az az elnöki kitétel is, miszerint azért kérdez vissza, mit is javasolnak pontosan a bizottsági tagok, mert nem szeretné, ha a bizottság ügyrendjét megtámadná valaki az Alkotmánybíróságon.
Kóródi képviselõ asszony (akit Dénes az elsõ ülésen csak per Mária szólított) megörült ennek: "Szeretném az elnök úr figyelmébe ajánlani, hogy a törvény szerint csak a házszabályt vizsgálhatja az Alkotmánybíróság normakontroll keretében." Kosztolányi egyébként az elsõ ülést megelõzõen magabiztosan azt nyilatkozta: "Bizottságot vezetni nem nagy trükk. Be kell gyûjteni az információkat és szétosztani a tagoknak" (168 Óra, 1999. március 18.).
Postabontás
A napirendi pontok tisztázása, majd azonnali felborítása után a képviselõk az érdemi részre tértek. Válaszleveleket kaptak ugyanis Pintér Sándor belügy- és Kövér László titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli minisztertõl, Gyuricza Béla miniszterelnökségi belbiztonsági államtitkártól, Szabó János honvédelmi minisztertõl, valamint Orbán Viktortól. Utóbbi bölcsességét egyöntetûen dicsérte az ellenzék, mert - annak ellenére, hogy az elsõ ülésen a koalíció + a MIÉP leszavazta, hogy a bizottság elé kérjék - most õ maga ajánlotta fel: elhozza iratait, sõt szóbeli kiegészítésekkel is ellátja õket. Ugyanakkor a bizottsági határozat - amit Kosztolányi állítólag nem hajtott végre, bár õ ezt másképp látja - arról szólt, hogy az elnök kérje be a miniszterelnök által augusztus végén az ügy kivizsgálására utasított, fent nevezett személyektõl a vizsgálatok során fellelt összes dokumentumot. A kormányfõ október 1-jén levelet intézett Keleti György nemzetbiztonsági bizottsági elnökhöz, amelyben megtagadta a testület ülésén való megjelenését és bizonyítékai átadását. Megígérte viszont, hogy amíg a vizsgálóbizottság fel nem áll, az általa felkért vezetõ tisztviselõk felderítik az ügyet, és tájékoztatást adnak az eredményrõl.
E tájékoztatásnak kellett volna megtörténnie múlt pénteken.
Nesze semmi
A válaszok közül kettõ is azt tartalmazta (a Szabó Jánosé és a Gyuricza Béláé), hogy az általuk vezetett szervezetnél "a bizottság hatáskörével kapcsolatos adatot nem gyûjtöttek az elõzõ ciklusban", és "iratot nem kezelnek". Pintér Sándor titkosította válaszát, ám az kiszivárgott, hogy nála sincs papír. Gyuricza Béla egyébként azt javasolta a bizottságnak, hogy forduljanak Stumpf Istvánhoz, mivel õ jogosult a MEH-ben az állami és szolgálati titkokat érintõ intézkedéseket hozni.
Az ellenzék szerint vagy Kosztolányi fogalmazta meg rosszul kéréseiket, vagy a válaszadásra kijelölt politikusok nem teljesítik kötelességüket. Végkövetkeztetésük helytállónak tûnik: a titkosnak és törvénytelennek mondott adatgyûjtés hét hónapos vizsgálatának eredményei nem támasztják alá a miniszterelnöki bejelentést. Ezután az ellenzék azt indítványozta, hogy az elnök ismételten kérje be a vizsgálati jegyzõkönyveket. Ám a koalíciós képviselõk leszavazták ezt a javaslatot, s ezzel gyakorlatilag megakadályozták a bizottság korábbi egyhangú határozatának végrehajtását, az ügy teljes kivizsgálását.
Fedõneve: lábos
Kövér László levele arról tájékoztatta a címzetteket, hogy Demeter Ervin államtitkár az osztályvezetõkig kikérdezte az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársait, valamint a szolgálatok fedõvállalkozásait az állítólagos megfigyelésekrõl. A nemzetbiztonsági államtitkár mindenhonnan nemleges választ kapott, kivéve a Protan Rt.-t. Annak vezetõje ugyanis megtagadta a válaszadást, mondván, õ nem fedõcég. (A botrány kirobbanásakor - titkosszolgálati és rendõrségi forrásokra hivatkozva - a Magyar Hírlap azt az információt közölte a Protan Informatikai Bizottsági Tanácsadó Részvénytársaságról, hogy ez a cég a Fidesz vezetõit állítólag figyelõ Pintpoint Kft. egyik tulajdonosa. A híradások a Protant Nikolits István kabinetfõnök-helyettesével és a Nádor 95. Rt.-n keresztül Máté László szocialista politikussal hozták hírbe. Az érintettek cáfolták a kapcsolatot.)
A levélbõl kiderült, hogy Kövér szerint ma hazánkban azért nincs garancia a fedõvállalkozások törvényes mûködésére, mert a kormányváltásig elõdje (Nikolits) nem készítette el a nemzetbiztonsági törvényen alapuló miniszteri utasítást. A miniszter kitér arra is, hogy "az egyik fedõvállalkozás irodájában" a cég munkatársai megtagadták a Demeter vezette nemzetbiztonságiakkal való együttmûködést, iratokat semmisítettek meg, kivonták azokat az ellenõrzés alól. A miniszter kritikusan ír arról is, hogy a szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok nem akadályozzák meg, hogy a nemzetbiztonsági szervek és az információgyûjtéssel foglalkozó vállalkozások között törvénysértõ és nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetõ összefonódások alakuljanak ki. Arra nem utal a levél, hogy e két tényállításnak mi köze van a "magyar Watergate-hez". Az ellenzék szerint a miniszter eme megállapításai elterelõ hadmûveletet sejtetnek; erre Simicskó István (Fidesz) talányosan annyit jegyzett meg: "mindenki azt olvas ki a tárca nélküli miniszter levelébõl, amit akar." Õ leginkább a fedõvállalkozások megszuttyongatásának szükségét érezte ki Kövér soraiból. Elgondolkodtató viszont, hogy Kövér miniszter államtitokra és nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva megtagadta a Kosztolányi levelében kért (az ülésen pontosan nem derült ki, mire vonatkozó) szabályzatok bizottságnak történõ átadását.
Elegyes indítványok
Amíg a koalíciós politikusok és a MIÉP leszavazták, hogy az Orbán Viktornál lévõ dokumentumokat felkészülés céljából a kormányfõ meghallgatása elõtt bekérjék, addig Atyánszky György kisgazda politikus indítványára kiterjesztették a vizsgálódást a nemzetbiztonsági szervek és a titkos adatgyûjtéseket engedélyezõ Fõvárosi Bíróság 1997. évi titkos ügykezelésû iktatókönyveire (milyen kérvények érkeztek, mire szólnak az engedélyek). Nagy derültséget keltett a teremben Atyánszky ama javaslata, hogy a bizottság a fedõcégekrõl a cégbíróságtól kérjen információt, és hallgassa meg a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot is a lehallgatások módszertanáról. (Mindkét javaslat átment egyébként.) Kosztolányi úgy látta, "a bizottság feladata az, hogy kiderítse, ki rendelte meg és ki végezte az adatgyûjtést. Ebbõl a szempontból a Protan Rt. vezérigazgatójának meghallgatását mindenképp szükségesnek látom."
Orbán Viktor mellett Kövér László is felkészülhet. Õ azonban csak három hét múlva követi csapattársát. Nem vallomástételre hívták õket a bizottsági tagok, hanem meghallgatásra. Abból, hogy az elõbbit leszavazták a kormánypártiak, úgy tûnhet, mintha a bizonyítási kényszer alól menekítenék minisztereiket a bizottság koalíciós és MIÉP-es tagjai. Kóródi Mária és Keleti György úgy látja, hogy Orbán Viktor feljelentési kötelezettségét mulasztotta el, mikor bizonyítékaival nem fordult augusztusban az ügyészséghez. A miniszterelnököt nyilvános ülésen szeretnék kérdõre vonni. "A szavahihetõsége forog kockán; a nyilvánosság elõtt támassza alá széles plénumon elmondott vádjait." A vezetõ kormánypárt által delegált bizottsági elnök, aki eddigi tevékenységét "rettenetesen sikeresnek" minõsítette, nyugalomra int mindenkit. Szerinte fordulatot hoz majd a kormányfõ meghallgatása. "A politikai élet tisztasága a tét."
Somos András
