Bánáti Andrea

Ha egy regényíró a lélekelemzést választja regényének területéül, és az egészet mint belső monológot vezeti elő, felmerül a kérdés, mennyire hiteles, milyen sűrűségű az a világ, amely elénk tárul. Nem kényszeríti-e hangulatát túlságosan jellemeire, megérti-e az adott kor törvényszerűségeit, alakjait, azok cselekedeteit és motivációit, tud-e olyan légkört teremteni, ami tág teret enged szereplőinek, ami inkább szolgálja, élteti, felemeli, semmint megfojtja őket? Más szóval szimpla projekció, vagy több annál? Boris Vian regénye, a Hullasztó állja a próbát, annak dacára, hogy a regény sötét és reménytelen, hogy a boldogságnak még a szikrája sem lobban föl benne. Ellene vethetjük, amit az egzisztencialisták ellen szokás, hogy az emberi létnek csak az árnyoldalait ábrázolja.

Gary Gilmore ifjonti éveit nevelőintézetben, börtönökben töltötte, mégsem lett az emberiség és a világ szégyene. Járása könnyed, fellépése impozáns, tekintete kíváncsi és csillogó, s mint minden tisztes polgár, munka után néz. S ahogyan azt kell, innen is, onnan is szép sorjában kirúgják. Szegény Gilmore lassan elveszti gyermeki báját, minden szépségét és értékét, amit eladdig magában hordozott. Gonosz lesz és kegyetlen, állati, undok pasi, iszik, mint a kefekötő, tör-zúz, öl, rabol és nyomorba dönt. Mit tehet az életben valaki, ha nem méri fel önnön korlátait? Nem sokat. Ha az eszményt pusztítja el, hitét rombolja le, ha korlátoltságának esik áldozatul, ő maga is gyilkossá válik. Hóhér legyen, vagy áldozat? Nincs kompromisszum. Eleve elrendeltség, amerikai determinizmus, amerikai charmeur tündöklése és bukása amerikai módra. A hóhér dalát Norman Mailer akkor írta, amikor több USA-béli államban, köztük a mormonok lakta Utahban visszaállították a halálbüntetést. Gary Gilmore-t a vallási fanatikusok szándékosan elkövetett emberölés vádjával ítélik el, és 1979-ben ki is végzik.

Paris Trout, miután nyolc pisztolylövéssel leterített egy fekete nőt és egy 14 éves leánygyermeket, ijedtében megőrül, annak rendje és módja szerint megöli anyját, feleségét és saját ügyvédjét, végül önmagát.