Könyv: Amerikai Tartuffe (Norman Mailer: A fiú evangéliuma)

  • Bánáti Andrea
  • 1998. július 16.

Zene

Gary Gilmore ifjonti éveit nevelőintézetben, börtönökben töltötte, mégsem lett az emberiség és a világ szégyene. Járása könnyed, fellépése impozáns, tekintete kíváncsi és csillogó, s mint minden tisztes polgár, munka után néz. S ahogyan azt kell, innen is, onnan is szép sorjában kirúgják. Szegény Gilmore lassan elveszti gyermeki báját, minden szépségét és értékét, amit eladdig magában hordozott. Gonosz lesz és kegyetlen, állati, undok pasi, iszik, mint a kefekötő, tör-zúz, öl, rabol és nyomorba dönt. Mit tehet az életben valaki, ha nem méri fel önnön korlátait? Nem sokat. Ha az eszményt pusztítja el, hitét rombolja le, ha korlátoltságának esik áldozatul, ő maga is gyilkossá válik. Hóhér legyen, vagy áldozat? Nincs kompromisszum. Eleve elrendeltség, amerikai determinizmus, amerikai charmeur tündöklése és bukása amerikai módra. A hóhér dalát Norman Mailer akkor írta, amikor több USA-béli államban, köztük a mormonok lakta Utahban visszaállították a halálbüntetést. Gary Gilmore-t a vallási fanatikusok szándékosan elkövetett emberölés vádjával ítélik el, és 1979-ben ki is végzik.

Gary Gilmore ifjonti éveit nevelőintézetben, börtönökben töltötte, mégsem lett az emberiség és a világ szégyene. Járása könnyed, fellépése impozáns, tekintete kíváncsi és csillogó, s mint minden tisztes polgár, munka után néz. S ahogyan azt kell, innen is, onnan is szép sorjában kirúgják. Szegény Gilmore lassan elveszti gyermeki báját, minden szépségét és értékét, amit eladdig magában hordozott. Gonosz lesz és kegyetlen, állati, undok pasi, iszik, mint a kefekötő, tör-zúz, öl, rabol és nyomorba dönt. Mit tehet az életben valaki, ha nem méri fel önnön korlátait? Nem sokat. Ha az eszményt pusztítja el, hitét rombolja le, ha korlátoltságának esik áldozatul, ő maga is gyilkossá válik. Hóhér legyen, vagy áldozat? Nincs kompromisszum. Eleve elrendeltség, amerikai determinizmus, amerikai charmeur tündöklése és bukása amerikai módra. A hóhér dalát Norman Mailer akkor írta, amikor több USA-béli államban, köztük a mormonok lakta Utahban visszaállították a halálbüntetést. Gary Gilmore-t a vallási fanatikusok szándékosan elkövetett emberölés vádjával ítélik el, és 1979-ben ki is végzik.

A regény cselekménye valós eseményen alapul, noha látszólag képzelt riport. A benne megjelenő szenvedélyek mindnyájunkat fenyegetnek, s azt fejezik ki, hogy embertelen módon szent ügyet sem lehet szolgálni, önmagunk feláldozásával sem, hogy az ellenőrizetlen hatalom önmagában kórokozó, hogy bárddal szolgálni isten parancsára sem lehet.

A fiú evangéliumát magától a Mestertől halljuk. Az amerikai irodalom "fenegyereke" Jézus bőrébe igyekszik belebújni, ám a mű alapkérdése, mint minden Mailer-regényben, ugyanaz az opponens bíráskodás. Nem az istenfélő ács riadalma teremt elevenséget, hanem a sátán tiltakozása: "De mikor árad ki ránk a lélek? Atyád téged küld előre, hogy nemesítsd meg az emberek szívét, amikor az ő szívére vastagon száradt rá az Általa lemészároltak vére. Az Általa teremtettek iránt érzett szeretete belefullad az átkaiba. Lenyűgözőek ugyan a szeszélyei, mégsem elégítik a vágyát. Szavai elárulják, mennyire rajong azért a nagyságért, amit színleg megvet."

A könyv fülszövege szerint "olyan embernek a beszámolóját élhetjük át bensőségesen, akit nem engednek megállni az útján a látomások, amelyekben részesül, a prédikációk, amelyeket tart, és a csodák, amelyeket véghezvisz mindaddig, amíg elérkezik erőinek apokaliptikus végéhez". Másfelől inkább egy nagy indulat áll bosszút az emberi nemen, a hitetlenség bosszúja, amúgy Mailer módra, amiről nehéz eldönteni, hogy a fásultság gyengesége-e vagy a kétkedés vaskos bátorsága.

Bánáti Andrea

Európa Könyvkiadó, 1998

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.