Csák Csongor

Aminiszterelnök dunaújvárosi látogatását, majd a valamivel később született, november végi kormánydöntést követően kapott parancsot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a felmondás megfogalmazására és elküldésére. Orbán Viktor nem sokkal korábban a "rendszerváltás után jogszerűnek öltöztetett, de valójában mind erkölcsileg, mind gazdaságilag elítélendő akciók közül az egyik legszemetszúróbb" vagyonkezelői szerződésnek nevezte az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. 1996-os kontraktusát. Nem minden alap nélkül: a szerződés értelmében már annak aláírása után három hónappal körülbelül egymilliárd forintos sikerdíjszámlát nyújthatott be a cég az államnak. Az Állami Számvevőszék ezt később kritizálta, és az ÁPV Rt. előző vezetése megtagadta a kifizetést. A fideszes kormány pedig a szerződés felbontását, de legalábbis módosítását várta el az 1998 utáni ÁPV-től (lásd: Vasműbalhé, Magyar Narancs, 2000. november 23.).

Ahelybéli fideszes képviselők által szocialista erődítménynek nevezett Dunaferr eddig rendre kisiklott a rajta az 1998-as megújulása óta fogást kereső ÁPV markából, bár a fideszes kormány a hatalomra kerülés óta vitatja az ominózus vagyonkezelői szerződést. A megállapodást a 60 százalékban az ÁPV Rt., 24 százalékban pedig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában álló, papíron masszívan állami cég menedzsmentjéből összeállt Acél XXI Kft. még 1996 októberében, a feladatra kiírt pályázat elnyerését követően kötötte meg az akkori ÁPV vezetésével. Az öt évre szóló megállapodásban az Acél XXI nyolcmilliárd forintos vagyonnövekedést ígért 12,5 százalékos siker-díjért és a vagyon egy ezrelékének megfelelő fix összegért cserébe.

Akár felszámolás is várhat a MiZo-Baranyatejre, amely legalább hárommilliárd forinttal tartozik beszállítóinak. A tavalyi reklámkampányával országos ismertségre szert tett társaságnak nemcsak az újabban felvonulással tiltakozó tejtermelőkkel, de hitelező bankjaival is meggyűlt a baja: ezek ugyanis csak az állam garanciavállalása esetén hajlandók újabb összegekkel támogatni az 1998-as és 1999-es évet egyaránt több száz milliós veszteséggel záró céget. A hazai tejipar nagyágyúja éppúgy az agrártárca által dobandó mentőövre számít, mint azok a Baranya megyei termelők, akik elmaradt tejpénzeik fejében részesedést szereznének a társaságban.