A kormány-Dunaferr-meccs hajrája: Ideghengermű

szerző
Csák Csongor
publikálva
2001/1. (01. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Aminiszterelnök dunaújvárosi látogatását, majd a valamivel később született, november végi kormánydöntést követően kapott parancsot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a felmondás megfogalmazására és elküldésére. Orbán Viktor nem sokkal korábban a "rendszerváltás után jogszerűnek öltöztetett, de valójában mind erkölcsileg, mind gazdaságilag elítélendő akciók közül az egyik legszemetszúróbb" vagyonkezelői szerződésnek nevezte az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. 1996-os kontraktusát. Nem minden alap nélkül: a szerződés értelmében már annak aláírása után három hónappal körülbelül egymilliárd forintos sikerdíjszámlát nyújthatott be a cég az államnak. Az Állami Számvevőszék ezt később kritizálta, és az ÁPV Rt. előző vezetése megtagadta a kifizetést. A fideszes kormány pedig a szerződés felbontását, de legalábbis módosítását várta el az 1998 utáni ÁPV-től (lásd: Vasműbalhé, Magyar Narancs, 2000. november 23.).

Aminiszterelnök dunaújvárosi látogatását, majd a valamivel később született, november végi kormánydöntést követően kapott parancsot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a felmondás megfogalmazására és elküldésére. Orbán Viktor nem sokkal korábban a "rendszerváltás után jogszerűnek öltöztetett, de valójában mind erkölcsileg, mind gazdaságilag elítélendő akciók közül az egyik legszemetszúróbb" vagyonkezelői szerződésnek nevezte az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. 1996-os kontraktusát. Nem minden alap nélkül: a szerződés értelmében már annak aláírása után három hónappal körülbelül egymilliárd forintos sikerdíjszámlát nyújthatott be a cég az államnak. Az Állami Számvevőszék ezt később kritizálta, és az ÁPV Rt. előző vezetése megtagadta a kifizetést. A fideszes kormány pedig a szerződés felbontását, de legalábbis módosítását várta el az 1998 utáni ÁPV-től (lásd: Vasműbalhé, Magyar Narancs, 2000. november 23.).

December 21-én az ÁPV bő lére eresztett közleményben tudatta, hogy rendkívüli felmondási jogával élve,

azonnali hatállyal

kezdeményezi a Dunaferr vagyonkezelésére az Acél XXI. Kft.-vel kötött 1996-os megállapodás felmondását. A részletes indoklás szerint az Acél XXI. Kft. súlyosan megszegte a szerződést, mivel "nem tett eleget az abban foglalt feladattervnek; megsértette a szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat; tevékenysége eredményeként jelentős vagyonvesztés veszélye áll fenn; tevékenysége során nem érvényesítette a privatizációs törvény egyes vonatkozó előírásait; nem tartotta be a tulajdonosi szerkezete megőrzésére vonatkozó, szerződésben vállalt kötelezettségét". Az ÁPV egyúttal felszólította a Dunaferr Rt. vezetőit, hogy csak a vállalatcsoport napi működéséhez elengedhetetlen tranzakciókat hajtsák végre, ne kössenek hosszú távú szerződéseket, valamint szüntessék meg a vagyonvesztés lehetőségével fenyegető összes személyi összefonódást.

Az egyoldalú felmondást - megfelelő indoklás esetén - a vagyonkezelői megállapodás 18. pontja teszi lehetővé. Az Acél XXI. Kft. jogászai jelenleg a felmondás indoklását tanulmányozzák, majd jogszerű válaszlépési javaslatokat tesznek a vasmű vagyonkezelőjének - áll a Dunaferr elnök-vezérigazgatójának ellennyilatkozatában. Ebben Horváth István leszögezi: "A Dunaferr Rt. fél évszázados fennállásának leg- eredményesebb gazdasági évét zárja", mi több, a cég "a térség egyetlen nyereséges acélipari nagyvállalkozása". A többségi részvényes ÁPV Rt. megnyugtatására a Dunaferr Rt. első embere azt is hangsúlyozta: a társaság vezetése minden körülmények között a cégcsoport folyamatos, biztonságos és az eddigiekhez hasonlóan sikeres működését, a csaknem tízezer dolgozó foglalkoztatását tartja a legfontosabbnak.

Már ameddig teheti: az ÁPV Rt. a lehető legrövidebb időn belül rendkívüli közgyűlést akar összehívni, amelynek a fő napirendi pontja minden bizonnyal a jelenlegi vezetés szélnek eresztése lesz. Akadnak olyan hangok is, amelyek szerint Horváthék lehetséges utódai már türelmetlenül toporognak a vasmű kapujában, közöttük olyanok, akiket korábban a mostani irányítás penderített ki.

Bárki jön is a mostaniak helyére, nem lesz könnyű dolga. A Dunaferr tavaly rekordévet zárt ugyan - nyeresége meghaladta a hatmilliárd forintot -, ám ebben nagy szerepe volt a világpiaci acélárak tündöklésének. Erre viszont idén aligha lehet számítani, az elemzők az elmúlt évinél alacsonyabb árszínvonalat prognosztizálnak. A társaság majdani menedzsmentjének azok a tulajdonosi összefonódások is szerezhetnek kellemetlen perceket, amelyek a Dunaferr stratégiai fontosságú érdekeltségeit Acél XXI. Kft. közeli kezekben tartják. Jóllehet az ÁPV Rt. felszólította az érintetteket az összefonódások felszámolására, nem zárható ki, hogy a vasmű működésében komoly szerepet játszó, többek között szállítmányozással, kereskedelemmel foglalkozó cégekre kiterjedő kereszttulajdonlás a parti hátralévő részében nagy ütőerejű lapként jöhet szóba.

Többek között emiatt fogadták sokan fejcsóválva az ÁPV Rt. nyílt akcióját, az Acél XXI. Kft.-nek ugyanis sok eszköz van a kezében arra, hogy útját állja a vasmű tervezett privatizációjának. Mások szerint a lépés

a magánosítás előjátéka,

miután korábban az ÁPV Rt. arra készült, hogy a privatizációs koncepciót 2001 tavaszán a kormány elé terjessze. Szerintük az állami vagyonkezelőnek két választása volt: úgy kezd bele az eladásba, hogy fogalma sincs a vállalatcsoporton belül uralkodó viszonyokról, vagy kisebb földcsuszamlást kockáztatva, megpróbál átláthatóbb, általa is befolyásolhatóbb feltételeket teremteni. Bár az említett elnök-vezérigazgatói közleményben az áll, hogy "a vállalatot nemzetközi kapcsolatai, jó hírneve alkalmassá teszi a szakmailag és gazdaságilag mintaszerű privatizációra", nem kétséges, hogy az eddigi felállásban az Acél XXI. Kft. diktálhatta volna a tempót és a feltételeket. A "megtisztulás" után viszont más lesz a helyzet, akár állami tulajdonban marad a vasmű, akár privatizálják, akár - a legújabb módi szerint - partnert találnak neki.

Addig azonban a Dunaferr vezetése több úton-módon is kellemetlenkedhet ellenfeleinek: értesüléseink szerint ilyen lehet például annak a beszállítói szerződésnek a felmondása, amelyet a vasmű a kormányfő édesapjának a tulajdonában lévő Dolomit Kőbányászati Kft.-vel kötött néhány éve. A Dunaferr szigorú minőségi feltételeket szab ellátóinak; és erre hivatkozva a beszállítókat általában szinte bármelyik pillanatban ki lehet rúgni.

Csák Csongor

szerző
Csák Csongor
publikálva
2001/1. (01. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra