MaNcs 37. évf. 43. sz. (2025-10-21)
Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.
Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.
Washington elköteleződése Ukrajna védelme mellett egészen komolynak tűnt – még ha az Ukrajnának szánt amerikai fegyverekért másnak kell is fizetni. Aztán a múlt csütörtökön hosszú telefonbeszélgetés zajlott Donald Trump és Vlagyimir Putyin között.
(K. Dezső csodálatos utazása a főnixen véget ér)
Már megint kitaláltak valamit, mormogom az orrom alá, mint a Péter és a farkas nagypapája, mérges fagotthangon, amikor meghallom, hogy valahol új koncertterem épül, és a tervezők a legmodernebb digitális technológia segítségével új formát adnak a tradicionális tartalomnak.
A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.
Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.
Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.
Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.
Hogy Alfred Hitchcock életműve – különös tekintettel az ún. nagy műveire – hogyan öregedett, az nyilván hitviták terepe.
A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?
Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépéseit viszi színre.
Már a második könyve jelenik meg magyarul, az Én uram és legyőzőm egy szerelmi háromszögről és egy bűntényről szól, egyben irodalmi játék, amely megidézi Verlaine és Rimbaud szerelmét. Ráadásul a francia akadémia nagydíját is elnyerte.
A 2023-ban Booker-díjat nyert disztópiája az elmúlt évek egyik leghatásosabb regénye a diktatúrák természetéről. Megkérdeztük mindenről, ami csak felmerül a könyvben: a valóságértelmezéstől kezdve a szöveg tagolatlanságáig.
A nemrég megtartott 30. jubileumi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nemigen lehetett érezni, hogy az olvasási kedv radikálisan csökkent volna, noha épp egy friss hír borzolta a kedélyeket (nem, még épp nem a Nobel-díjé!).
Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.
A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.
Az angol posztpunk zenekar 2023-ban a Reflektor Fesztivál fő fellépőjeként, tavaly pedig a Dropkick Murphys előzenekaraként lépett fel hazánkban. Ám hamarosan viszontláthatjuk őket Budapesten – immár önálló koncerten. Helsinkiben értük utol a turnézó zenekar énekesét, Charlie Steent.
Az ezredforduló környékén járunk Baszkföldön, a spanyol–francia határ mindkét oldalán, és üldözzük az ETA (Euskadi ta Askatasuna, Baszkföld és Szabadság) terrorszervezetet.
Az elmúlt években (pontosabban Karl Ove Knausgård hétkötetes mennybemenetele óta) egy könyvesboltban megbotolva jó eséllyel egy autofikciós könyvre zuhanunk.
A skandináv krimi áruvédjegyével felcímkézett művek általában kortárs közegben játszódnak.
Az első, 1982-es Tron film zenéjét Wendy Carlos készítette, a 2010-es folytatásét pedig a Daft Punk.
Az 1901-ben alapított budapesti Társadalmi Múzeum gyűjteménye 1945 környékén teljesen megsemmisült.
A mindentudó elbeszélő először Magdalénáról, a füvesasszonyról mesél.
A Radiohead nyolc év szünet után néhány alkalommal ismét színpadra áll, s a beharangozók szerint a zenekar a november-decemberi koncertek után dönt a folytatásról.
Rendkívül alacsony, lapzártánkkor 65 centis a Balaton vízszintje. Noha ez nem kirívóan kicsi az elmúlt két évszázadot, vagy akár csak az utóbbi pár évtizedet figyelembe véve, a tóval kapcsolatos aggodalmak nem alaptalanok.
A prepperek, a közösségépítők és a technooptimisták keverékeként jellemzi önmagát az az újító kedvű csapat, amely a világon elsőként 3D nyomtatóval épít vályoglakóházat, pontosabban dómot. A kísérleti projekt helyszínén, Nyimben tudakoltuk a részleteket.
Mivel a Semmelweis Egyetem épületeinek többsége az 1880-as években épült – 500 hallgatóra méretezve –, a modernizáció már a II. világháború előtt napirenden volt.
Fűszeres kacsazúza- és csirkemájragu (Jerusalem mixed grill stílusban)
