Kotler Fruzsina

A Munkáspárt legutóbbi, szeptember tizennyolcadikai központi bizottsági (kb) ülésén elvileg a 2006-os országgyûlési választásokon követendõ stratégia, gyakorlatilag azonban Vajnai Attila alelnök és a pártvezetés konfliktusa volt a téma. A maga ellen bizalmi szavazást kérõ Vajnai ügye pikáns fordulatot vett: lemondásra szólították föl. De nem mond le.

Az oktatási tárca, ahol lehet, hangsúlyozza: fel kell készíteni a magyar felsõoktatást az európai felsõoktatás piaci versenyére. Ezt célozza az Oktatási Minisztérium reformkoncepciójának az oktatói munkavállalásról szóló fejezete is. Abban szinte mindenki egyetért, hogy épp itt az ideje a cselekvésnek, hiszen az egyetemi oktatók egy részének 4-5 állása van szerte az országban, s ez komoly minõségi problémákat vet fel.

Gazdálkodási kérdések tekintetében az ELTE és különösen a bölcsészkar több szempontból is speciális helyzetben van. Arányaiban itt ugyanis az ország többi egyeteméhez képest nagyon magas az akadémikusok, professzorok száma, s míg egy-egy professzor évente 6,5 millió forintba kerül, addig egy adjunktus 5, egy tanársegéd csak 4,5 milliót kóstál. A rengeteg doktoriskola is ezt a magas színvonalat követeli meg. Ebből adódóan azonban az ELTE-nek a fejkvóta nagyobb részét kell munkabér-kifizetésekre elkülönítenie.