Innen nézve
A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.
A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.
A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?
A simán rossz könyvek nem dühítenek fel annyira, mint amelyekben megcsillan a nagyszerűség lehetősége.
Izgalmas számot raktak össze a szerkesztők: a kiadvány középpontjában a kora újkor botránya, a boszorkányüldözés áll.
Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.
Dexter teljesen átlagos szüleinek idejük sem volt felkészülni a zseninevelésre.
Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.
Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.
A történész szerző – a latin-amerikai francia imperializmus, különösen Mexikó 1861–1867 közötti katonai intervenciójának szakértője – új könyvét a margószélen jegyzett Habsburg Miksa főhercegnek szenteli.
Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.
A megújult, tavaly nyáron főszerkesztő-, illetve arculatváltáson átesett Életünk...
Míg nálunk a statisztikák egyre szomorúbb képet mutatnak arról, hogy mennyit (nem) olvasunk, Izland ma is író-olvasó nemzet, ahol minden tizedik lakosnak jelent már meg saját könyve.