Narancslista – Az év legjobb filmjei

  • narancs.hu
  • 2012. december 10.

Film

Gyermeteg felnőttek, komolykodó gyerekek, mese és halál: ezek voltak az év legjobb filmjei a Narancs filmrovata szerint. Önnek mi tetszett a legjobban a moziban? Szavazás indul!

1. Holdfény királyság

Wes Anderson, a mai amerikai filmkészítés egyik legeredetibb figurája a Holdfény királysággal ismét a bolondság dicséretét zengte meseszép képekben. Nyolcadik filmjével újat már nem adott, de a határtalan fantázia és a lebírhatatlan mesélőkedv keveréke elegendő volt az igazi mozivarázslathoz.

2. Csak a szél

„Már az is gesztusértékű, hogy normális, átlagos magyar családként ábrázol egy cigány családot” – írtuk róla, de Fliegauf Benedek terrorfilmje nem csupán ezért jó, hanem mert feszült, hiteles és kivételesen átgondolt mozi: a magyar filmkészítés közelmúltjának egyik nagy pillanata.

3. Beszélnünk kell Kevinről


„Elég félelmetes mű: egy fiúról, aki valamiért nem szereti az anyját, és egy anyáról, aki valamiért nem szereti a fiát” – hozzátehetnénk még a kimagasló színészi teljesítményeket (Tilda Swinton, Ezra Miller, John C. Reilly) és az okos időkezelést, de ebben az elismerő kritikánkból kiragadott mondatban van voltaképp a lényeg.

4. Margaret


Kenneth Lonergan hosszú éveken át vágott filmjét csak kevesen láthatták, mielőtt a nyáron megjelent DVD-n, pedig a film sok nézőt érdemelne: a Margaret egyszerre szívszorító látlelet a zaklatott tinédzserévekről és finom portré New York városáról a 9/11-es trauma után.

5. The Artist – A némafilmes


Kritikusunk nem kedvelte, de véleményével kisebbségben maradt: Michel Hazanavicius szótlanul is édes-bravúros mozijának, mely a hangosfilm megjelenésének szomorú következményeiről mesél, mi sem tudtunk ellenállni.

6. A leleményes Hugo


Nem volt kétséges, hogy Martin Scorsese bűbájos, a filmkészítés hajnalához írt himnuszának helye lesz a listán: ezt a filmet mindenkinek látnia kell, aki szereti a mozit, és szereti a mesét. 

7. Járhatatlan út


„Elmegy az ember az orvoshoz, ahol közlik vele: a baj nagy, a tumor nem operálható, az orvostudomány ezen a ponton leteszi a fegyvert” – ilyen felütés után vagy arcpirító giccs, vagy émelyítő művészkedés szokott következni. Andreas Dresen filmrendező ellenben egy erős és hiteles filmig jutott.

8. Szerelem


Ismét egy meghalástörténet. Michael Haneke művében Jean-Louis Trintignant, „a francia film elmúlt ötven évét görnyedt kis hátán cipelő színészlegenda fantasztikusan adja az egyre fáradtabb, egyre törékenyebb, egyre türelmetlenebb, ugyanakkor szerelme mellett a végsőkig kitartó öregurat.”

9. Szesztolvajok


„Ilyen még nem volt. Ken Loach több műfajban is dolgozott hosszú és dicsőséges pályáján, de ez az első heistfilmje” – írtuk róla, és a jeles angol rendezőnek nem okozott problémát, hogy a számára új terepen izgalmas mozit csináljon a whiskylopásra vetemedő kedves lúzerekről.

10. Pszichoszingli


A felnőni képtelen harmincasok nevelődési regényeivel az utóbbi időben gyakran találkozhattunk a moziban, de Jason Reitman filmje kivételes darab: nála mindenki marad az, aki volt. De akkor meg miért nem tudjuk utálni mégsem ezt az igencsak ellenszenves némbert?!

A Narancs filmkritikusai által megszavazott legjobb tévésorozatokat soroló cikk itt található. A legjobb férfi és női színészek listája itt és itt, az év csalódásaié pedig itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.