Narancslista – Az év legjobb filmjei

  • narancs.hu
  • 2012. december 10.

Film

Gyermeteg felnőttek, komolykodó gyerekek, mese és halál: ezek voltak az év legjobb filmjei a Narancs filmrovata szerint. Önnek mi tetszett a legjobban a moziban? Szavazás indul!

1. Holdfény királyság

Wes Anderson, a mai amerikai filmkészítés egyik legeredetibb figurája a Holdfény királysággal ismét a bolondság dicséretét zengte meseszép képekben. Nyolcadik filmjével újat már nem adott, de a határtalan fantázia és a lebírhatatlan mesélőkedv keveréke elegendő volt az igazi mozivarázslathoz.

2. Csak a szél

„Már az is gesztusértékű, hogy normális, átlagos magyar családként ábrázol egy cigány családot” – írtuk róla, de Fliegauf Benedek terrorfilmje nem csupán ezért jó, hanem mert feszült, hiteles és kivételesen átgondolt mozi: a magyar filmkészítés közelmúltjának egyik nagy pillanata.

3. Beszélnünk kell Kevinről


„Elég félelmetes mű: egy fiúról, aki valamiért nem szereti az anyját, és egy anyáról, aki valamiért nem szereti a fiát” – hozzátehetnénk még a kimagasló színészi teljesítményeket (Tilda Swinton, Ezra Miller, John C. Reilly) és az okos időkezelést, de ebben az elismerő kritikánkból kiragadott mondatban van voltaképp a lényeg.

4. Margaret


Kenneth Lonergan hosszú éveken át vágott filmjét csak kevesen láthatták, mielőtt a nyáron megjelent DVD-n, pedig a film sok nézőt érdemelne: a Margaret egyszerre szívszorító látlelet a zaklatott tinédzserévekről és finom portré New York városáról a 9/11-es trauma után.

5. The Artist – A némafilmes


Kritikusunk nem kedvelte, de véleményével kisebbségben maradt: Michel Hazanavicius szótlanul is édes-bravúros mozijának, mely a hangosfilm megjelenésének szomorú következményeiről mesél, mi sem tudtunk ellenállni.

6. A leleményes Hugo


Nem volt kétséges, hogy Martin Scorsese bűbájos, a filmkészítés hajnalához írt himnuszának helye lesz a listán: ezt a filmet mindenkinek látnia kell, aki szereti a mozit, és szereti a mesét. 

7. Járhatatlan út


„Elmegy az ember az orvoshoz, ahol közlik vele: a baj nagy, a tumor nem operálható, az orvostudomány ezen a ponton leteszi a fegyvert” – ilyen felütés után vagy arcpirító giccs, vagy émelyítő művészkedés szokott következni. Andreas Dresen filmrendező ellenben egy erős és hiteles filmig jutott.

8. Szerelem


Ismét egy meghalástörténet. Michael Haneke művében Jean-Louis Trintignant, „a francia film elmúlt ötven évét görnyedt kis hátán cipelő színészlegenda fantasztikusan adja az egyre fáradtabb, egyre törékenyebb, egyre türelmetlenebb, ugyanakkor szerelme mellett a végsőkig kitartó öregurat.”

9. Szesztolvajok


„Ilyen még nem volt. Ken Loach több műfajban is dolgozott hosszú és dicsőséges pályáján, de ez az első heistfilmje” – írtuk róla, és a jeles angol rendezőnek nem okozott problémát, hogy a számára új terepen izgalmas mozit csináljon a whiskylopásra vetemedő kedves lúzerekről.

10. Pszichoszingli


A felnőni képtelen harmincasok nevelődési regényeivel az utóbbi időben gyakran találkozhattunk a moziban, de Jason Reitman filmje kivételes darab: nála mindenki marad az, aki volt. De akkor meg miért nem tudjuk utálni mégsem ezt az igencsak ellenszenves némbert?!

A Narancs filmkritikusai által megszavazott legjobb tévésorozatokat soroló cikk itt található. A legjobb férfi és női színészek listája itt és itt, az év csalódásaié pedig itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.