- bandra -

A Chumbawamba arra kérte csóró rajongóit, ha már lenyúlják a lemezüket, ne a fennmaradásért küzdő kis boltokból vigyék, hanem az olyan mamutokból, mint például a Virgin Megastore. Így, miközben a MAHASZ-tól Arany Zsiráfot kapott, a brit Virgin-hálózat demonstratíve megszüntette a szóban forgó Tubthumper reklámozását. Nekik se könnyű, lássuk be: hol a nácik fenyegetik, amiért antifasiszta Chumba-pólókat árulnak, hol a zenekar akaszt be. De ez a cikk most nem a kereskedőkről szól.

Hogy a görögök fúvós hangszerrel ábrázolták a zene múzsáját, az korántsem véletlen. Számoltak Grencsóval, számoltak Dreschsel vagy éppen az újabban felbukkant Dél-alföldi szaxofonegyüttessel.

A bluesgitáros/énekes Robert Cray életművének az innováció kevésbé markáns szinonimája, de hát maga a műfaj sem egy kimondott rebellió. Mondhatni, Robert Cray attól jó, amit mástól kikérnék magamnak: a nagyi főztjének harminc éve elfeledett ízeit kaparja elő. És ezzel, komolyan mondom, eszemben sincs megbántani.

1. Szétszívott arcok, különösen a bal, hiteles társaság; Morcheeba, vagyis marihuána, spangli. Londoni triphop, álmosan úszkáló, szétszívott muzsika, nagyon jó. A két fiú, Paul és Ross Godfrey testvérek, a lányt Skye Edwardsnak hívják, ő énekel. Egy Flytrap nevű soulzenekarnak volt a tagja azelőtt. A Morcheeba új zenekar, nemrég debütált, az a címe Magyarországon is kapható albumának, hogy Who Can You Trust?. Alighanem a legjobb angol triphop 1996-ból. Nagy darab meleg macska, bele lehet bújni, puha ringatás.