MaNcs 37. évf. 50-52. sz. (2025-12-17)
E hasábokon az elmúlt hónapokban nem egyszer került elő, hogy a Fidesz oly magasra tette a lécet a kampányhazugságaival, hogy a „narratívák” feljebb csavarása hovatovább az elmebajjal lesz határos az idő előrehaladtával.
Aki közhatalmat gyakorol, számot kell adnia a döntéseiről, vállalnia azok következményeit, akkor is, ha formálisan nem sértett törvényt.
Maruzsa Zoltán talán semmivel sem különb, hülyébb vagy okosabb, mint a többi fideszes funkcionárius, de most épp rajta csattan az ostor, szegénykén.
Rengeteg kormányellenes szavazónak okoz fejfájást, hogy várják 2026. április 12-ét, mint a megváltás napját, ugyanakkor nem tudnak szabadulni attól a félelmüktől, hogy a Fidesz úgyis elcsalja a választást. Normális, hogy az emberben ellentmondó érzések, gondolatok kavarognak, fontos azonban tudatosítani, mely félelmek megalapozottak, illetve melyektől szabadulhatunk meg.
Ha lesz egyszer az Országgyűlésben olyan többség, amely komolyan veszi a parlamenti demokráciát, benne a képviselők – nem is csak az ellenzékiek! – jogainak tiszteletben tartását, annak első kötelességei közé kell tartozzon, hogy felszámolja a törvényalkotási bizottság (TAB) visszaélésszerű működését.
Az Orbán-kormányok mind nagyobb mértékben használják fel a bankokat a gazdaságban keletkező jövedelmek átcsoportosítására. Ezzel nem csupán a pénzügyi szektorban okoznak torzulásokat, hanem a közteherviselés átláthatóságát is korlátozzák.
„Merre van a csodák mezeje?” – kérdi üvöltve egy Paparazzo névre hallgató fotóriporter Federico Fellini Az édes élet című, 1960-ban bemutatott filmjében (innen a paparazzo szó eredete). Így kezdődik minden idők talán legismertebb és legtöbbre tartott olasz filmalkotásának híres csodajelenete. Történhetnek-e még csodák egy korrupt, a hagyományos erkölcsi és kulturális értékeket semmibe vevő, a hiénamédia által vezérelt, elbutult világban? – teszik fel a máig érvényes kérdést az elemzők.
Günther Anders, eredeti nevén Günther Sigmund Stern, 1941 kora nyarán SS-csizmákat pucolt a Hollywood Custom (így írta) Palace egyik félhomályos raktárában.
Miért van akkora ereje a hazugságnak? Miért hiszik el a tömegek, és miért léphet olyan egyszerűen a valóság helyébe?
A régmúlt zsidó tudósai, a középkor és a reneszánsz gondolkodói adottnak tekintették azt, hogy a nyelvek egyetlen „ősnyelvből” származnak. Legtöbben úgy vélekedtek, hogy ez az ősnyelv nem más, mint a teremtés és a Paradicsom nyelve – a héber.
(és más történetek a Netovább!-ból)
Milyen nehézkedési erők hatnak a mai magyar társadalomban, és milyen történelmi hatások formálták ilyenné? Van-e ideológiája a NER-nek, és milyen történelmi képzetekre épít? Ezekről kérdeztük a társadalom- és mentalitástörténettel foglalkozó akadémikust.
A gyermekvédelmi intézetekben történt bántalmazások tavaly február óta folyamatosan napirenden vannak, újabb és újabb döbbenetes esetek kerülnek napvilágra. A kormányzat mindeközben úgy tesz, mintha nem lenne felelős az intézményrendszer és általában is a gyermekvédelem lerohadásáért.
Mi az, hogy lakhatási válság? Van-e Magyarországon ilyen? Az első kérdésre bonyolult a válasz, hiszen többféle mutató alapján különféle küszöböket lehet megállapítani. A második kérdésre alighanem mindenki azonnal rávágja, hogy igen. De hogy ez pontosan miben mutatkozik meg, az összetett kérdés.
Négyszázezer ember ellen indult eljárás 1948 és 1953 között közellátás veszélyeztetése miatt Magyarországon. A koncepciós perekben vagyonuktól megfosztott emberek közül sok elköltözött addigi lakóhelyéről. Murányi László a feleségével együtt 1969-ben visszatért Csongrádra.
Börtönbe, bírósági tárgyalásokra viszi pedagógusuk, Kavalyecz András a Borsod megyei Szendrőn és környékén élő roma gyerekeket, hogy megmutassa nekik, milyen az az élet, amit el kell kerülniük. Focimérkőzésekre járnak, ahol azt tanulják és mutatják meg, hogyan kell az előítéletekkel szembemenni.
Az 1,86 milliós Lettország egyik szomszédja a 145 milliós Oroszország, ráadásul a kis állam lakosságának a harmada szláv, főleg orosz. A lettek szerint, aki a közel-keleti menekülteket segíti, az Putyin szekértolója. A helyszínen próbáltuk megérteni a kis állam előtt álló kihívásokat.
Az egyik legbölcsebb és leghumánusabb drámaíró. Volt. Az egyik legjátékosabb, legszellemesebb színpadi szerző. Volt. Élő klasszikus. Volt…
A Radnóti Miklós Színház tagjával kísérletezésről, változásokról, nehéz színházi szerepeiről beszélgettünk. De szóba került egy propagandafilm is.
Hosszú, független színházi létezés után szeptembertől a Budaörsi Latinovits Színház tagja lett. Beszélgettünk váltásokról, határon túliságról, a semmittevés hasznosságáról és arról, hogy el lehet-e tüntetni a színházi bölényeket.
Decemberben minden egyszerre történik, az ünnep előtti lótás-futásba nehéz még egy színházi estét is beszuszakolni, pedig éppen ebben a hónapban akár mindennap bemutatóra mehetnénk, akkora a premierdömping.
A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.
Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.
A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.
Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.
Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.
Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.
A filozófus-író (Denis Podalydès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.
Pár héten belül lesz tíz éve, hogy elhunyt David Bowie.
1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.
Októberben jelent meg új könyve, az Illegalisták, amelyben édesapja és társai bebörtönzéséről ír. De vajon megmutatná-e neki, és tervezi-e továbbírni a családi történeteket? A szerzővel beszélgetve nem kerülhettük el az Istenről, hitről, vallásról megfogalmazott nagy kérdéseket sem.
Marcel Proust a világirodalom legnagyobb posztumusz írója. Száz év is eltelt már a halála óta, és még mindig publikál.
Nem szereti, ha beskatulyázzák. Bach, Beethoven vagy a 20. század első felének zeneszerzői mellett kortársakat is szívesen előad, sőt a popzenét sem kerüli el.
„Papíron semmiségnek tűnt. Az indítás egyszerű, már-már komikus: csak egy lüktetés. Fagottok, basszetkürtök: mint egy rozsdás harmonika… és akkor hirtelen, fent a magasban egy oboa, egyetlen hang mozdulatlanul kitartva, amíg egy klarinét át nem veszi, hogy elmondhatatlanul gyönyörűséges frázissá édesítse.”
A Borbély Műhelyt, a Quartet B-t, illetve annak kibővített változatát, a Balkán Jazz Projectet vezeti; duóban lép fel Binder Károllyal, kvartettje van Dresch Mihállyal, és zenélt a Polygon trióban.
Az én XX. századom, a Simon mágus és a Testről és lélekről rendezőjének új filmjében a növényeknek legalább olyan fontos szerep jut, mint az embereknek: egy ginkgo bilobáról és egy muskátliról is kiderül például, hogy nem csak figyelik a körülöttük sertepertélő szereplőket, de a maguk módján kommunikálnak is velük. A Velencében bemutatott Csendes barát három idősíkon játszódik, a kritikák szerint pedig megtekintése után nem tudunk ugyanolyan szemmel a növényekre nézni. Ezek mellett az Enyedi-rajongónak számító David Bowie-ról és arról is beszélgettünk, hogy mennyire lehet ma itthon egy művésznek felvállalnia a véleményét.
A Coen-testvérek 2018 óta külön utakon járnak (bár az a hír járja, hogy hamarosan ismét együtt rendeznek majd): Joel 2021-ben a Macbeth tragédiájával egészítette ki életművét, míg Ethan egy váratlan fordulattal a leszbikus exploitation paródiák vizeire evezett.
Önmagában ígéretes, ha Tandori Dezső az „előhang” egy gyermekeknek szánt, de felnőttek számára is élvezetes verseskönyvben, hát még akkor, ha a Medvék a télre című versével indít egy kötet.
Mezítláb lépett színpadra a moldovai származású hegedűművész, aki extravagáns repertoárjáról és delejező játékáról ismert.
Ahogy közeledik a karácsony, sok nagyszülő bóklászik elveszetten a könyváruházak gyerekrészlegein.
A Telex.hu zenerovatának szervezésében több száz magyar zeneipari szereplő és a témával foglalkozó újságíró szavazott, a végeredmény pedig ez a szép kiállítású könyv.
Az Utolsó befutókról nem a tömeges rajongótábor és a trendiség jut először az eszünkbe (ahogy parkolópályára állított piti kémjei sem kimondottan cool figurák).
A zajos gitárzene új csillaga, a Chat Pile nem vesztegeti az idejét.
„A gravitáció einsteini elmélete nem fér össze a kvantumelmélettel” – mondta többek között a kvantumelmélet egyik jeles hazai képviselője, Diósi Lajos, az MTA doktora, egyetemi magántanár. Szó esett még a kvantumszámítógépről, s arról, hogy egy adott részecske egyszerre két helyen is lehet. Nem állítjuk, hogy mindent értünk, de azt igen, hogy egy rendkívül érdekes – és szórakoztató – beszélgetésben volt részünk.
Hétszáz év történelmének viszontagságait élte túl az a zsidó ereklye, amelyért boszniai muszlimok adták volna az életüket, s amely az egymás mellett élő kultúrák gazdagságának szimbóluma lett. A szarajevói Haggada regényes történetének nyomába eredtünk.
A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.
Magyarországon sokan hiszik azt, hogy hazánk világelső a százezer főre jutó öngyilkosságok számában. Ez szerencsére nem igaz, de a Dél-alföldi régió, illetve Bács-Kiskun megye az Európai Unióban így is dobogós helyen van. Országosan javult viszont a helyzet.
Budapest fejlődése során a Nagykörút kimondva-kimondatlanul a belvárost a külvárostól elválasztó határvonallá vált.
